Akadémiai Közlöny, 1970 (19. évfolyam, 1-20. szám)

1970-01-15 / 1. szám

1970. január 15. AKADÉMIAI KÖZLÖNY­ azdaságossági, önköltségcsökkentési stb. feladatok teljesítése) figyelembevételével általában fel kell osztani. Ennek előfeltételeit, ha a vállalat adott­ságai arra módot adnak, meg kell teremteni. A fel­osztás rendszerét a kollektív szerződésben kell meg­határozni. 2. Prémium, nyereségprémium, jutalom és nyereségjutalom szabályai 23. §. (1) A részesedési alap terhére a vállalat bármelyik dolgozója, dolgozói csoportja, esetleg a vállalat kisebb szervezeti egysége (pl. műhely) is részesíthető nyereségprémiumban, illetve nyere­ségjutalomban, valamint prémiumban és jutalom­ban. Ha a juttatást csoport vagy kisebb egység kapja, annak a dolgozók közötti felosztása az egy­ség vezetőjének hatáskörébe tartozik. Ennek mód­szerére a kollektív szerződés előírást adhat. (2) Nyereségprémiumnak az a részesedési alap terhére kitűzött prémium minősül, amely a nyere­ség alakulásától függ. Nyereségjutalom a vállalat nyereségére jelentős befolyással járó eredmény el­érése esetén a részesedési alapból adott jutalom. Nyereségprémiumot, illetve nyereségjutalmat a vállalat nyereséges működésére jelentős befolyás­sal rendelkező dolgozóknak, dolgozói csoportok­nak, illetőleg kisebb vállalati egységeknek célsze­rű adni. (3) A nyereségprémium terhére év közben a tel­jesítéssel arányos részfizetés adható. A vállalat egészének nyereségétől függő nyereségprémium ese­tében azonban csak előleget lehet adni. A rész­fizetés vagy előleg összege a teljesítménnyel ará­nyos összeg 70 százalékánál több nem lehet. (4) Ha a prémiumot vagy jutalmat a részesedési alap terhére adták, ezt a dolgozóval a kifizetéskor írásban közölni kell. Ugyanígy írásban közölni kell azt is, ha a prémium nyereségprémiumnak minősül. 24. §. (1) Ha a felhasználható részesedési alap az év közben kifizetett, illetve még teljesítendő kifizetéseket nem vagy csak részben fedezi, a vál­lalat egészének nyereségétől függő nyereségpré­miumnak csak a részesedési alap által fedezett összeggel arányos hányada jár. Ha ez a hányad még a kifizetett nyereségprémium-előlegek össze­gét sem fedezi, az előleget a vezető állású dol­gozók, amennyiben pedig ez nem elegendő, a többi dolgozók is kötelesek arányosan visszafizetni. Az egyéb prémiumokat — a kifizetési feltételek tel­jesítése esetén — akkor is kell fizetni, ha erre a részesedési alap fedezetet nem nyújt. (2) Az (1) bekezdésben említett csökkentés, illet­ve visszatérítés után fennmaradó hiány összege a következő évi részesedési alapot terheli. 3. Az év végi részesedés felosztásának szabályai 25. §. (1) A dolgozó részére járó év végi részese­dést a kollektív szerződésben meghatározott sza­bályok szerint a munkabérére és a vállalatnál mun­kaviszonyban töltött idejére tekintettel kell meg­állapítani. Az így megállapított összegen felül a dolgozó kiemelkedő munkájára és példamutató magatartására tekintettel az egység vezetője a ré­szére biztosított keretből kiegészítést adhat. (2) Munkabérként a tárgyév folyamán a bér­költség terhére kifizetett összegeket kell figye­lembe venni. Ennél azonban az újítási díjat, vala­mint a bányászatban adott hűségjutalmat figyel­men kívül kell hagyni. (3) A vállalatnál eltöltött időként kell figye­lembe venni az áthelyezett dolgozónak az előző vállalatnál munkaviszonyban töltött idejét is [Mt. 25. § (3) bekezdése]. A kollektív szerződés előír­hatja, hogy az év végi részesedésre való jogosult­ság szempontjából az egészségre ártalmas és a ne­héz fizikai munkában vagy egyéb átlagosnál ked­vezőtlenebb munkakörülmények között (pl. több műszak, változó munkahely) eltöltött időt, vala­mint a törzsgárdaszabályzat szerint törzsgárdatag­­ként elismert éveket fokozottabb mértékben kell figyelembe venni, illetőleg egyéb időtartamokat (pl. a szakmában másutt töltött idő) is a vállalatnál töltött időnek kell tekinteni. (4) Az év végi részesedés kiegészítésénél első­sorban a dolgozó munkájának eredményességét, fontosságát és minőségét, illetőleg fegyelmezettsé­gét és szorgalmát kell alapul venni. A kollektív szerződés erre további elveket is meghatározhat. 26. §. (1) Azoknak a dolgozóknak, akik a mun­kából átmenetileg távol vannak (pl. beteg, szülési szabadságon levők), az év végi részesedésre való jogosultságát és a részesedés számításának alap­ját a kollektív szerződés állapítja meg. (2) Az év közben más vállalathoz áthelyezett dolgozó részére az év végi részesedés a két vál­lalattól időarányosan jár. (3) A kollektív szerződés határozza meg, hogy azok a dolgozók, akik nem álltak egész évben a vállalattal munkaviszonyban, jogosultak-e és mi­lyen feltételek mellett, illetőleg milyen arányban év végi részesedésre. (4) A vállalat a vele munkaviszonyban nem álló, de rendszeresen nála dolgozók részére (pl. szak­munkástanulók, szakoktatók, üzemorvosok, üzemi lapok szerkesztői stb.) a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint év végi részese­dést adhat. Ha a dolgozó más helyen munkavi­szonyban (tanulóviszonyban) áll, az év végi része­sedés kifizetése előtt ki kell kérni a szerv hozzá­járulását. 4. A magasabb vezető állású dolgozókra vonatkozó eltérő szabályok 27. §. (1) A magasabb vezető állású dolgozók [Mt. V. 111. § (2) bek.] részére a vállalat részese­dési alapja terhére nyereségprémium jár. Részükre más címen prémium vagy prémiumátalány a bér­költség terhére sem állapítható meg. (2) A nyereségprémiumot a vállalat felügyeleti szerve az R. nyereségrész adóval és kötelező tarta­lékkal csökkentett­e a szénbányászatban ezen felül az eredmény terhére közvetlenül a részese­dési alapba helyezhető összeggel növelt — össze­gének a tárgyévi mérleg szerinti bérköltséghez is-

Next