Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 73. (2022)

2022 / 9. szám

TANULMÁNY Ezt teszi A cigányprímás tréfája című is, amely arról szól, hogy a híres cigányprímás, a kottát sem ismerő Bihari hogyan tanította be a kottát szintén nem ismerő cigánymu­zsikusainak a szakértelmére oly büszke Ruzsitska pusztán egyszer hallott országgyűlési zenéjét, amelyet a zeneszerző nagy erőlködéssel és hosszasan próbált a zeneértésük miatt Magyarországra hozott „kórusnémetekkel”.42 Más anekdoták a túlzó elemek fokozásával egészen az abszurdig vagy a szürre­álisig közelítenek, „transzilván abszurddá” és „szürrealisztikus kétpercessé”43 alakítva az Örkény István nevéhez fűződő írásmódot. Ezt teszi többek között a lovak helyett emberek ügetőversenyeztetését elbeszélő történet, melynek forrása Örkény egyik klasszikus egypercese.44 Van olyan darab is, amelyben az abszurd a képzelt és a va­lós közt kapcsolatot teremtve - mint erről Hayden White más kontextusban ír45 - ad értelmet az eseményeknek. Szőcsnél ez olyan anekdotákban érhető tetten, amelyek a háborúk valóságának abszurditását mutatják be, mint például a Képes képtelenség című, amely elbeszéli, miként okozta a marosvásárhelyi református kollégium egykori igazgatója szívrohamát, majd halálát egy olyan repeszszilánk, amely az igazgatói szobában lógó képmásába, ott is éppen a szívébe fúródott.46 (iii) A fantasztikum előtérbe helyezése tekinthető a magyar és a helyi anekdo­tahagyománytól való eltérés harmadik módjának. Leginkább a Ha polip szuszog Kolozsvárott című kötetbe gyűjtött erdélyi, szűkebben kolozsvári témájú anekdoták esetében tűnik állandónak ez a fikcionált, olykor fantaszticizált írásmód. Előfordul, hogy a leírt helyzet a fizika törvényeit rúgja fel, mint például a Horea úti ház lépcsőjén járás, amennyiben itt a „felfelé haladás" olyan, „mintha csak lefelé menne az ember”.47 Hasonlóan a fizika törvényeivel megy szembe a Darkó Pista című, amely arról az esetről számol be, amikor a kolozsvári Kioszk nevű kertvendéglőben egy földre hulló csillag valami furcsa, „dagadó és apadó masszává olvadt”, amely leginkább „egy éppen rozsdavörösbe átváltó, szuszogó polip testéhez hasonlított”.48 Valójában az egész kötet az Erdélyben szinte mindennaposnak számító csodás eseményekről szól. Kolozsvár ekként olyan városként jelenik meg, ahol „valóságszínház” működik, valóságosan szerelembe eső, lerészegedő és megható színészekkel;49 Tirgusorban asszony vásárt tartanak, ha a férjek megunják feleségüket;50 erdélyi leányok leszármazottai angol királynők lesznek;51 a másvilág határán kapu áll;52 a Házsongárdi temetőben a párt ukázára termesztett zöldségek mintázata rendre a „zsarnok arcképét adta ki”;53 A csodás erdélyi eseményeket elbeszélő történetek között némely anekdoták külön csoportot alkotnak. Ide tartozik például az, amely az Erzsébet úti nagy bérház kertjéről szól, amelynek közepén egy óriási majomkenyérfa nőtt, rajta pedig egy 42 Uo„ 15-19. 43 Szőcs, Ha polip szuszog Kolozsvárott, I, 5. 44 Szőcs, Carbonaro éjszakái, 134-127. 45 Hayden White, The Value of Narrativity in the Representation of Reality. Critical Inquiry 7/1,1980, 5-27,9. 46 Szőcs, Carbonaro éjszakái, 147-149. 47 Szőcs, Ha­polip szuszog Kolozsvárott, I, 9. 48 Uo„ 27. 49 Uo„ 28-31. 50 Uo„ 35-36. 51 Uo„ 44-46. 52 Uo„ 49-51. 53 Uo„ 76. 101

Next