Akadémiai Közlöny, 1978 (27. évfolyam, 1-16. szám)
1978-02-17 / 1. szám
4 — ennek hiányában még ideiglenes jelleggel sem szabad — teljesíteni. b) Az a) pont szerinti tevékenységek meghatározását és azok ellátására kijelölt személyek körét a költségvetési szervezetek gazdálkodási rendjéről szóló 107/1968. (PK 4.) PM számú utasítás 80 — 83. §-ai, valamint a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről szóló 1044/1970. (X. 15.) Korm. számú határozat végrehajtásáról szóló 1/1971. (I. 15.) PM számú rendelet 29. §-a, továbbá a felügyeleti szervek előbbiekben felsorolt rendelkezések alapján kiadott előírásai szabályozzák. 6. a) A készpénz bevételezését és kifizetését pénztári ellenőrzés előzi meg. Ezt a pénztári ellenőr vagy a pénztári ellenőrzés feladatával megbízott dolgozó végzi. Az 5. pontban foglalt feladatok és a pénztári teljesítést megelőző ellenőrzés egy munkamenetben is elvégezhetők. b) A pénztári ellenőrzés előzetesen a bizonylatok alaki és tartalmi vizsgálatára, utólagosan pedig a pénztári nyilvántartás helyességének és az abban kimutatott pénzkészlet meglétének megállapítására terjed ki. A pénztári ellenőrzés e két feladatát egymástól függetlenül két személy is végezheti. c) A bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzésekor meg kell vizsgálni, hogy az, az 5. b) pontban felsorolt jogszabályokban, a felügyeleti szervek által kiadott rendelkezésekben, valamint a költségvetési szervezet szervezeti és működési szabályzatában előírt követelményeknek (kellékeknek) megfelel-e? Így például, hogy a bizonylatot az illetékes osztály — személy — állította-e ki, a szükséges mellékleteket — a pénztári alapokmányokat — csatolták-e? Pénztári alapokmány: az érkező számla, a készpénzjegyzék, a bérjegyzék, az útiköltség elszámolás, ki- vagy befizetéseket elrendelő utalvány stb. Ellenőrizni kell egyrészt, hogy a bizonylatok tartalmazzák-e a szolgáltatás, szállítás, munka stb. teljesítésének igazolását stb., másrészt pedig vizsgálni kell, hogy a pénztári bizonylat adatai megegyeznek-e a pénztári alapokmány adataival, az érvényesítés szabályszerű-e, a bizonylat utalványozása, ellenjegyzése megtörtént-e? A pénztári ellenőr valamennyi pénztári bizonylatot ellenőrizni és kézjegyével ellátni köteles.. d) A pénztári nyilvántartás, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének utólagos ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy a pénztári nyilvántartásba bevezetett tételek pénztári bizonylatai és pénztári alapokmányai megvannak-e? A pénztári ellenőr az ellenőrzött pénztári nyilvántartást kézjegyével ellátni köteles. e) Az utólagos ellenőrzést a napi pénztárzárlat után kell elvégezni. A társadalmi tulajdon védelmének biztosítása mellett a költségvetési szervezet vezetője engedélyezheti, hogy az utólagos ellenőrzést csak minden második, legfeljebb minden harmadik pénztárzárlat alkalmával, a napi pénztárzárlat készítése alól felmentett szervezeteknél 10 naponként végezzék. Készpénz kezelése a házipénztárban 7. a) A pénztárosnak kell gondoskodnia arról, hogy az esedékes és várható kifizetések teljesítéséhez mindenkor megfelelő mennyiségű és címletű bankjegy és érme álljon a házipénztárban rendelkezésre. b) A pénztárosnak a házipénztár részére szükséges készpénzt a költségvetési szervezet szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon olyan időben kell igényelnie, hogy az öszszeg a bankszámláról (pénzforgalmi betétkönyvből) a kifizetések esedékességéig felvehető legyen. 8. a) A helyi körülmények és a b)—f) pontokban foglaltak figyelembevételével a költségvetési szervezet vezetője köteles meghatározni, hogy a pénz felvételénél és visszafizetésénél, valamint a pénz szállításánál (kifizetőhelyre történő szállításánál) hány személynek és milyen módon kell közreműködnie. b) Egy személyt általában legfeljebb 20 000 forint készpénz felvételével és szállításával szabad megbízni. Az ezt meghaladó, de 200000 Ft-ot el nem érő összegek átvételére és szállítására két személyt, a 200000 forintnál nagyobb összegek átvételére és szállítására pedig három személyt kell a pénzintézethez vagy a postahivatalhoz küldeni. Két vagy három személy esetében az egyik megbízott a pénztáros, a másik (második) pedig a rendészet tagja vagy munkásőr legyen. Ahol erre lehetőség nincs, más — erre alkalmas — személyt kell kijelölni. (A munkásőrnek ez a tevékenysége nem tekinthető munkásőri szolgálatnak.) A költségvetési szervezet vezetője a pénz szállítására a helyi adottságok és körülmények figyelembevételével szigorúbb eljárást is előírhat. Az előzőeket kell érvényesíteni a költségvetési szervezeten belüli, valamint a pénzintézethez és a postahivatalhoz történő szállítás esetén is. c) 20 000 forinton felüli összeget — a helyi adottságok figyelembevételével — lehetőleg gépkocsin kell szállítani. d) A készpénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelősek az általuk átvett készpénzért. Feladataikat (a pénz átvételének és szállításának módját stb.) a költségvetési szervezet szervezeti és működési szabályzatában részletesen meg kell határozni és felelősségük körét velük írásban közölni kell. e) A pénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelőssége addig tart, amíg a pénzt tőlük a házipénztárban (kifizetőhelyen) át nem vették és el nem helyezték. f) 20 000 forinton felüli összegnek a házipénztárban való elhelyezésénél a pénztári ellenőrnek is jelen kell lennie. 9. a) Nagyobb összegű — 5000 forinton felüli — készpénzt, napközben és a napi pénztárzárlatot AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1978. február 17.