Akadémiai Közlöny, 1970 (19. évfolyam, 1-20. szám)
1970-01-15 / 1. szám
1970. január 15. AKADÉMIAI KÖZLÖNY azdaságossági, önköltségcsökkentési stb. feladatok teljesítése) figyelembevételével általában fel kell osztani. Ennek előfeltételeit, ha a vállalat adottságai arra módot adnak, meg kell teremteni. A felosztás rendszerét a kollektív szerződésben kell meghatározni. 2. Prémium, nyereségprémium, jutalom és nyereségjutalom szabályai 23. §. (1) A részesedési alap terhére a vállalat bármelyik dolgozója, dolgozói csoportja, esetleg a vállalat kisebb szervezeti egysége (pl. műhely) is részesíthető nyereségprémiumban, illetve nyereségjutalomban, valamint prémiumban és jutalomban. Ha a juttatást csoport vagy kisebb egység kapja, annak a dolgozók közötti felosztása az egység vezetőjének hatáskörébe tartozik. Ennek módszerére a kollektív szerződés előírást adhat. (2) Nyereségprémiumnak az a részesedési alap terhére kitűzött prémium minősül, amely a nyereség alakulásától függ. Nyereségjutalom a vállalat nyereségére jelentős befolyással járó eredmény elérése esetén a részesedési alapból adott jutalom. Nyereségprémiumot, illetve nyereségjutalmat a vállalat nyereséges működésére jelentős befolyással rendelkező dolgozóknak, dolgozói csoportoknak, illetőleg kisebb vállalati egységeknek célszerű adni. (3) A nyereségprémium terhére év közben a teljesítéssel arányos részfizetés adható. A vállalat egészének nyereségétől függő nyereségprémium esetében azonban csak előleget lehet adni. A részfizetés vagy előleg összege a teljesítménnyel arányos összeg 70 százalékánál több nem lehet. (4) Ha a prémiumot vagy jutalmat a részesedési alap terhére adták, ezt a dolgozóval a kifizetéskor írásban közölni kell. Ugyanígy írásban közölni kell azt is, ha a prémium nyereségprémiumnak minősül. 24. §. (1) Ha a felhasználható részesedési alap az év közben kifizetett, illetve még teljesítendő kifizetéseket nem vagy csak részben fedezi, a vállalat egészének nyereségétől függő nyereségprémiumnak csak a részesedési alap által fedezett összeggel arányos hányada jár. Ha ez a hányad még a kifizetett nyereségprémium-előlegek összegét sem fedezi, az előleget a vezető állású dolgozók, amennyiben pedig ez nem elegendő, a többi dolgozók is kötelesek arányosan visszafizetni. Az egyéb prémiumokat — a kifizetési feltételek teljesítése esetén — akkor is kell fizetni, ha erre a részesedési alap fedezetet nem nyújt. (2) Az (1) bekezdésben említett csökkentés, illetve visszatérítés után fennmaradó hiány összege a következő évi részesedési alapot terheli. 3. Az év végi részesedés felosztásának szabályai 25. §. (1) A dolgozó részére járó év végi részesedést a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint a munkabérére és a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejére tekintettel kell megállapítani. Az így megállapított összegen felül a dolgozó kiemelkedő munkájára és példamutató magatartására tekintettel az egység vezetője a részére biztosított keretből kiegészítést adhat. (2) Munkabérként a tárgyév folyamán a bérköltség terhére kifizetett összegeket kell figyelembe venni. Ennél azonban az újítási díjat, valamint a bányászatban adott hűségjutalmat figyelmen kívül kell hagyni. (3) A vállalatnál eltöltött időként kell figyelembe venni az áthelyezett dolgozónak az előző vállalatnál munkaviszonyban töltött idejét is [Mt. 25. § (3) bekezdése]. A kollektív szerződés előírhatja, hogy az év végi részesedésre való jogosultság szempontjából az egészségre ártalmas és a nehéz fizikai munkában vagy egyéb átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények között (pl. több műszak, változó munkahely) eltöltött időt, valamint a törzsgárdaszabályzat szerint törzsgárdatagként elismert éveket fokozottabb mértékben kell figyelembe venni, illetőleg egyéb időtartamokat (pl. a szakmában másutt töltött idő) is a vállalatnál töltött időnek kell tekinteni. (4) Az év végi részesedés kiegészítésénél elsősorban a dolgozó munkájának eredményességét, fontosságát és minőségét, illetőleg fegyelmezettségét és szorgalmát kell alapul venni. A kollektív szerződés erre további elveket is meghatározhat. 26. §. (1) Azoknak a dolgozóknak, akik a munkából átmenetileg távol vannak (pl. beteg, szülési szabadságon levők), az év végi részesedésre való jogosultságát és a részesedés számításának alapját a kollektív szerződés állapítja meg. (2) Az év közben más vállalathoz áthelyezett dolgozó részére az év végi részesedés a két vállalattól időarányosan jár. (3) A kollektív szerződés határozza meg, hogy azok a dolgozók, akik nem álltak egész évben a vállalattal munkaviszonyban, jogosultak-e és milyen feltételek mellett, illetőleg milyen arányban év végi részesedésre. (4) A vállalat a vele munkaviszonyban nem álló, de rendszeresen nála dolgozók részére (pl. szakmunkástanulók, szakoktatók, üzemorvosok, üzemi lapok szerkesztői stb.) a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint év végi részesedést adhat. Ha a dolgozó más helyen munkaviszonyban (tanulóviszonyban) áll, az év végi részesedés kifizetése előtt ki kell kérni a szerv hozzájárulását. 4. A magasabb vezető állású dolgozókra vonatkozó eltérő szabályok 27. §. (1) A magasabb vezető állású dolgozók [Mt. V. 111. § (2) bek.] részére a vállalat részesedési alapja terhére nyereségprémium jár. Részükre más címen prémium vagy prémiumátalány a bérköltség terhére sem állapítható meg. (2) A nyereségprémiumot a vállalat felügyeleti szerve az R. nyereségrész adóval és kötelező tartalékkal csökkentette a szénbányászatban ezen felül az eredmény terhére közvetlenül a részesedési alapba helyezhető összeggel növelt — összegének a tárgyévi mérleg szerinti bérköltséghez is-