Akadémiai Közlöny, 1972 (21. évfolyam, 1-20. szám)

1972-01-14 / 1. szám

1972. január 14. AKADÉMIAI KÖZLÖNY 3. a külföldről származó jövedelem, ha annak adómentességét nemzetközi egyezmény (szerződés) biztosítja, vagy ha a jövedelmet az illető államban a jövedelemadónak megfelelő egyenesadó alá von­ták, és az illető állammal e tekintetben viszonosság áll fenn. Vhr. 10. §. Magyar állampolgár külföldről szár­mazó jövedelmének adókötelezettségét — a vi­szonosságon túlmenően — a kettős adóztatást ki­záró, valamint az egyéb nemzetközi egyezmények figyelembevételével kell elbírálni. A viszonosság fennállása tekintetében mind a külföldi (Vhr. 9. §), mind a magyar állmpolgár vonatkozásában a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (Mentességet élvez a jövedelemadó alól.) c) a jogi személy, Vhr. 11. §. Ha az egyházak jövedelme vagy annak egy része egyházi személyek (javadalma­­sok) saját rendelkezése alá kerül, az ilyen járandó­ság (szóladíj stb.) adóköteles. (Mentes a jövedelemadó alól:) d) 1. az újításról szóló rendelet alapján adott alapbéremelés és prémium összegre tekintet nélkül, az újítási díj, vagy ennek megfelelő jutalom, illetőleg a hasznos eredmény százalékában meghatározott juttatás pedig akkor, ha az az évi 50 000 forintot nem haladja meg. Vhr. 12. §. (1) Nem számít újítási díjnak — adó­zás vonatkozásában — az újító részére egyéb mun­kájáért (javaslatának kidolgozásáért, rajzokért, tervekért stb.) kifizetett járandóság, amely után minden esetben adózni kell. (2) Ha az újításért kapott díj vagy ennek meg­felelő jutalom, illetőleg a hasznos eredmény száza­lékában meghatározott juttatás az évi 50 000 fo­rintot meghaladja, csak az 50 000 forinton felüli jövedelemrész adóköteles. (3) A termelőszövetkezetek újítási ügyeinek in­tézésére adott irányelvek (MÉM Értesítő 1968. évi 22. szám) alapján fizetett újítási díjat (juttatást) — adózás vonatkozásában is — az újításról szóló rendelet szerint fizetett újítási díjnak kell tekin­teni. (Mentes a jövedelemadó alól.) 2. az iskolai (felsőfokú iskolai) tanulónak, egye­temi (főiskolai) hallgatónak magántanításból, szak­mai gyakorlattal összefüggő munkájából származó jövedelme; e) az adóköteles jövedelemből közérdekű célra (alapítványra stb.) juttatott összeg; f) a 6. §^(5) bekezdése alapján adókivetés útján adóztatható jövedelme a 65 éven felüli férfi, a 60 éven felüli nő és — korra tekintet nélkül — a 100%-os csökkent munkaképességű, az 1. § (1) be­kezdésében meghatározott tevékenységet folytató magyar állampolgárnak, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapított feltételek mellett; Vhr. 13. §. (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontjában megjelölt adómentesség csak az R. 6. §-ának (5) bekezdése alapján adókivetés útján adózó személyt (orvost, nyelvoktatót stb.) illeti meg, aki szellemi tevékenységét — főfoglalkozásként [Vhr. 4. § (2) bek.], — alkalmazott és társ nélkül folytatja, ha — a használatában levő földterület a 2877 m2- nél (800 négyszögölnél) nem több, és — adókivetés alá eső adóköteles jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg az évi 36 000 forintot. (2) Az adómentes életkort és a főfoglalkozást személyi igazolvánnyal, a munkaképesség csökke­nést az egészségügyi miniszter által szervezett or­vosi bizottság szakvéleményével, az alkalmazott és társ hiányát az érdekképviselet, illetőleg a te­lephely szerinti községi, nagyközségi szakigazga­tási szerv, a városi — fővárosi kerületi — tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, megyei városban a kerületi hivatal útján kell iga­zolni. A földterület nagyságát — a közös háztar­tásban élők adómentességének elbírálásánál — a férj és a feleség, illetőleg a nagykorú családtagok közötti arányos megosztással kell megállapítani. (3) A nyugdíjas állapot nem főfoglalkozás, amely — az egyéb feltételek fennállása esetében — nem zárja ki az adómentességet. Nem számít alkalmazottnak az a személy, akinek a foglalkoz­tatása után az R. 1. §-ának (2) bekezdésében meg­határozott általános jövedelemadót nem kell fi­zetni. (4) Ha az adómentes személy adóköteles jövedel­meinek együttes összege az évi 36 000 forintot meghaladja, az évi teljes jövedelem adóköteles. (Mentes a jövedelemadó alól:) g) az általános jövedelemadó alá eső jövedelem; h) az a jövedelem, amelynek jövedelemadó men­tességét más jogszabály biztosítja. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a) az adómentességeknek e rendeletben meghatá­rozott feltételeit rendeleti úton módosíthassa, vagy egyéb feltételeket állapíthasson meg; b) egyes adóköteles jövedelmek adóztatásának módszerét az e rendeletben meghatározott keretek között rendelettel megváltoztathassa; c) indokolt esetben az általános szabályoktól eltérő kedvezményes adóztatást engedélyezzen. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 3.§ (1) Az adókötelezettség a tevékenység (foglalko­zás) megkezdésének, a jövedelemforrás keletkezé­sének, illetőleg az adómentesség megszűnésének napján kezdődik. Vhr. 14. §. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adózó tevékenységét (foglalko­zását) engedély alapján vagy anélkül folytatja.

Next