Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 27. (1976)
1976 / 4. szám - KRITIKA - Rácz István: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve I.
Gazdag István ipartörténeti tanulmánnyal járult hozzá a kötet sikeréhez. A kalapos céh történetét dolgozta fel megbízható pontossággal, s igen értékes adalékként közli több évtizedes távlatban a céhtagság létszámát mesterlegény-inas bontásban. Dankó Imre a debreceni vásárok vonzásköréről írt a XVIII-XIX. század fordulóján. Történeti, földrajzi ismeretanyagát és néprajzi szakismereteit szerencsésen ötvözte összegezte a helyi és a távolsági kereskedelem kettős irányultságát. Ipar- és kereskedelempolitikai közleményt olvashatunk Újlay Zoltán tollából. A tiszántúli hatósugarú debreceni Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági, szervezeti és szociális intézkedései közül irányítja néhányra a figyelmet. A kultúrtörténetet két tanulmány képviseli a kötetben. Mervó Zoltánná a debreceni leányoktatás reformkori félévszázadát rekontruálta, nemcsak a köz-, hanem a neveléstörténet nagy hasznára is. A szerző gondos rendszerezésben tárja az olvasó elé a kor iskolatípusait, a tanulólétszám alakulását, oktatásrendjét és milyenségét. Amíg Mervóné mélyfúrásszerű elemzést végzett, addig Bényei Miklós általános vetületű művelődéstörténeti kérdés szintetizáló rendszerezésére törekszik. Szerény dolgozatcíme mögött - Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése - gazdag tartalom húzódik meg. Tulajdonképpen arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire tartotta meg Debrecen a reformkorban a korábbi országos jelentőségű kultúrközpont jellegét. A tanulmányok rövid ismertetése is megerősít bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy a szerzők és a szerkesztők tisztes munkát végeztek, s az Évkönyv megérdemli a folytatást. (Debrecen, 1974.) RÁCZ ISTVÁN Horváth István: Kilincs