Akadémiai Közlöny, 1969 (18. évfolyam, 1-20. szám)

1969-01-28 / 1. szám

1969. január 28. AKADÉMIAI KÖZLÖNY (7) A (6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásá­nál a vállalt munka szerződés szerinti teljesítéséért járó díjazás összegét kell számításba venni. Ebből az összegből csak a megbízóval elszámolt és igazolt a) utazási és szállásköltséget, valamint b) a helyközi telefonköltséget lehet figyelmen kívül hagyni. (8) Azokra a naptári hónapokra, amelyekre a baleseti rokkantsági nyugdíjat a (4)—(6) bekezdés szerint szüneteltetni kell, a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot kell folyósítani.” 3­ § A VI. 183. §-a helyébe a következő rendelke­zések lépnek: ,,183. §. A 182. § rendelkezéseitől eltérően nem lehet keresőfoglalkozást folytatónak tekinteni a) az iparjogosítvánnyal (iparigazolvánnyal vagy kisipari működési engedéllyel) háziipari értesí­téssel, illetőleg vándoripari engedéllyel vagy hasz­­not hajtó jogosítvánnyal rendelkező teljesen vak nyugdíjast, ha e tevékenységből származó jöve­delme a havi 1000 forintot nem haladja meg, b) a népi ülnökként működő nyugdíjast e műkö­désével kapcsolatban, c) az újítási, a feltalálói díjban részesülő nyug­díjast abban az esetben sem, ha újításának vagy ta­lálmányának kivitelezésében kísérletre, illetve megvalósításra vonatkozó szerződés alapján köz­reműködik.” 4­ § A VI. 183/A. §-ának (4)—(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(4) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően az iparművész egyedi alkotásának művi úton történt sokszorosításáért járó díjazást abban az esetben lehet a 182. § (3) bekezdésében megjelölt korlátozás szempontjából figyelmen kívül hagyni, ha az egyedi alkotást a Magyar Népköztársaság Művé­szeti Alapjának bíráló bizottsága az I. (iparművé­szeti tárgyak) vagy a II. (iparművészeti termékek) csoportjába sorolta. (5) Annak a nyugdíja, aki származékos jogon (pl. öröklés vagy engedményezés alapján) részesül szerzői jogdíjban, a 182. § (3) bekezdésében meg­jelölt korlátozás alá esik.” 5.§ A VI. 183/B. §-a helyébe a következő rendelke­zések lépnek: ,,183/B. §. A nyugellátásoknak munkavi­szony és keresőfoglalkozás címén történő korláto­zásáról szóló rendelkezések alkalmazásánál a munkaviszonyból származó munkabért, valamint a 182. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenység alapján kapott díjazást egybe kell számítani, és a nyugdíj folyósítását a 182. § (6) bekezdésének ren­delkezései szerint kell az együttes összeg figye­lembevételével szüneteltetni. (2) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet tag­jaként nem fizikai munkát végző öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas a 182. § (2) bekezdésében erősített 120 munkanapot teljesítette, és ezt köve­tően ugyanebben a naptári évben munkabért kap vagy egyéb díjazásban részesül, nyugdíjának fo­lyósítását az ezt követő hónap első napjától a naptári év végéig szüneteltetni kell.” 6. § A VI. 188. §-a helyébe a következő rendelkezé­sek lépnek: ,,188. §. (1) A szüneteltetett nyugellátást a szüne­teltetésre okot adó körülmény megszűnése, illető­leg a szüneteltetés előírt tartamának lejárta után a folyósító szervhez benyújtott kérelem alapján le­het újból folyósítani. A szüneteltetésre okot adó körülmény megszűnését a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Ezeket a rendelkezéseket megfelelően, alkalmazni kell abban az esetben is ha a nyugellátást korlátozottan kellett folyósítani. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a nyug­ellátást legkorábban a kérelem benyújtását meg­előző harmadik hónap első napjától lehet folyósí­tani. (3) Az (1) bekezdésben említett kérelem benyúj­tását pótolja a munkáltatónak az a bejelentése, hogy az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj­ban részesülő személy január havában munka­­viszonyban áll, és ezért a nyugdíjas részére nyug­díjas-nyilvántartólapot állított ki. Ilyen esetben az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjat ja­nuár 1-étől korlátozás nélkül újból folyósítani kell, kivéve, ha a megelőző naptári évben fenn­állott keresőfoglalkozás miatt a folyósítás szünetel­tetésének a 182. § (6) bekezdése szerint előírt tar­tama a megelőző naptári évben nem fejeződött be. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugdíjas javító-nevelő munka végrehajtása során végez a naptári év ja­nuár havában munkát.” 7­§ A VI. 194. §-a helyébe a következő rendelkezé­sek lépnek: ,,194. §. (1) Munkaviszony vagy keresőfoglalko­zás fennállására tekintet nélkül kell folyósítani a) az­ 1952. január 1-e előtt érvényben volt jog­szabályok szerint hatvanhat százalékot meg nem haladó, valamint az 1951. december 31-ét követően érvényben volt jogszabályok szerint hatvanhét szá­zalékot el nem érő munkaképességcsökkenés alap­ján megállapított baleseti járadékot, b) az 1938. évi XII. törvény alapján megállapí­tott öregségi járadékot, c) az 1959. január 1-e előtt beállott jogosultság alapján megállapított özvegyi nyugdíjat (járadé­kot, nyugbért), szülői nyugdíjat és — a 184/A. §-ban említett eset kivételével — árvaellátást. (2) Az 1952. január 1-e előtt beállott jogosultság alapján megállapított özvegyi nyugdíjat (jára­dékot, nyugbért) az 1958. december 31-én érvény­

Next