Akadémiai Értesítő, 1997 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-17 / 1. szám
2 Az Országgyűlés határozata Az Országgyűlés 113/1996. (XII. 20.) OGY határozata a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról 1. Az Országgyűlés elfogadja a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a magyar tudomány helyzetéről benyújtott áttekintését. Az Országgyűlés a beszámolásnak ezt a módját eredményesnek tartja, ugyanakkor a beszámolás technikájának, előkészítésének továbbfejlesztését javasolja. 2. Az Országgyűlés úgy ítéli meg, hogy a tudománynak Magyarországon kiemelt jelentősége van. Különösen fontos a tudomány szerepe a polgárosulás, a modernizáció és az európai integráció korában. Az Országgyűlés fontosnak tartja, hogy a törvényhozás és a kormányzat ennek megfelelően kiemelt módon kezelje a tudományos kutatás feltételeinek biztosítását, ezen belül külön is szükségesnek ítéli a tudományos kutatók és a tudományos utánpótlás fokozott anyagi megbecsülését. 3. Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a magyar tudományosság vállalkozik az állam és a nemzet előtt álló stratégiai kérdések megfogalmazására, a válasz-alternatívák kidolgozására, valamint azzal, hogy a feladatvállalás koordinálását a magyar tudósok köztestülete, a Magyar Tudományos Akadémia végezze. 4. Az Országgyűlés szükségesnek látja, hogy a jelen országgyűlési ciklusban a magyar tudomány helyzetét és lehetőségeit rögzítő részletes elemzés készüljön el. Ennek elkészítésére az Országgyűlés felkéri a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. 5. Az Országgyűlés fontosnak ítéli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXI. törvény végrehajtása során a tudományos kutatás és az egyetemi oktatás intézményeinek funkcionális közelítésére kerüljön sor. 6. Az Akadémia elnöke beszámolási kötelezettségének eredményesebbé tétele, a tudomány autonómiájának erősítése, a felsőoktatás és a tudományos kutatás közelítése céljából az Országgyűlés szükségesnek tartja a tudományt érintő — mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémiára és az Országos Tudományos Kutatási Alapra vonatkozó — törvények módosítását. Dr. Gál Zoltán s. k., az Országgyűlés elnöke Boros László s. k., Dr. Trombitás Zoltán s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője Az 1997. évi közgyűlési képviselőválasztás szabályai (Elfogadta a Doktorok Gyűlése 1996. november 19-én) Az Akadémiai Törvény, az Alapszabály és az Ügyrend előírásai alapján a Doktorok Gyűlése az 1998—2000 ciklusra a közgyűlési képviselők megválasztására a következő eljárási szabályokat és ütemezést fogadja el: * * * 1. A Doktorok Gyűlése a közgyűlési képviselők választásának megszervezésére ellenőrzésére, a szavazatszámlálásra és az eredmények jóváhagyására Választási Bizottságot hoz létre. (ASZ. 31. § (4)) E bizottság megválasztására az Akadémia Jelölőbizottsága doktor tagjai tesznek javaslatot, melyet a Jelölőbizottság elnöke terjeszt a Doktorok Gyűlése elé. A Választási Bizottságban minden tudományterületnek 2-2 képviselője van. A bizottság, tagjai közül, maga választja elnökét. (II. 48.) A bizottság tagja nem lehet olyan személy, akinek neve a jelöltlistán szerepel. (ASZ. 31. § (4)) A Bizottság működőképességének biztosítása érdekében a Doktorok Gyűlése a Választási Bizottságnak 26 tartalék tagját is megválasztja. 2. Az Elnökség előterjesztése alapján az Akadémia Közgyűlése 1997 májusában dönt a 200 közgyűlési képviselő tudományágazatonkénti eloszlásáról. 100 képviselői helyen az osztályok egyenlő arányban osztoznak, a további 100 hely az egyes osztályokhoz tartozó tudományágakhoz besorolt doktorok arányában oszlik meg. (ASZ. 31. § (1). és II. 47.) A közgyűlési döntés a köztestületi tagnyilvántartás 1997. március 1-jei adatai alapján történik. (II. 47.) Az MTA Kutatásszervezési Intézet 1997. március 15-ig tudományos bizottságok szerinti kimutatást és döntéselőkészítési javaslatot készít a köztestületi adatbázis alapján. Ennek alapja, hogy az MTA tudományos osztályai úgy alakítják ki új bizottsági rendszerüket, hogy az érintett köztestületi tagok bizottsági hovatartozásukról 1997. február végéig írásban nyilatkozhassanak. A bizottság titkársága az MTA KSZI, titkára a KSZI igazgatója. 3. A közgyűlés tudományágazati arányokra vonatkozó döntése alapján a tudományos osztályok 1997. május 15-ig meghatározzák a tudományágakra, ill. a tudományos bizottságokra jutó képviselői helyek számát. (ASZ. 31. § (1)) 4. Közgyűlési képviselőnek az a köztestületi tag jelölhető, aki elismert tudományos tevékenységet végez. (ASZ. 31. § (2)) 5. A képviselők választása két szakaszban történik: jelölés, illetve jelöltlista alapján választás. A közgyűlési képviselők választása mindkét szakaszban postai úton történik. (II. 49.) AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ 1997. január 17.