Akadémiai Értesítő, 1996 (45. évfolyam, 1-13. szám)

1996-01-19 / 1. szám

z 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről Az Országgyűlés — kiindulva abból, hogy az Alkot­mány szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a szemé­lyes adatok védelméhez való jogot, valamint a tudomá­nyos kutatás szabadságát, a szabad véleménynyilvánítás és a piacgazdaság feltételeit; figyelembe véve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságá­ról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az Európa Tanács 108. számú Egyezményét a személyiségnek személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatos védelméről, valamint az Európa Tanács Ajánlásait — a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímada­tok kezeléséről a következő törvényt alkotja: I. Általános rendelkezések 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek tudományos kutatás, közvélemény-kutatás, piackutatás és közvetlen üzletszer­zéshez történő kapcsolatfelvétel céljára név- és lakcíma­datot igényelnek, illetőleg kezelnek. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján történő kutatásra. 2. § (1) E törvény alkalmazása során: 1. Tudományos kutatás: az a tevékenység, amelynek célja a világról, annak­ jelenségeiről, a jelenségek össze­függéseiről szerzett ismeretek gyarapítása, és amelynél a vizsgált társadalmi, gazdasági és természeti jelenségek objektív összefüggéseinek a feltárásához név- és lakcím­adat vagy a személyekkel történő közvetlen kapcsolatfel­vétel szükséges. 2. Közvélemény-kutatás: egyének és csoportjaik (a to-­­vábbiakban: érintett) véleményének és­ ítéletalkotásuk összetevőinek kutatása. 3. Piackutatás: az érintett fogyasztói szokásának vizs­gálata. 4. Közvetlen üzletszerzés (direkt marketing): azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az ösz­­szessége, amelyeknek célja az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) előmozdítása érdekében. 5. Közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) lista (a továbbiakban: üzletszerzési lista): nevek és lakcímek gyűjteménye, amely az érintettekkel vagy kereskedelmi partnerekkel való kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást szolgálja a közvetlen üzletszerzés céljából. A lista a néven és lakcímen kívül csak az ügyfelek és támogatók érdeklő­désére vonatkozó információt tartalmazhatja. 6. Tilalmi lista: azon érintettek név- és lakcímadatai­nak a nyilvántartása, akik nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat e törvényben meghatározott közvet­len üzletszerzési célok valamelyikére felhasználják, vagy megtiltották azok e célból történő további kezelését. 7. Tudományos kutató: az a természetes személy, aki tudományos fokozattal, illetőleg címmel rendelkezik és abban a tudományágban vagy tudományterületen, amelyben felkészültségét bizonyította, tudományos tevé­kenységet végez; továbbá, aki kutatási feladatot is ellátó szervtől vagy alapítványi támogatótól kapott igazolás szerint tudományos kutatást végez. 8. Közvélemény-kutató, piackutató és közvetlen üzlet­szerző szerv: az a természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a 2—4. pont alatti tevékenységet jogosult végezni. 9. Adatfeldolgozás: az adatkezelést érintő, érdemi dön­tést nem jelentő technikai feladatok elvégzése. 10. Anonimizálás: olyan technikai eljárás, amely bizto­sítja az érintett és az adat közötti kapcsolat helyreállítása lehetőségének végleges kizárását. (2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó fogal­mak értelmezésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A név- és lakcímadatok átvételének általános szabályai 3. § (1) A tudományos kutató, továbbá a közvélemény­kutató és a piackutató, valamint a közvetlen üzletszerző szerv —­ illetőleg az általuk az adatok kezelésére, átvéte­lére megbízott szerv — kapcsolatfelvétel céljából név- és lakcímadatot a következő forrásból gyűjthet, illetve használhat fel: a) annak az érintettnek az adata, akivel korábban az adatkezelő szerv kapcsolatban állt (üzletfél, támogató); b) a jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készí­tett és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint kiadványban — így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék — sze­replő adat, feltéve, ha az adatgyűjtéskor vagy az adat­­egyeztetéskor az érintettet tájékoztatták az eredetitől el­térő célra történő adatfelhasználás lehetőségéről, illető­leg a letiltás jogáról; c) más, ugyanazon tevékenységet végző személytől vagy szervtől adat átvételével, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta, vagy tiltotta meg; d) adat igénylésével a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI tör­vény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó nyil­vántartásból az Nytv.-ben meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a polgár az adatainak kiadását nem tiltotta meg [Nytv. 2. § (1) bek.]. AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ 1996.január 19.

Next