Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 24. (1973)

1973 / 1. szám - A 150 ÉVE SZÜLETETT PETŐFIRE EMLÉKEZÜNK - Kovács József László: "...elfogattatás végett köröztetik..." (Petőfi, Kossuth s más írók és forradalmárok közös körözőlevele 1849 szeptemberéből)

3 Tábori uo. Idézi Hatvany Lajos: így élt Petőfi. Bp. 1967.1­­846. 4 Hatvány i. m. II. 20. 5 Hatvány i. m. II. 21. 6 Hatvány i. m. II. 31. 7 Hatvány i. m. II. 29. 8 OL Központi Könyvvizsgáló Hivatal iratai C 120 Protocollum 1846. A Központi Könyv­­vizsgáló Hivatal üléseinek jegyzőkönyve 1846. 9 Hatvány i. m. II. 18. 10 Hatvány i. m. II. 29. KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ „... elfogattatás végett köröztetik..." (PETŐFI, KOSSUTH S MÁS ÍRÓK ÉS FORRADALMÁROK KÖZÖS KÖRÖZŐLEVELE 1849 SZEPTEMBERÉBŐL) A költő 1849. július 31-én Segesvár mellett Fehéregyháza és Héjjasfalva között az Ispánkút­­nál elesett. A „magas császári és királyi katonai és politikai kormányzóság" azonban mit sem tudott erről. Lázasan keresi Petőfit, több írótársát is, Jósika Miklóst, Nagy Ignácot, Táncsics Mihályt, sőt még Zerffi Gusztávot, a ,,Spitzbuch"-ot is, a Petőfit gyalázó zugfirkászt, aki a forradalom után hamarosan rendőrspiclivé vedlett. Űzi Kossuth Lajos kormányzót (nem tudva arról, hogy már augusztusban török földre lépett) és Csányi László hadügyminisztert akkor, amikor már az Sarkadon önként jelentkezett a cári hadaknál. Ekkora volt a fejetlenség? Vagy úgy féltek a frissen eltaposott forradalmi tűztől, hogy azt is keresték, aki már Haynau foglya volt? A kor szomorú dokumentuma a Pest megyei Levéltárban, a ráckevei jegyzőkönyvek soroza­tában maradt ránk. A „Körlevelek Jegyző Könyve 1847ik Évtől 1851ik Évi Január" feliratú kézirat a kor jellemző emléke. Ugyanaz a toll írja fel Ács Károly (akkor Pest megyei főszolga­bíró), Petőfi ráckevei barátja lelkesítő sorait, melyben „a községi elöljárókat a nép lelkesíté­sére s az osztrák hatalom ellen ujonczok kiállítására szólítja föl”, és ugyanaz rögzíti, hogy naponta minden családnak 4 font kenyeret kell adni a császári hadsereg részére. Kitűzendők a fekete-sárga zászlók. Még a korlátokat is svarc-gelbre kellett mázolni. Alig bukott el egy hónapja a nemzet hősi harca, a kormányzat sietve szétküldte a proskribál­­tak jegyzékét. Természetesen tele hibával, legalábbis a vádoltak életkorát nézve. Petőfi nem harmincéves, Kossuth sem negyvenöt. Jósika Miklós, a könnyűtollú termékeny író is hat évvel idősebb a „Nyomtatott ívek" ada­tánál, de nem is ez a fontos. A hevenyészve összeállított nyomtatványon az évszámok hibá­sak, egyéb adatai azonban jellemzőek és pontosak. Beöthy Ödön erdélyi kormánybiztosról (később V. Hugo Jersey szigeti emigránstársáról) ez a körözőlevél jegyezte fel, hogy „Közép magas és erős termetű Széles képű ősz hajú széles homloka". Az egyévi bujdosás után elfogott és halálra, majd tízévi várfogságra ítélt Besze Jánosról jellemzően jegyzi meg, hogy a körözött „huszáros bajszú, egyenes tartású". Jósika Miklós ismertetőjegye kerek képe, fekete haja és szürke szeme. Nagy Ignác himlőhelyes ar­cát, Táncsics Mihály nagy szemeit egyaránt áruló jelnek küldi meg a hatóság az elöljárósá­goknak. A „Körlevelek Jegyző Könyvé"-ben az 1849. évi őszi körözőlevélnek csak kéziratos máso­lata maradt fenn, a császári hatóság azonban kétségtelenül „Nyomtatott ívek"-et küldött szét. Simon László igyekvő Haynau-huszár, tinnyei szolgabírónak a jegyzőkönyvbe rögzített sorai ugyanis „ide zárt Nyomtatott ívek"-et emlegetnek. A körözőlevélből az alábbi szemel­vényeket közöljük (az eredeti, mintegy 120 személy leírásából). Főleg írók, forradalmárok

Next