Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 53. (2002)
2002 / 6. szám - FÓRUM - Kappanyos András: "Az úgynevezett valóság"
11. Kulcsár Szabó. i.m. 253. o. 12. Szilágyi Márton i.m. 138. o. 13. Sziták Péter i.m. 87. o. 14. Szilágyi M. i.m. 140. o. 15. Egy cikk, egy ország, egy álom. In Esterházy Péter: Az elefánt csőn Horonyból. Magvető, Bp. 1991. 182-183. 16. Kulcsár Szabó i.m. 249-250. o. 17. Könyvek között - Bibó, Vitéz, Kemenes Géfin. In Esterházy Péter: Egy kékharisnya feljegyzéseiből. Magvető, Bp. 1994. 71 .o. 18. Pápisták egymás között. In Esterházy 1994. 74. o. 19. Esti kérdés. In Esterházy 1994. 81. o. 20. Ezredvégi beszélgetés. In Esterházy 1994. 310-311. o. 21. uo. 311-312. o. KAPPANYOS ANDRÁS „Az úgynevezett valóság ” (A dolgozat címe — szó szerinti formában — Várady Szabolcs idézetet tartalmaz.) „Mr. Leopold Bloomnak ínyére voltak a barmok és baromfiak belső szervei.” (James Joyce) „Kizárólag a hülyék meg a spanyol professzorok érdeklődnek a dátumok után.” (Hans Arp) A Harmonia caelestis vége felé Esterházy egy tollvonással eltörli legfontosabb mitologikus dátumát, június 16-át. Ez a dátum a Bevezetést alkotó művekben, s különösen a 86-os kötetben tett szert dantei minőségekre. E dátumban egybeesik a világirodalom, a magyar történelem és E. P. személyes életének egy-egy sorsdöntő eseménye. 1904. június 16. Bloomsday, az a nap, amikor az Ulysses eseményei játszódnak. Merő véletlen, hogy 1958-ban épp e napon végezték ki Nagy Imrét és társait, s hogy 1951-ben (legalábbis eddig így tudtuk) e napon telepítették ki Esterházy szüleit egyéves elsőszülöttjükkel. A Bloom-nap és a nemzeti gyásznap e véletlen egybeesése okozott már feszültségeket. Szombathelyen, a Leopold Bloomot nemző Virág Rudolf szülőhelyén egy önkormányzati képviselő egyenesen azt javasolta, hogy a gyásznap miatt helyezzék át egy másik napra a másik évforduló többnyire legkevésbé sem gyászos hangulatú eseményeit. A javaslat abszurditása látványosan mutat rá a fikció és „az úgynevezett valóság” közötti viszony abszurditására. A Bloom-napot épp azért nem lehet elmozdítani, mert fiktív: „írva vagyon”. Mindenhol ismerik, milliós példányszámban kinyomtatták, könyvek százait írták, előadások ezreit tartották róla, világméretű kultusz épül köréje. A „valós” dátum ehhez képest történeti dokumentumokon alapul, amelyek - mint ezt Esterházy tollvonásos gesztusa is demonstrálja - olykor igen esendők lehetnek. Az 1904-es