Akadémiai Értesítő, 1999 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1999-08-13 / 7-8. szám
1999. augusztus 13. V. FEJEZET Záró és értelmező rendelkezések Záró rendelkezések 34. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogutód intézmények tartalmi, szervezeti fejlesztéseihez és átalakulásához, valamint a felsőoktatási fejlesztési programban meghatározott feladatok megvalósításához szükséges források az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kerülnek megtervezésre. (2) Az 1. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott jogelőd intézményre a II. fejezet rendelkezései közül kizárólag az 5. § (6) bekezdésének a) , b) , c) , e) és g) pontját, a 6. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 7. § (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az Előkészítő Testület és az NT feladatkörét a jogelőd intézmény tanácsa látja el. Az 5. § (6) bekezdése c) pontjának megfelelően a jogutód intézmény vezetőjének személyére az oktatási miniszter a jogelőd intézmény vezetőjét terjeszti elő a jogelőd intézményben kapott megbízatásának hátralevő idejére. A gazdasági (fő)igazgató személyére vonatkozóan az 5. § (6) bekezdésének c) pontját kell megfelelően alkalmazni. (3) A Széchenyi István Főiskola, amennyiben 2002. június 30-ig teljesíti a Ftv. 3. §-ában előírt követelményeket Széchenyi István Egyetemként működhet tovább. Értelmező rendelkezések 35. § (1) A felsőoktatási intézmény átalakítása: átalakításnak minősül az intézmények összeolvadása és különválása: a) összeolvadás: az összeolvadó jogelőd intézmények vagyona, jogaik és kötelezettségeik az átalakulással létesülő új felsőoktatási intézményre mint jogutódra szállnak át; b) különválás: a két vagy több karra vagy karok együttesére különváló felsőoktatási intézmény vagyona, jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott módon szállnak át a különváló karral, illetve karok együttesével összeolvadt intézményre mint jogutódra. (2) Ahol e törvény jogelőd intézményről rendelkezik, azon az 1. § (1) bekezdésében felsorolt egyetemet — ideértve a különváló karok együttesét —, főiskolát és az egyes különváló karokat kell érteni. (3) Címzetes rektor: eredeti megbízatásának lejártáig élvezi a jogelőd intézményben, illetve a különváló felsőoktatási intézményben a rektort megillető anyagi juttatásokat és kedvezményeket. Hatálybalépés 36. § (1) Ez a törvény — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E törvény 8—12. §-a, a 13. § (1) bekezdése, 14—17. §-a, a 18. § (2) bekezdése, 19—21. §-a, 27. §-a, 29—33. §a és a 34. § (1) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba. (3) Az Ftv. 1. számú melléklete helyébe 2000. január 1- jén e törvény melléklete lép. (4) E törvény rendelkezéseit a katonai, illetőleg rendvédelmi felsőoktatási intézmények vonatkozásában az Ftv. 115. §-ában foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. (5) A II. fejezet és a III. fejezet rendelkezései kizárólag az 1. § (1) bekezdésében meghatározott intézményekre vonatkoznak. (6) A II. fejezet rendelkezéseit hatálybalépésüktől 1999. december 31-ig, a III. fejezet rendelkezéseit hatálybalépésüktől 2000. december 31-ig az Ftv. ellentétes tartalmú rendelkezéseinek vonatkozásában törvényi kivételnek kell tekinteni. Hatályukat vesztő rendelkezések 37. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ftv. 4/A. §-a. (2) 2000. január 1-jén hatályát veszti: a) az Ftv. 12/A. §-a, 52. §-ának (6) bekezdése, 59/A/H. §-a, 72. §-ának c) pontja és a 74. §-a (1) bekezdésének c) pontja; b) az Ftv. 12. §-a (4) bekezdésének, a 74. §-a (1) bekezdése k) pontjának, a 74/A. §-a (1) bekezdésének, a 76. §-a (3) bekezdése a) pontjának, a 81. §-a (2) bekezdése a) pontjának, a 116. §-a (1) bekezdésének és a 124/A. §-a (1) bekezdésének a felsőoktatási szövetségekre vonatkozó rendelkezései. 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról * PREAMBULUM A magyar felsőoktatás első önálló törvényi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemzeti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja. Ennek érdekében szabályozza e törvény a felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját, az állam szerepvállalását, rendelkezéseivel biztosítva a tanítás, a tanulás, a tudomány és a művészet szabadságát. A felsőoktatás mint kiemelt jelentőségű ágazat iránt az Országgyűlés különös felelősséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében, hogy a megfelelő korosztályból a felsőoktatásba bekerülő hallgatók létszáma a fejlett demokratikus társadalmakban elért szintre emelkedhessék. * Az 1993. évi LXXXV. törvénnyel, az 1993. évi CX. törvénnyel, az 1994. évi LVIII. törvénnyel, az 1994. évi CIV. törvénnyel, a 35/1995.(VI.2.) AB határozattal, az 1995. évi XLVIII. törvénnyel, az 1995. évi LIX. törvénnyel, az 1995. évi LXXII. törvénnyel, az 1996. évi XLV. törvénnyel, az 1996. évi LXI. törvénnyel, az 1996. évi CXXIV. törvénnyel, az 1997. évi VIII. törvénnyel, az 1997. évi CXXVI. törvénynyel, az 1997. évi CXXVII. törvénnyel, az 1997. évi CXLVI. törvénnyel, az 1998. évi XXXVIII. törvénnyel, az 1998. évi LXXXVI. törvénnyel, az 1998. évi XC. törvénnyel, valamint az 1999. évi LII. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg. A legutóbbi módosítást dőlt betűvel jelöltük, a módosítások hatálybalépésének, illetve hatályon kívül helyezésének időpontjáról az 1999. évi LII. törvény 36. és 37. §-ai rendelkeznek. AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ 57