Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 32. (1981)
1981 / 2. szám - Tóth Erzsébet: Alkalmi vers (vers)
az utolsó partizán földi maradványait MI A TEENDŐ? tudják a tévétársaságok forgatni pörgetni sietni venni adni lihegni sugározni hogy igazán megható legyen hogy az első a második és a harmadik kiadást is végigbőghessék a háziasszonyok írják már a háromszáz forintos verseket akik az első percben le tudják tegezni a halottakat pedig az igazi verset halálig kell írni magunkkal vinni a föld alá hogy megmeneküljön és az utolsó partizán szívünkből el ne szivárogjon látni akarom a láthatatlan puskát vállatokon ahogy gázolták versmocsárban s míg idegen istenek foszló szomorú gönceibe burkolózik a város városunk Vajda Jánost kérem fogadjon testvérének ne kelljen altatókkal csillapítani virrasztásom (PAUL ELUARD) „SÖTÉT CSAK ÉN VAGYOK, LEGYETEK FÉNYESEBBEK”