Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 54. (2003)

2003 / 2. szám - Gyáni Gábor: A posztmodern esete a történetírással

JEGYZETEK 1. L. Wilhelm von Humboldt: A történetíró feladatáról. In: uo.: Válogatott írásai. Bp. 1985. 117-151. o.; Leopold von Ranke: Az újabbkori történelem szakaszairól (részlet). In: Csejtei Dezső és mások. szerk.: Ész, élet, egzisztencia IV. Történetfilozófia 1. Szeged, 1994. 43-51. o.; Georg Iggers: A német his­torizmus. A német történetfelfogás Herdertől napjainkig. Bp. 1988. 74-102. o. 2. A tudományos paradigma immár klasszikus fogalmi meghatározása. Thomas S. Kuhn: A tudomá­nyos forradalmak szerkezete. Bp. 1984. különösen 69-80. o. 3. Jean-Francois Lyotard: A posztmodern állapot. In: Jürgen Habermas — Jean-Francois Lyotard — Richard Rorty: A posztmodern állapot. Bp. 1993. 7. o. 4. Michel Foucault: A történetírás módjairól. In: uo.: A fantasztikus könyvtár. Válogatott tanulmá­nyok, előadások és interjúk. Bp. 1998. 36-37. o. 5. Anthony I­. Smith: National Identity. London, 1991.; Gyáni Gábor: Nacionalizmus és a történet­írói diskurzus. In: Felkai Gábor és mások. szerk.: Forrásvidékek. Társadalomtudományi tanulmányok Némedi Dénes 60. születésnapjára. Bp. 2002. 23-38. o. 6. Kiss Balázs: A tapasztalat történetétől a történetírás tengelyeiig. In: Szekeres András. szerk.: A történész szerszámosládája. A jelenkori történeti gondolkodás néhány aspektusa. Bp. 2002. 55. o. A vo­natkozó munka: Michel Foucault: Elmebetegség és pszichológia. A klinikai orvoslás születése. Bp. 2000. 9-91. o. 7. Vö. Takács Ád­ám: Történeti megismerés és történeti tudás Michel Foucault-nál. In: Szekeres i. m. különösen 23. o. 8. Michel Foucault: Nietzsche, a genealógia és a történelem. In: uö.: A fantasztikus könyvtár, 75., 76. és 77. o. 9. Uo. 79. o. Majd Nietzsche-t idézve így folytatja: „azaz felfedezzük, hogy mindannak gyökerénél, amit csak ismerünk és akik vagyunk, nem az igazság van és a tét, hanem csupán véletlenszerű kül­­sőlegesség”. 10. Michel Foucault: A diskurzus rendje. In: uo.: A fantasztikus könyvtár, 65. o. 11. Michel Foucault: A szexualitás története. A tudás akarása. Bp. 1996. 36-37. o. 12. Foucault: Nietzsche, a genealógia, 81. o. 13. Róla adott definícióját idézi, majd elemzi: Robert Castel: „Problematizáció" és történelemolvasat. Szofi (Szociológiai Figyelő) 1998. szeptember, 64-75. o. 14. Idézve Uo. 67. o. 15. Michel Foucault: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Bp. 1990. 43., 44. o. 16. Michel Foucault: Discipline and Punish. The Birth of the Prison. Harmondsworth, 1979. 31. o. Azért idézem ezt a néhány mondatot — saját fordításban — a mű angol kiadásából, mert a helytelen magyar fordítás a megállapítás lényegét elsikkasztja. 17. Takács i. m. 28. o. 18. Hayden White: Droysen’s Historik: historical writing as a bourgeois science. In: uő: The Content of the Form. Narrative Discourse and Historical Representation. Baltimore, 1987. 87. o. 19. A „használható múlt” fogalmához vö. Anthony D. Smith: Az „Aranykor” és a nemzeti újjáéledés. Café Bábel, 1996/1. 11-27. o. 20. Vö. John A. Hall: Nationalisms, classified and explained, továbbá John Armstrong: Towards a theory of nationalism: consensus and dissensus. In: Sukumar Periwal, ed.: Nations of Nationalism. Bu­dapest — London — New York, 1995. 8-44. o.; Anthony D. Smith: A nacionalizmus és a történészek. Regio, 2002/2. 5-35. o. 21. Szűcs Jenő: „Nemzetiség” és „nemzeti öntudat” a középkorban. Szempontok egy egységes fogal­mi nyelv kialakításához. In: uö.: Nemzet és történelem. Tanulmányok. Bp. 1974. 225-226. o. Szűcs élet­művének jelentős részét alkotja az e tézisben foglalt történetkép empirikus kidolgozása. Vö. Szűcs Je­nő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Bp. 1997. 22. Aminek különösen jó példája Kristó Gyula: A magyar nemzet megszületése. Bp. 1998. 23. E gondolatmenet kapcsán sokat merítettem a következő tanulmányból: Keith Jenkins: Ne zárkózzunk be teljesen! Posztmodernitásról, posztmodernizmusról és történelemről. Korall, 2000/1. 165- 169. o. Fontos továbbá Keith Jenkins: Re-Thinking History. London — New York, 1991. 32-37. o. 24. Dominick LaCapra: Rhetoric and history. In: uo.: History and Criticism. Ithaca, 1985. 17. o.

Next