Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 61. (2010)
2010 / 3. szám - IRODALMI NAPOK - György Péter: Szövegek és (ál)nevek (Laura és Tibi története)
ban, ill. a 20. század második felétől - bőven merítenék a rokon területekről is. De nem ez az érdekes. A mű fő követelménye a következő lenne. A felszínen (a felhasználói felületen) a kézikönyv roppant egyszerű történetet mondjon el. Egy mélyebb szinten váljék bonyolultabbá — de őrizze meg érdekességét a magyar irodalom története. A legmélyebb - bibliográfiai - szinten jussunk el a megtárgyalt irodalmi jelenségekhez tartozó primer és szekunder irodalom teljes könyvészetéhez, hiperhivatkozásokkal magukra a digitalizált szövegekre, minden egyes szövegre. A könnyen olvasható, jól érthető, tankönyvként is használható felszín — összekapcsolva a bő értelemben vett, teljes magyar irodalom feltárásával: ez legyen a világkönyvtár korának magyar irodalomtörténete. HIVATKOZÁSOK Abondolo, Dániel 2001. A poetics handbook: verbal art in the European tradition, Richmond: Curzon Press. Bene Sándor 2005: Searle, Vico, Patrizi. A történeti pragatika esélye, Helikon, 51, 239-278. Bene Sándor - Kecskeméti Gábor 2009. Javaslatok egy új irodalomtörténet elvi alapvetéséhez és régi magyar irodalomtörténeti részének felépítéséhez, Helikon, 55, 201-225. Bojtár Endre - Veres András 2009: Morális vagy egzisztenciális kérdése az irodalomtörténetírás, Helikon, 55, 617-622. Décsy, Gyula 2000: The Linguistic Identity of Europe, I-II, Bloomington, Indiana: Eurolingua. Frank, István 1952: Trouvéres et Minnesänger, Saarbrücken: West-Ost Verlag. Gáldi László 1947: A Dunatáj nyelvi alkata, Budapest: Gergely. Schein Gábor 2008: Az életrajzok visszatérése?, Jelenkor, 51, 965-975. Searle, John R. 2005: Mire nem jó az irodalomelmélet?, ford. Gulyás Péter, Helikon, 51, 279-308. Szentpéteri Márton 2009: Eszmetörténet és irodalomtudomány, Helikon, 55, 5-21. GYÖRGY PÉTER Szövegek és (áll LAURA ÉS TIBI TÖRTÉNETE Del Medico Imrének tisztelettel Spiegelmarn Laura regényének megjelenését követően az irodalmi nyilvánosság intézményeit heteken-hónapokon át foglalkoztatta a kérdés, hogy ki rejlik az álnév mögött, milyen variációk lehetségesek az álnév és a valódi szerző társadalmi és biológiai nemét illetően. (Terjedelmi okoknál fogva tartózkodom a lauramanga.blog. hu regénnyel való összefüggéseinek történeti elemzésétől, tehát némiképp önkényesen, a két hagyomány, a nyomda és a hálózat kontextusának elemzése érdekében, eltekintek az igen figyelemre méltó előtörténettől. Mindez persze számtalan módszertani kérdést is felvet, hiszen Spiegelmann Laura „Nem blog!” figyelmeztetéssel kezdődő blogjának története hosszabb távon elkerülhetetlenül egységes interpretációs keretbe kerül majd a nyomtatott szöveggel. Arról nem beszélve, hogy önálló tanulmányt követel a manga hungarikummá változtatása, ebben a nemblog/blogban való használata.)