Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 54. (2003)
2003 / 1. szám - Tolnai Ottó: Ha teafőző tojás (Ilyen jóízűen; Ekkora okker simlédert; Ha a teafőző tojás; Alázat; Újraírtam az egészet; Elájulok; Összetaknyozom őt is; Grönland tiszta lapján) (versek)
Nem tudok e terítő nélkül dolgozni Nem az összefirkált folt nélkül Akárha varrógéppel (SINGER) firkálnék én is Tovább a térítőn Szépen ritmikusan pedálozva (Sokáig néztem egy lányt Félig kékre meszelt vakablak alatt Leszerelt varrógépen pedálozva próbálta Reanimálni paralizált lábát) nem tudok nélküle Jóllehet innen az asztaltól nem látok semmit Csak egy felkopaszodott fát Úgy tűnik immár az égből lóg alá És noteszomban is csak egyetlen feljegyzést Látok (krónikás aki olykor katalektákat költené): A kovács doktor (ács karcsi a költő édesapja) volt az úszó edzője Ivanyos bácsinak, a rajztanárnak, akinek nagy okker simléderes önarcképe nem is olyan rossz (sőt a művészettörténet a barokk művészsapkák után már nem is ismer ekkora fejfedőt ekkora okker simlédert ez volt életének legnagyobb gesztusa jóllehet kollegái már mind szabadon pasztásan mázoltak ez volt életének legnagyobb gesztusa ez az okker simléder s ahogyan múlik az idő mind inkább úgy is tűnik valós pikturális gesztus jelentős anyagfelhordás volt ott valamikor az 50-es évek legelején annál is inkább mivel látni a tapintatos rajztanár szinte fél és ez a félelem adja a kép értékének másik összetevőjét fél retteg a hatalmas okker a hatalmas okker miatt fél fél a hatalmas okker simléder akárha csontváry taonninai ege alatt). Különös talán most jött el az ideje Üzennem kölnbe barcsinak Ugyanis 1064 napja készülök üzenni neki Vegye ezüstfejű botját És fütyürészve sétáljon el egy sörre