Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 53. (2002)
2002 / 3. szám - TANULMÁNY - Bényei Péter: Kísérlet a nemzeti teleológia érvényességének fenntartására (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)
45. u.o. 46. Hasonló eljárás nem idegen a tudományos jellegű történetírói munkáktól sem. Peter Burke szerint egészen más benyomás alakul ki - minden manipuláció nélkül - a befogadóban, ha például az első világháború eseményeit közvetítő monográfia nem a békekötések leírásával zárul, hanem ismerteti az utána következő évek alakulástörténetét is. Peter Burke: Az eseménytörténet és az elbeszélés felélesztése. In: Narratívák 4. Szerk. Thomka Beáta Bp. 2000. 45. Ford. Kisantal Tamás 47. 1/17, 1/163, 1/171. v.ö. Fábri Anna: Élmény, emlékezet, értelmezés. (Jókai művek a forradalomról és a szabadságharcról). Kortárs 1998/8. 31. 48. 1/163, 1/211, 1/233, 11/13, 11/32. 49. „Ha mindez valóban historice így nem történt volna, azt mondanák rá: “theater-coup”. (11/270), v.ö. 1/168. 50. v.ö. Kerényi Károly: Mi a mitológia? Bp. 1988. 16.; Meletyinszkij i.m. 340. 51. Arany János: Bírálat a Nádasdy jutalomra küldött három pályamunkáról. In: A.J.: Tanulmányok és kritikák, szerk. S. Varga Pál Debrecen, 1998. 377-378. 52. vö. Arany János: Zrínyi és Tasso. In: i.m. 138. 53. „Csak Jenő idegein fut végig sírbolti hideg borzadály. Neki minden íze reszket, midőn testvérét ott meglátja. Mi súgja lelkén végig ezt a borzalmat’ Mi jóslat, mi sejtelem költ szíve húrjaiban diszharmóniát? Mi mondja neki azt, hogy e nap öröméért valakinek meg kell fizetni’” (1/188) v.ö. 11/243. 54. Ennek a gondolatnak a szellemében írja meg Jenő búcsúlevelét Ödönhöz: „Kiomló vérünk nem hull háládatlan földbe; arany boldogságot fog az teremni egykor hazánknak, az emberiségnek. Ti csendesen fel fogjátok építeni a romokat, amik most a mi fejünkre szakadtak." (11/250) 55. „Tudta, hogy vége van mindennek. — Csak az eszmének nincs. Ez a generáció lejátszotta szerepét. — De befejezte azt becsülettel. Az eszme fennmarad és élni fog.” (11/209) 56. A Madonna képet imitálva írja le az elbeszélő Arankát és gyermekét az egyik jelenetben (II/ 81), míg a Richárd feltételezett haláláról értesülő Editet a Piéta Máriájához hasonlítja (11/268). 57. Bár a Kőszívű szövegében nem találunk konkrét utalást Balzac művére, a régiségkereskedőnél lejátszódó cselekménysor, maga a szituáció, a helyszín leírása (a boltban kitömött állatok, antik műalkotások, különböző korokat és kultúrákat megidéző fegyverek, edények, bútorok stb. sokasága), a reálist irreálisba átjátszó elbeszélésmód, Salamon neve (a szamárbőrön Salamon pecsétje található), az arckép kitüntetett szerepe nagyon emlékeztet a Szamárbőre, és felhívja az olvasó figyelmét az adott szövegrész és az általa megnyitott kontextus intertextáns párhuzamaira, jelezve, hogy fontos értelemalkotó szereppel bír a megidézett Balzac-szöveg. 58. 1/8, 1/102, 1/140, 1/262, 11/82. 59. „Én azt mondom önnek, hogy becsületes embernek lenni igen Jó gescheft! Ráemlékezzék. Egyszer az életben még fogja ön látni a Porcelán utcai zsibárust, vagy akarja, vagy nem. Akkor meg fogja ön érteni, amit önnek mondtam:Becsületes embernek lenni a legjobb üzlet. Istennel járjon!” (1/122) 60. „A nap a láthatáron alul szállt már. Az a tűzgolyó, mely még az égen izzadni látszik, már nem a nap, csak annak a gőzkörtül fölemelt optikai csalképe. A szivárvány még ívlik az égen, de nem hétszínű többé, hanem egyszínű, tűzvörös.” (11/196) 61. L. Varga Pál: A „mi világunk" látóhatára. (Elméleti megfontolások a nemzeti irodalom diskurzusainak vizsgálatához). in: In honorem Tamás Attila, szerk. Görömbei András Debrecen, 2000. 464. 62. S. Varga Pál i.m. 466-467. 63. 1/183, II/9. 64. Dávidházi Péter: A nemzeti nagy elbeszélés újjászületése. Alföld 1998/2. 61-77. 65. Dávidházi i.m. 67.