Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 53. (2002)
2002 / 3. szám - TANULMÁNY - Hites Sándor: Műfaj, örökség, revízió (Jósika Miklósról)
16. Még ahhoz a mai recepciós felfogáshoz állhatna így a legközelebb, amelyik nemzedéki, térségi, történelmi megrázkódtatások kifejeződését látja a múlt iránti érdeklődésben. Vö. Nagy András, Madárijesztés, Holmi 1999/3. 406. 17. Márton László röviden, elmarasztalóan utal rá, Rácz I. Péter dolgozata pedig megemlíti Jósika regényírását. 18. Vállalkozásunk abban az értelemben szükségképpen csak hiányos és elégtelen lehet, amennyiben Jósika-szövegek szoros olvasására itt nincsen terünk. Ezért nehéz valóban meggyőzően érvelnünk amellett, hogy nem ismerjük jól e műfaj 19. századi alakzatait, ha nem tartjuk újragondolandónak irodalomtörténeti értékelésüket. 19. Hutcheon, Linda, A Poetics of Postmodernism, Routledge 1988. 117. 20. Az utóbbi idézeteket lásd: Lányi, Kleist/márton/regényt/ír, 1031. 21. Greguss Ágost, A nevezetesebb tüneményekről legujabbkori regény-és beszélyirodalmunkban, Kelet Népe 1856 II. 216. 22. Kulcsár-Szabó, Az ellenszegülő múlt, 1288-1289. 23. Toldy Ferenc, Figyelmező 1837. 372. 24. Kulcsár-Szabó, Az ellenszegülő múlt, 1289. 25. Ilyennek tartható a politikai elkötelezettség, s a tanító szándék is, amely idehaza ugyan nem, de a historiographic metafiction angolszász meghatározásához nagyon is odatartozik. 26. Kulcsár-Szabó, Az ellenszegülő múlt, 1292. 27. Thomka, Históriából poézis, imaginációból történelem, 330. 28. Arról, hogy a posztmodern metafikció nyílt állításai révén sok tekintetben redukálja a modernitás és a romantika hagyományában rejtettebben és ezért összetettebben jelentkező önreflexív mintázatokat, lásd: Waugh, Patricia, Metafiction. The Theory and Practice of Self-Conscious Fiction, Methuen, 1984. 26. 29. Fowler, Alastair, Kinds of Literature. An Introduction to the Theory of Genres and Modes, Clarendon Press 1982. 160-164. 30. Wesseling, Elisabeth, Writing History as a Prophet. Postmodernist Innovations of the Historical Novel, Johns Benjamins 1991. 27. illetve 73-74. 31. Például Kulcsár-Szabó Zoltán és Rácz I. Péter dolgozataiban. 32. Hutcheon, A Poetics of Postmodernism, 92-98. 33. Rácz I. Péter, A történeti poétika szerepe a mai magyar irodalomban, Prae 2000/1-2. 122-123. 34. Márton László, Az áhítatos embergép, Pécs, 1959. 241. 35. Fogarasi, A romantika tétjei, 11. 36. Levinson, Te New Historicism: Back to the Future, In Rethinking, 55. 37. Levinson, The New Historicism, 34. 38. Chase, Introduction, In Romanticism, Longman, 1993■ 14. 39. Hutcheon, A Poetics of Postmodernism, 120. 40. A Lettre (1999/32) körkérdése prózaírókhoz. 41. Kulcsár-Szabó, Az ellenszegülő múlt, 1988. 42. Kulcsár-Szabó Zoltán, Az olvasás lehetőségei, JAK-Kijárat 1997. 212. 43. Thomas, Brook, The New Historicism and Other Old-Fashioned Topics, Princeton University Press, 1991. 15. 44. Jameson, Frederic, The Political Unconscious. Narrative as a Socially Symbolic Act, Cornell University Press 1981. 59. 45. White Hayden, Metahistory: The historical imagination in Nineteenth-Century Europe, The Johns Hopkins University Press, 1973. 30-31. 46. Az emlékírók műveinek megjelenése — mint termékenyítő, de egyszersmind revízió alá is vonandó hagyomány — éppen a történelmi regény és a történetírás gyakorlatának megújításához látszott lehetőséget nyújtani. Vö. Kemény Zsigmond, Élet és irodalom, Szépirodalmi, 1971. 132-135, illetve 156- 160. 47. A fentebb már emlegetett műfajtörténeti séma szerint Walter Scott regény művészete nem pusztán műfajalapítóként értelmezhető. Mivel a fikció és a valóság keveredésének újszerű képletét nyújtotta, ezért Scott szubverzív viszonyban állt a 18. századi „pseudo-factual” regényhagyománnyal. Vö. Wesseling, Writing History as a Prophet, 24.