Akadémiai Közlöny, 1988 (37. évfolyam, 1-11. szám)

1988-10-07 / 9. szám

144 AKADÉMIAI közlöny 1988. október 7. lésének megfelelő rendszere. Már a törvénybe be­építendő, hogy az értékelésnél semleges szakértő véleményét ki kell kérni. Nem rendezett a mérlegkészítés rendje, tartal­ma, határideje. Ezeknek a kérdéseknek az egységes szabályozása mellett­­az egyszerűbb társasági for­máknál kevésbé bonyolult megoldást lehetővé téve) szükség volna a részvénytársaságnál és a korlátolt felelősségű társaságnál szakértői ellenőrzés előírá­sára. 5. Tisztázni kellene a társaságok ingatlanszer­zési jogát. Itt azt is figyelembe kellene venni, hogy a részesedések nem állandóak. 6. A külföldi részvétellel működő társaságok in­dokolttá teszik a devizaszabályok felülvizsgálatát. 7. A társaságok működése visszaéléseket is ma­gával hoz. Külföldön a büntető szabályok sora pró­bál visszatartó hatást gyakorolni. Hatályos büntető­jogunkban ennek a területnek a közelmúltban nem volt jelentősége, így a Ptk módosításával kellene megfelelő szabályokat megfogalmazni. 8. A tervezetnek a más jogszabályokkal való összhangba hozatala mellett célszerű volna felül­vizsgálni a tervezeten belüli összhangot is (például a tag kizárásához az 56. § (1) bekezdése szerint kétharmados szótöbbség kell, a 91. § (2) bekezdése és 166. § (1) bekezdése szerint háromnegyedes; a társaságból kiváló tag felelősségének elévülése nem azonos a 61. §-ban és a 102. §-ban; az apport szó­­használat csak a részvénytársaságnál található meg stb.). * * * A gazdasági társaságokról szóló törvény szerves részét adja a reformfolyamatnak, szükség van a tör­vény 1989. január 1-jén történő életbeléptetésére. Az új társasági jogszabálytól előnyös hatás azonban csak akkor várható, ha az átfogó reformfolyamat más elemeinél is előrelépés történik. E folyamat ke­retében többek között kiküszöbölendők az állam­nak az üzleti életbe való eseti beavakozásai, meg­valósítandó a szabályozás verseny- és szervezet­semlegessége, a gazdálkodó szervezetek egységes adóztatása, a költségvetési redisztribúció lényeges csökkentése, a monetáris szabályozás fejlesztése. Sajnálatos, hogy a reformmal összefüggő intézkedé­sek eddig egymástól elszigetelten történtek meg, összefüggésük nem látható, az átfogó reform egysé­ges koncepciójának kidolgozására hivatott bizott­ság munkája még mindig nem indult meg. A gazdasági társaságokról szóló törvény terve­zetének fontos kérdése az, hogy végrehajtására ne szülessék alacsonyabb szintű jogszabály, a törvény­nek magának kell rendeznie mindazokat a kérdése­ket, amelyek szabályozásra várnak. Lényeges az, hogy a meglévő vállalatok kereskedelmi társasággá való átalakulásáról szóló törvény mielőbb kidolgo­zásra kerüljön, s abban állásfoglalás történjék arról is, hogy milyen szervezetek lehetnek a létrejövő tár­saságok alapítói, tagjai, részvényesei. A gazdasági társaságokról szóló törvény „kör­nyezetének” biztosítása azt igényli, hogy a törvé­nyen kívül is tisztázódjanak egyes olyan kérdések, amelyek lényegesek a törvény végrehajtása szem­pontjából, így az egész közvélemény számára vilá­gossá kell tenni, hogy egyes, hosszabb időn keresz­tül megszokott, ideológiai tételektől eltérő gyakor­lattal jár a törvény bevezetése. A közvéleményt hozzá kell szoktatni például a vállalkozói profit el­ismeréséhez, a szűk értelemben felfogott munka sze­rinti elosztás elvének háttérbe szorulásához a koc­kázatvállalással és pénzbefektetéssel szerzett jöve­delem elfogadása folytán. El kell kerülni azt a hely­zetet, hogy a közvéleményt váratlanul éri az évti­­tizedek óta megszokott gyakorlattól való eltérés és ennek helytelen értékelése alakulhat ki. Feltétlenül szükség volna olyan elméleti munkára és az ideo­lógiai kérdések tisztázására, továbbá ezekre alapo­zott következetes ismeretterjesztésre, amely a tör­vény meghozatalának okait és következményeit is mindenki számára érthetővé tenné. Az ebben való részvételre a Magyar Tudományos Akadémia is fel­ajánlja közreműködését. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATAi* az 1988. július 7-én megtartott (soronkívüli) üléséről (31—32. sz. határozatok) Előterjesztés a megüresedett alelnöki és főtitkárhelyettesi tisztségek betöltésére jelölő bizottság kiküldésére Az Országgyűlés az 1988. június 29-ével kezdő­dött ülésszakán a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökévé választotta Straub F. Brúnót, az Akadémia rendes tagját, az MTA alelnökét, igazságügyi miniszterré pedig Kulcsár Kálmánt, az Akadémia rendes tagját, az MTA főtitkárhelyét­. A nem teljes szöveggel közölt határozatokat az Akadé­mia tagjai részére — kérésükre — tájékoztatásul megküldi a Tudományos Testületi Titkárság ü­tesét. A megüresedett funkciók mielőbbi betöltése szükséges. Az Akadémia alapszabályai értelmében a köz­gyűlés választja az alelnököt és tesz javaslatot a Minisztertanácsnak a főtitkárhelyettes kinevezésé­re. E tisztségek betöltésére vonatkozó javaslatot — általában — a tisztújítást megelőző közgyűlés által választott 15 tagú jelölő bizottság terjeszti a tiszt­újító (választó) közgyűlés elé, azonban „sürgős szükség esetén a jelölő bizottságot az elnökség kül­di ki”. Bár új alelnököt az Elnökség a legközelebbi köz­gyűlésig kooptálhat, ettől most célszerű eltekinteni, mert főtitkárhelyettes esetében a kooptálásra az

Next