Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 27. (1976)

1976 / 4. szám - KRITIKA - Rácz István: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve I.

Gazdag István ipartörténeti tanulmánnyal járult hozzá a kötet sikeréhez. A kalapos céh történetét dolgozta fel megbízható pontossággal, s igen értékes adalékként közli több év­tizedes távlatban a céhtagság létszámát mesterlegény-inas bontásban. Dankó Imre a deb­receni vásárok vonzásköréről írt a XVIII-XIX. század fordulóján. Történeti, földrajzi isme­retanyagát és néprajzi szakismereteit szerencsésen ötvözte összegezte a helyi és a távol­sági kereskedelem kettős irányultságát. Ipar- és kereskedelempolitikai közleményt olvas­hatunk Ú­jla­y Zoltán tollából. A tiszántúli hatósugarú debreceni Kereskedelmi és Iparka­mara gazdasági, szervezeti és szociális intézkedései közül irányítja néhányra a figyel­met. A kultúrtörténetet két tanulmány képviseli a kötetben. Mervó Zoltánná a debreceni leány­oktatás reformkori félévszázadát rekont­ruálta, nemcsak a köz-, hanem a neveléstörténet nagy hasznára is. A szerző gondos rendszerezésben tárja az olvasó elé a kor iskolatípu­sait, a tanulólétszám alakulását, oktatásrendjét és milyenségét. Amíg Mervóné mélyfúrás­szerű elemzést végzett, addig Bényei Miklós általános vetületű művelődéstörténeti kérdés szintetizáló rendszerezésére törekszik. Szerény dolgozatcíme mögött - Debrecen reform­kori művelődéstörténetének néhány kérdése - gazdag tartalom húzódik meg. Tulajdon­képpen arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire tartotta meg Debrecen a reform­korban a korábbi országos jelentőségű kultúrközpont jellegét. A tanulmányok rövid ismertetése is megerősít bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy a szerzők és a szerkesztők tisztes munkát végeztek, s az Évkönyv megérdemli a foly­tatást. (Debrecen, 1974.) RÁCZ ISTVÁN Horváth István: Kilincs

Next