Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 32. (1981)

1981 / 7. szám - FÓRUM - Hankiss Elemér: A bűntudatról mint társadalmi jelenségről

HANKISS ELEMÉR A bűntudatról mint társadalmi jelenségről „MEGBŰNHŐDTE MÁR E NÉP .. Nincs még egy ország, amelynek himnusza bűntudattal küszködnék, amely olyan komor s már-már reménytelen hangot ütne meg, mint a miénk. Átnéztem száz-egynéhány ország himnuszának szövegét;­ kardot csörtetnek, felidézik a hajdani szolgaságot és a zsarnok elleni hősi küzdelem emlékeit, zengik a szabadság, a be­csület, a diadal dalát (főképp a dél-amerikai országokban), idézik az ősök szelle­mét és az istenekhez vagy az uralkodóhoz fohászkodnak (a távol-keleti országok­ban), zengik a békét, az ország tájainak szépségét, népének szorgalmát és boldog­ságát (főképp a skandináv és az angolszász országokban), zengik az igazság, a tör­vény, az egység, a becsület dicséretét (egy-két frankofon országban), kardot csör­tetnek, hörgik a gyűlöletet és a harcra készséget a zsarnok s minden ellenség ellen (nagyon sok országban) - de a­­magyaron kívül az uruguayi himnusz az egyetlen, amelyben megpendül a bűntudat, és az olaszban s görögben a múlt miatti szégyen­kezés motívuma. A magyar himnuszban viszont ez az egyik legfőbb, szinte a Him­nusz alaphangját meghatározó motívum. Mi lehet ennek az oka? Lehetséges-e, hogy ránk jellemzőbb a bűntudat, mint más népekre? Nem, ez így általában nyilvánvalóan nem igaz. Legfeljebb az mond­ható, hogy a reformkorban, midőn a Himnusz szövege (1829) és zenéje (1844) ké­szült, erős volt a magyar társadalomban, illetve a magyar köznemességben a nemzet bűnösségének a tudata. Nem ez volt az első ilyen korszak történelmünkben. Egyes feltevések szerint például az önbüntető flagelláns mozgalmak második hulláma Magyarországról in­dult el a XIV. században. A XVI. században viszont minden kétséget kizáróan nagy bűntudathullám sepert végig az országon; a kálvinizmus terjedésének Európa-szerte volt ilyen hatása, de nálunk felerősítette ezt a hatást az országra rászakadó nagy nyomorúság, amely­­ a korabeli prédikációk, jeremiádák, zsoltárfordítások tanúsága szerint - beindította, beindíthatta a bűntudatképződés egyik gyakori mechanizmu­sát: szenvedünk, pusztulunk -»■ Isten küldte ránk a szenvedést­­*• mert bűnbe estünk vezekelnünk kell bűneinkért Isten visszafogad majd a maga kegyelmébe s egy jobb kor köszönt majd ránk. Jó példája ez an­nak, hogy a társadalmi tudat hogyan védekezik az adott s egyébként kilátástalan fórum

Next