Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 61. (2010)

2010 / 3. szám - IRODALMI NAPOK - György Péter: Szövegek és (ál)nevek (Laura és Tibi története)

ban, ill. a 20. század második felétől - bőven merítenék a rokon területekről is. De nem ez az érdekes. A mű fő követelménye a következő lenne. A felszínen (a felhasználói felületen) a kézikönyv roppant egyszerű történetet mondjon el. Egy mélyebb szinten váljék bonyolultabbá — de őrizze meg érdekes­ségét­­ a magyar irodalom története. A legmélyebb - bibliográfiai - szinten jus­sunk el a megtárgyalt irodalmi jelenségekhez tartozó primer és szekunder iroda­lom teljes könyvészetéhez, hiperhivatkozásokkal magukra a digitalizált szövegek­re, minden egyes szövegre. A könnyen olvasható, jól érthető, tankönyvként is használható felszín — összekapcsolva a bő értelemben vett, teljes magyar irodalom feltárásával: ez legyen a világkönyvtár korának magyar irodalomtörténete. HIVATKOZÁSOK Abondolo, Dániel 2001. A poetics handbook: verbal art in the European tradition, Richmond: Cur­­zon Press. Bene Sándor 2005: Searle, Vico, Patrizi. A történeti pragatika esélye, Helikon, 51, 239-278. Bene Sándor - Kecskeméti Gábor 2009. Javaslatok egy új irodalomtörténet elvi alapvetéséhez és régi magyar irodalomtörténeti részének felépítéséhez, Helikon, 55, 201-225. Bojtár Endre - Veres András 2009: Morális vagy egzisztenciális kérdés­e az irodalomtörténetírás, Helikon, 55, 617-622. Décsy, Gyula 2000: The Linguistic Identity of Europe, I-II, Bloomington, Indiana: Eurolingua. Frank, István 1952: Trouvéres et Minnesänger, Saarbrücken: West-Ost Verlag. Gáldi László 19­47: A Dunatáj nyelvi alkata, Budapest: Gergely. Schein Gábor 2008: Az életrajzok visszatérése?, Jelenkor, 51, 965-975. Searle, John R. 2005: Mire nem jó az irodalomelmélet?, ford. Gulyás Péter, Helikon, 51, 279-308. Szentpéteri Márton 2009: Eszmetörténet és irodalomtudomány, Helikon, 55, 5-21. GYÖRGY PÉTER Szövegek és (áll LAURA ÉS TIBI TÖRTÉNETE Del Medico Imrének tisztelettel Spiegelmar­n Laura regényének megjelenését követően az irodalmi nyilvánosság intézményeit heteken-hónapokon át foglalkoztatta a kérdés, hogy ki rejlik az álnév mögött, milyen variációk lehetségesek az álnév és a valódi szerző társadalmi és bi­ológiai nemét illetően. (Terjedelmi okoknál fogva tartózkodom a lauramanga.blog. hu regénnyel való összefüggéseinek történeti elemzésétől, tehát némiképp önké­nyesen, a két hagyomány, a nyomda és a hálózat kontextusának elemzése érdeké­ben, eltekintek az igen figyelemre méltó előtörténettől. Mindez persze számtalan módszertani kérdést is felvet, hiszen Spiegelmann Laura „Nem blog!” figyelmezte­téssel kezdődő blogjának története hosszabb távon elkerülhetetlenül egységes in­terpretációs keretbe kerül majd a nyomtatott szöveggel. Arról nem beszélve, hogy önálló tanulmányt követel a manga hungarikummá változtatása, ebben a nem­­blog/blogban való használata.)

Next