Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 65. (2014)

2014 / 1. szám - TANULMÁNY - Pusztai Gábor: A nem létező Jelky András (Fikció és valóság a Világjáró bajai szabólegény történetéről)

tanulmány PUSZTAI GÁBOR A nem létezőJelky András FIKCIÓ ÉS VALÓSÁG A VILÁGJÁRÓ BAJAI SZABÓLEGÉNY TÖRTÉNETÉRŐL Jelky András bajai szabólegény fantasztikus kalandjainak első leírása 1779-ben je­lent meg németül és rögtön három kiadást is megért egy év alatt: kettőt Bécsben,1 egyet Prágában.2 Az első két kiadásnál nincs megadva az író neve, a harmadik ki­adásnál Anton Ferdinand von Geissau (1746-1809) van szerzőként feltüntetve.3 Feltételezhető, hogy Jelky tollba mondta élete történetét Geissaunak, vagy valaki másnak és nem maga vetette papírra.4 Az első kiadás 20, a második kiadás 16 szá­mozott oldalból áll, és a rövidke könyv Jelky kalandjait beszéli el Bajától, Batávián át a bécsi hazatérésig. A harmadik kiadás nem csak Jelky kalandjait tartalmazza, hanem szemelvényeket is az osztrák történelemből [Auszüge aus der österreiches­chen Geschichte], A könyvecskén belül Jelky kalandjait 20 oldalon keresztül mesé­li el a szerző. A bajai szabólegény kalandjainak negyedik kiadása, egyéb szórakoz­tató történetekkel és anekdotákkal együtt egy kötetben 1784-ben jelent meg, ezút­tal Budán és Pozsonyban) Ez a kiadás abban tér el a többitől, hogy Jelky élettörté­netét az utolsó oldalon új fejleményekkel egészíti ki, hiszen az első három kiadás és a negyedik között öt év telt el.6 A könyvecske első 22 oldalán Jelky András ka­landjairól számol be a szerző, majd a kiadvány második felében 24 oldalon keresz­tül rövid vicces történetek7 következnek. A műfaj tehát, amihez a korban Jelky András kalandjainak leírását sorolták, egyértelműen a szórakoztató irodalom volt. A magyar nyelvű kiadás 1791-ben látott napvilágot Győrött, Jelki Andrásnak, egy született magyarnak történetei címmel.8 A 29 oldalas könyvecske gyakorlatilag hű fordítása a német nyelvű első kiadásnak. Ennek alapján röviden összefoglalom Jelky kalandjait. A bajai szabó céh ifjú tagja elindult, hogy tudását külföldön tökéletesítse. Ba­járól Bécsbe ment, ahol bátyja udvari szabóként dolgozott. Bátyja azt tanácsolta neki, menjen Párizsba, ott tanulhat még igazán a francia mesterektől. Jelky András el is indult 1754. március 13-án Prágába, majd Drezdán, Lipcsén és Nümbergen keresztül Erlangenbe érkezett. Itt hosszabb időt töltött, és csak bátyja sürgető leve­lének hatására folytatta útját Párizs felé. Aschaffenburgban és Hanauban is meg­próbálták erővel besorozni katonának, de neki sikerült mindig megszöknie. Innen Bonnba, majd Nijmegenbe ment, ahol egy hesseni férfival találkozott. Ő ajánlotta neki, hogy menjenek Rotterdamba, ahol neki (a hesseninek) sok rokona és barát­ja van, és ahol Jelky könnyedén találhat egy hajót, mely Franciaországba viszi. Rot­terdamba érkeztek, és egy fogadóban szálltak meg, ahol a fogadóst „a Hassiabéli a maga attyfiának nevezte, a leg-jobb módon meg-vendégelteték. Négy nap múlva a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék