Alföld. Irodalmi és művészeti folyóirat 11. (1960)
1960 / 1. szám - MŰVÉSZET - Musza Ferenc: Orgonakultusz Mátyás udvarában
tán Bubek István országbíró fölhívja nevezett prépostot, hogy önigazolása végett a váradi főegyház stallumában esküt tegyen”. Egyelőre tehát ez a legrégibb adat, amelyben okmányszerűen bizonyíthatóan orgonával s egyszersmind orgonamesterrel is találkozunk. Ettől kezdve lassanként feltűnik itt is, ott is az orgona. HARTVIK, a kor történetírója nem tesz említést orgonáról a fehérvári bazilikában, írásos bizonyíték hiányában csak egy érdekes okmányra hivatkozhatunk, mely Zsigmond király unokájának, Lászlónak koronázásánál említi először az orgonát. De ez is rendkívüli adat s jóval megelőzi Mátyás korát. BUDÁN, a török előtti időkből alig maradt nyom, amely Budavár orgonájáról adhatna felvilágosítást. Azt tudjuk, hogy a pálosok budaszentlőrinci kolostorának díszes faragásos orgonáját a törökök felgyújtották 1526-ban, midőn a szultán Budára bevonult. Az egykori krónikások munkáiban TURÓCZI azonban megemlíti, hogy ,,1458. január 24-én, amikor Mátyást királlyá választották, nagy harangzúgás közepette harsonya, orgona és más zeneszó hallatszott”. Az orgona térhódítását már mindjobban lehet észlelni ebben az időszakban. A XIV. század az orgonaépítésben igyekszik megelőzni korát, jóllehet az orgona még mindig nehezen kezelhető, bár nem primitív hangszer többé. Az ország nagyobb városaiban, a centrumokban mindig több és több igyekezetet látunk az orgona beszerzésére s az ehhez szükséges összegek előteremtésére főurak és magánosok tetemes alapítványokat tesznek, gyűjtést rendeznek. A királyi udvar az elsők között készíttetett orgonát, anynyival inkább, mert Mátyás ,,mindenek felett szereti az éneket és a zenét.” Tudjuk, hogy a magyar renaissance művészeti és zenei élete Mátyás és Beatrix házasságával lendült fel. Az Árpádkori énekmondók helyébe síposok léptek, mellettük a kürtösök, gajdosok és trombitások is fontos szerepet kaptak. Először a XIV. és XV. századbeli oklevelek tesznek említést kobzosokról, hegedűsökről, lantosokról, de nincs kétségünk afelől, hogy Beatrix jóképzettségű muzsikusokat hozott magával Olaszországból, hogy kedvébe járjon királyi férjének, akinek a muzsika iránt való rajongását GALEOTTO MARZIO eléggé bizonyítja . Budán, Mátyás királyi udvarában — Oláh Miklós esztergomi érsek feljegyzései szerint — a zeneszerszámok között találjuk az orgonát is, melyet Mátyás nemcsak a fellendült zenei élet érdekében állított fel, hanem ebben követni akarta az ő dicsőséges atyjának, a törökverő Hunyadi Jánosnak példáját, aki már 1452-ben orgonát ajándékozott a birto