Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 65. (2014)

2014 / 9. szám - TANULMÁNY - Pethő Anita: Megfékezett történelem (Műltbeli események és írásbeli reprezentációjuk disszonanciája Bánki Éva Aranyhímzés és Hász Róbert A künde című regényében)

26.Uo.8. 27.Uo. 28.Uo.131. 29.Uo. 30.Uo. 31.Uo.234. 32.Uo.235. 33.Uo.404. 34.Bánki, i. m., 180. 35.Uo. 36.Uo. 37.Uo.173. 38.Uo. 39.Uo.„Az eseményeket történetté alakítják, karaktert adnak nekik, motívumokat ismételnek, vál­togatják a hangszínt és a szempontokat, eltérő leíró stratégiát alkalmaznak, vagyis használják mindazo­kat a technikákat, amelyeket egy regény vagy színdarab cselekményesítésekor megszoktunk.” Hayden White: A történelmi szöveg mint irodalmi alkotás. In: Uő: A történelem terhe. Osiris, Bp., 1997. 74. 40. Bánki, i. m., 173. 41. Uo. 174. 42. Uo. 173. 43. Uo. 44. Uo. 178. 45. Uo. Bár e tanulmány keretein túlmutat, ugyanakkor mégis egy fontos ponton kapcsolódik hoz­zá az egyén személyes emlékezetével szembeni szkepszis kapcsán az, amire Peter Burke is felhívja a figyelmet: „Ma túlságosan egyszerűnek látszik az emlékezet és az írott történelem viszonyának ez a hagyományos felfogása: az emlékezet azt tükrözi, ami valójában történt, a történelem pedig az emlé­kezetet. A történelem és az emlékezet is egyre problematikusabbnak tűnik számunkra. Úgy látszik, töb­bé nem olyan ártatlan tevékenység a múltra visszaemlékezni, róla írni, mint egykor gondolták. Mintha immár sem az emlékezet, sem a történeti művek nem volnának objektívek. A történészek igyekeztek megtanulni, hogy számoljanak a tudatos és tudattalan szelekcióval, interpretációval és torzítással. Az emlékezetet és a történeti műveket illetően is egyre inkább úgy látják, hogy a társadalmi csoportok határozzák meg, vagy legalábbis befolyásolják a válogatás, az értelmezés és a torzítás módját: ez nem csupán az egyén műve.” Peter Burke: A történelem mint társadalmi emlékezet. Regio, 2001/1. 4. 46. Bánki, i. m., 177. 47. Uo. 48. Uo. 179. 49. Uo. 167. 50. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy természetesen nem Bényei írásával szembeni kritika ez, hiszen a tanulmány a 2004-ben megtartott Debreceni Irodalmi Napokon elhangzott előadás írott válto­zata, amely a 2005/3. számban jelent meg az Alföldben, Így szerzője nem is vehette figyelembe a csak később megjelent két regényt, amelyek felvetéseire adott válaszként is értelmezhetőek. 51. Vö.: Áfra János: Képpé merevült szöveg. A hiperhivatkozás mint képi nyom. In: Otthonos idegen­­ség. Szerk.: Fodor Péter, Lapis József. Alföld Alapítvány, Debrecen, 2012.

Next