Építünk. A Magyar Írók Szövetsége Debreceni Csoportjának folyóirata 2. (1952)

1951 / 3. szám - Fábián Sándor: Új földbe hull a mag (filmnovella)

CsikLán Sándor : röi ijöldet hall a mag ( CsilmniOüzsJn) Harmatos­ reggel van. Gyenge szél puhog. A nap már hétágról süt. A szőke búzakalászok lefelele lógva várják a nagy napot, az aratást. A „Lenin“ termelőcsoport a „Veres-tenger“ járásban készül is már az aratásra. Fekete Imre, a csoport elnöke jóképű, fekete, erős ember, öreg, fekete szalmakapja a feje búbjára tolva, csípőre tett kézzel megáll a tanyaépület előtt. Megvakarja a fejét, visszalép a konyhába és szól a gyereknek. — Hallod Mikit, erigy csak át a titkár elvtársékhoz, tudod Nagy Sándor bátyádékhoz és mondd meg neki, jöjjön elő, osztán nézzük meg az életet. Meg Szabó Pali bátyádnak is szóljál be, hogy jöjjön ő is. De Miki­ már kapja a lábát és ugrik is. A másik tanya előtt ugatják a kutyák, már odaért. Szabó Palinak az anyja jött ki a ház elé. Kiabált a kutyára mindjárt, ahogy meglátta, hogy jön a Mikii gyerek. Elkurgatta a Fickót a ház mögé. — Itt van az ólban Pali bátyád, fijam. — Hát Nagy Sándor bátyám itthon van-e, nem látta Kató néném? — kérdezi Mikit. — Osztán a kispruszli ujjába törli félve az orrát és szippant egyet.­­ Bent van ő is, gyermekem, az ólban, segítenek fejni. — Már pat­tan is a Mikii gyerek. Közben kilép Szabó Pali az ólajtón és látja, hogy a Mikii gyerek arrafelé szalad. Meg is előzi szóval. — No, mi van, te gyerek? — Hirtelen megtorpan Mikii és odakiabál. — Pali bátyám is, meg a titkár bácsi, vagy a Sándor elvtárs, na, Sándor bátyám jöjjenek át a másik tanyába, azt szente édesapám. — Jó-jó, megyünk — szólt Szabó Pali —, éppen oda akartunk in­dulni. Csak a fejessel kész leszünk. Mikus sarkon fordul, vissza az apjához. Útközben felkap egy napra­forgószárat. Jó lesz — gondolja —, ha esetleg a Fickó rászaladna. — Jönnek mindjárt — szalad az apjához a disznófiaztatóba. — Már éppen jönni akartak — mondja lihegve a gyerek. — No, jó, fiam, szaladj csak be a pitarba. Otthagytam a pipám, meg a zacskómat, hozd ki. — Megyek is már. Közben előkerültek Nagy Sándor meg Szabó Pali elvtársak. Ahogy jönnek az él végénél, megszólal Miku­: jönnek már, apám! Kinéz az ajtón Fekete elvtárs és mindjárt meg is szólal. — Gyertek már, elvtársak, már vártalak benneteket. — Szabadság! Szabadság! Jó reggelt! — köszöntik egymást, kezet­­fognak.

Next