Akadémiai Közlöny, 1978 (27. évfolyam, 1-16. szám)

1978-02-17 / 1. szám

4 — ennek hiányában még ideiglenes jelleggel sem szabad — teljesíteni. b) Az a) pont szerinti tevékenységek meghatá­rozását és azok ellátására kijelölt személyek körét a költségvetési szervezetek gazdálkodási rendjéről szóló 107/1968. (PK 4.) PM számú utasítás 80 — 83. §-ai, valamint a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálko­dásuk rendszeréről szóló 1044/1970. (X. 15.) Korm. számú határozat végrehajtásáról szóló 1/1971. (I. 15.) PM számú rendelet 29. §-a, továbbá a fel­ügyeleti szervek előbbiekben felsorolt rendelkezé­sek alapján kiadott előírásai szabályozzák. 6. a) A készpénz bevételezését és kifizetését pénz­tári ellenőrzés előzi meg. Ezt a pénztári ellenőr vagy a pénztári ellenőrzés feladatával megbízott dolgozó végzi. Az 5. pontban foglalt feladatok és a pénztári teljesítést megelőző ellenőrzés egy munka­menetben is elvégezhetők. b) A pénztári ellenőrzés előzetesen a bizonyla­tok alaki és tartalmi vizsgálatára, utólagosan pe­dig a pénztári nyilvántartás helyességének és az abban kimutatott pénzkészlet meglétének megál­lapítására terjed ki. A pénztári ellenőrzés e két feladatát egymástól függetlenül két személy is végezheti. c) A bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése­kor meg kell vizsgálni, hogy az, az 5. b) pontban felsorolt jogszabályokban, a felügyeleti szervek által kiadott rendelkezésekben, valamint a költség­­vetési szervezet szervezeti és működési szabályza­tában előírt követelményeknek (kellékeknek) megfelel-e? Így például, hogy a bizonylatot az il­letékes osztály — személy — állította-e ki, a szükséges mellékleteket — a pénztári alapokmá­nyokat — csatolták-e? Pénztári alapokmány: az érkező számla, a készpénzjegyzék, a bérjegyzék, az útiköltség elszámolás, ki- vagy befizetéseket el­rendelő utalvány stb. Ellenőrizni kell egyrészt, hogy a bizonylatok tartalmazzák-e a szolgáltatás, szállítás, munka stb. teljesítésének igazolását stb., másrészt pedig vizsgálni kell, hogy a pénztári bi­zonylat adatai megegyeznek-e a pénztári alapok­mány adataival, az érvényesítés szabályszerű-e, a bizonylat utalványozása, ellenjegyzése megtör­tént-e? A pénztári ellenőr valamennyi pénztári bizonylatot ellenőrizni és kézjegyével ellátni kö­teles.. d) A pénztári nyilvántartás, valamint a kimuta­tott pénzkészlet meglétének utólagos ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy a pénztári nyilvántar­tásba bevezetett tételek pénztári bizonylatai és pénztári alapokmányai megvannak-e? A pénztári ellenőr az ellenőrzött pénztári nyilvántartást kéz­jegyével ellátni köteles. e) Az utólagos ellenőrzést a napi pénztárzárlat után kell elvégezni. A társadalmi tulajdon védel­mének biztosítása mellett a költségvetési szervezet vezetője engedélyezheti, hogy az utólagos ellen­őrzést csak minden második, legfeljebb minden harmadik pénztárzárlat alkalmával, a napi pénz­tárzárlat készítése alól felmentett szervezeteknél 10 naponként végezzék. Készpénz kezelése a házipénztárban 7. a) A pénztárosnak kell gondoskodnia arról, hogy az esedékes és várható kifizetések teljesíté­séhez mindenkor megfelelő mennyiségű és cím­letű bankjegy és érme álljon a házipénztárban rendelkezésre. b) A pénztárosnak a házipénztár részére szük­séges készpénzt a költségvetési szervezet szerve­zeti és működési szabályzatában meghatározott módon olyan időben kell igényelnie, hogy az ösz­­szeg a bankszámláról (pénzforgalmi betétkönyv­ből) a kifizetések esedékességéig felvehető legyen. 8. a) A helyi körülmények és a b)—f) pontokban foglaltak figyelembevételével a költségvetési szer­vezet vezetője köteles meghatározni, hogy a pénz felvételénél és visszafizetésénél, valamint a pénz szállításánál (kifizetőhelyre történő szállításánál) hány személynek és milyen módon kell közremű­ködnie. b) Egy személyt általában legfeljebb 20 000 fo­rint készpénz felvételével és szállításával szabad megbízni. Az ezt meghaladó, de 200000 Ft-ot el nem érő összegek átvételére és szállítására két személyt, a 200000 forintnál nagyobb összegek átvételére és szállítására pedig három személyt kell a pénzintézethez vagy a postahivatalhoz kül­deni. Két vagy három személy esetében az egyik megbízott a pénztáros, a másik (második) pedig a rendészet tagja vagy munkásőr legyen. Ahol erre lehetőség nincs, más — erre alkalmas — személyt kell kijelölni. (A munkásőrnek ez a tevékenysége nem tekinthető munkásőri szolgálatnak.) A költ­ségvetési szervezet vezetője a pénz szállítására a helyi adottságok és körülmények figyelembevé­telével szigorúbb eljárást is előírhat. Az előzőeket kell érvényesíteni a költségvetési szervezeten be­lüli, valamint a pénzintézethez és a postahivatal­hoz történő szállítás esetén is. c) 20 000 forinton felüli összeget — a helyi adottságok figyelembevételével — lehetőleg gép­kocsin kell szállítani. d) A készpénz felvételével és szállításával meg­bízott dolgozók felelősek az általuk átvett kész­pénzért. Feladataikat (a pénz átvételének és szál­lításának módját stb.) a költségvetési szervezet szervezeti és működési szabályzatában részletesen meg kell határozni és felelősségük körét velük írás­ban közölni kell. e) A pénz felvételével és szállításával megbí­zott dolgozók felelőssége addig tart, amíg a pénzt tőlük a házipénztárban (kifizetőhelyen) át nem vették és el nem helyezték. f) 20 000 forinton felüli összegnek a házipénz­tárban való elhelyezésénél a pénztári ellenőrnek is jelen kell lennie. 9. a) Nagyobb összegű — 5000 forinton felüli — készpénzt, napközben és a napi pénztárzárlatot AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1978. február 17.

Next