Alföldi Ujság, 1946. március (2. évfolyam, 48-72. szám)
1946-03-01 / 48. szám
2 gazni, újjáépíteni a rotbadon- minden becsületes jó magyar töbt országot csak úgy lehet, ha embernek meg is adjuk, az igazi demokrácia elvével ezt MOLNÁR EMIL. Gyöngyösi külügyminiszter nyilatkozata a csehekkel való eredményes megegyezésről Budapestről jelentik. A csehszlovák magyar tárgyalások befejezése alkalmából az Országház épületében sajtófogadás volt. Gyöngyösi János külügyminiszter a magyar kormány részéről a következő nyilatkozatot olvasta fel: — Maga az egyezmény, amelyet a csehszlovák köztársaság és a magyar köztársaság meghatalmazottai a mai napon aláírnak, a két ország között felmerült problémáknak eredményes, részleges megoldását tartalmazza. — A lakosság cserekérdését csehszlovák részről vetették fel. Mégis, hogy a két szomszéd ország jóviszonyának kialakulását elősegítse, a magyar kormány a lakosságcserére vonatkozóan az egyezményt elfogadta. Ez a megegyezés elérhető akkor, ha mind a két kormány fenntartja magának a jogot, hogy azt ér kérdést a békeértekezleten fölvethesse. A csehszlovák köztársaság kormánya addig szünetelteti a magyarok kiutasításait. . . A csehszlovákiai magyar közalkalmazottakra vonatkozólag a csehszlovák kormány ezeknek létminimum biztosítására szükséges szociális segítséget fog adni. Megegyezés jött létre arra nézve, hogy akik a csehszlovák közigazgatás helyreállítása után Csehszlovákiát elhagyták anélkül, hogy ingóságaikat magukkal vihették volna, e célból régi lakóhelyükre viszszatérhetnek és részükre a csehszlovák kormány kártérítést fog megállapítani. A jegyzéket a két kormány törvénybeiktatás és megerősítés céljából a parlament elé terjesztik. Klementich külügyi államtitkár bejelentette, hogy a lakosság cserekérdését nem lehet a demokráciában legelsőnek beállítani. Fontos, hogy ezt a szerződést mind a két fél lojálisan hajtsa végre. Ha a szerződést így hajtjuk végre, akkor elősegítjük majd e két nép közeledését. ----«O»---- Sztójay és bűntársai kerülnek sorra Budapestről jelentik: „Öthónapi miniszterelnöksége alatt az országot teljesen kiszolgáltatta a németeknek“, — ezt- ;t súlyos megállapítást, teszi Sztójay (Sztojakovics) Döméről Sámnel Jenő dr. népügyész most elkészült vádiratában, amelyben háborús és népellenes bűntettekkel vádolja meg Silójáut, Rátz Jenőt, Szeményi-Lehneller Lajost, Szász Lajost, Runder Antalt és Szakodrai Emilt. Az ötven oldalra terjedő hatalmas vádirat előadja, hogy Sztójay Döme 1925-től nyolc esztendőn át Magyarország berlini katonai attaséja volt. A magyarnémet katonai együttműködés előmozdítása céljából a két vezérkar között kapcsolatot épített ki. Sztójay a német-csehszlovák ellentétektől kezdve jelentésekben és titkosjelű levelekben, valamint táviratokban egyre erőteljesebben unszolta a magyar kormányt, hogy lépjen szorosabb fegyverbarátságra Németországgal és jelentéseiben valósággal hajszolta Magyarországot a háború felé. A német megszállás után Sztójayt, mint a németek bizalmi emberét miniszterelnökké nevezte ki a kormányzó és megbízta a külügyminisztérium vezetésével is. Sztójay célja az volt, hogy a háborút folytassa és a hadviselés érdekében fokozza a termelést. A háború folytatása érdekében repülőtereket építtetett, megállapodást létesített a németekkel, hogy a lebombázott Steyermüvet és brünni telepet újfajta vadászrepülőgépek gyártásának fokozása céljából a Dréher-sörgyárak kőbányai pincéjében helyezték el. Elvállalta az építkezés védnökségét. A gyártelep felépült és a gyártást maga is megtekintette. A magyar-német árucsereforgalmat új alapokra fektette. Hozzájárult ahhoz, hogy a Gestapo magyar politikusokat letartóztasson és Németországba hurcoljon és tűrte, hogy a németek fontos gazdasági javakat kiszállítsanak. ___________________ A „Bor“ Vásárhely kutason. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom Vásárhely kutasi Szervezete március 2-án, délután 3 órai kezdettel műsorral egybekötött farsangi táncmulatságot rendez a Népházban. Előadásra kerül a „Bor" három felvonásos népszínmű. -----*0»---- _ALFÖLDI UJSAG_ || | PARTÉIET || Kerületi párezer vezetek Pénteken, március 1-én. V. kerületi taggyűlés a Szent István utcai iskolában. Kezdődik délután 5 órakor. A tagok pontos megjelenését kéri a vezetőség. Szombaton, március 2-án, délután 4 órakor az ipari munkavállalók a központi pártházban fontos ügyben értekezletet tartanak. Az értekezleten minden szociáldemokrata ipari munkavállaló okvetlenül jelenjen meg. Vasárnap, március 3-án, délután 3 órakor pártnap a központi pártházban. Előadó: Szőke Béla, tanonciskolai igazgató. Előadásának tárgya: Fegyelem és felelősség. • Szív. |—-----------------------------Nagy farsangzáró álarcos kabaré estje 5-én Húshagyó kedden délután 5 órakor a Fekete Sasban. Visszakapjuk a Nyugatra elhurcolt nagy értékű javakat Budapestről jelentik . A nemzetgyűlés ülését Kéthly Anna nyitotta meg. Ezután felolvasták a miniszterelnöknek Kiss Károly (Kommunista Párt) képviselőnek a nyilasok által elhurcolt javak kérdésében előterjesztett interpellációjára adott írásbeli válaszát. A miniszterelnök válaszában megállapította, hogy a kormány érintkezésbe lépett a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal az elhurcolt magyar javak tárgyában és indítványa eredményeként az Egyesült Államok budapesti követe lépéseket tett a kormánynál az Ausztriai és németországi magyar javak visszaállítása iránt. Az elhurcolt magyar javaknak mintegy 90 százaléka az amerikai csapatok által megszállt területen van, és ebből már eddig is jelentékeny értékeket kaptunk vissza. Dadi Imre (Kommunista Párt) hangsúlyozta, hogy a Nyugatról visszatérő birtokosok azzal fenyegetik a földhözjuttatottkat, hogy visszaveszik a földet. Kérte a miniszterelnök sürgős intézkedését. Faragó László (Szociáldemokrata Párt) megállapította, hogy a szellem embereivel az igazolásoknál a legszigorúbb mértékeket kell alkalmazni. Schiffer Pál (Szociáldemokrata Párt) a külügyminiszterhez a béke előkészítő munkálatok tárgyában intézett interpellációt. Tájékoztatni kell a népet arról, hogy a béketárgyalásokkal kapcsolatban mit várhatunk. Birkus József (Kommunista Párt) a honvédség ellátását tette szóvá. A katonák rongyosak, éhesek és tetvesek, ugyanakkor a tisztek jól élnek. Tombor Jenő honvédelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy a honvédség ellátási helyzete javul. Az eddigi 250 gr. napi kenyérfejadag helyett most már 400 gr. kenyeret kapnak. Jackó Pál (Kisgadapárti) a bírói és végrehajtói hatalom határköre írek elválasztását, Dénes István (Kisgazdapárt) a magyar-román vámuniót sürgette. Az ülés délután 4 órakor ért véget. Színház A koncesszió Ugye A színházról van szó. Jobban mondva arról, hogy ki kapja a vásárhelyi koncessziót Osváth Béla-e vagy mások ? Nos vagyunk egy páran, akik Osváth Béla mellett állunk, még akkor is, ha mintegyik cikkírónk mondja. ..A legrosszabb volt, hogy az Osváth-Várhelyi direkció" kezdetlegesen működött és hibát hibára halmozott“. Ha valaki nem ellensége a minőségnek, ha valaki az összesség érdekeit nézi, kon hurumlunk azok. Éppen azért, mielőtt elfogadnánk ezt a kritikát, vessünk számot a körülményekkel. A Várhelyi-Osváth direkciónak, akkor jutott eszébe színtársulatot alakítani, mikor az ország többi részén még harcok didiik. Hihetetlen erőfeszítéssel, anyagi előnyök nélkül, a kemény télben dideregve játszott az a gárda, amely a direkcióval együtt harcolt valamiért, ami szebbé teszi az életet. .. primadonna éhezett, a direktor a ruháit adta el, a szubrett hetekig betegje lótt a hideg színpad próbáinak, a színésznők saját költségükön csináltatták azt a kevés ruhát, amely mégis nélkülözhetetlen volt az előadásokhoz. Igen, hibák voltak, sőt igen nagy hibák. De ha ebnek a "gúnyosan emlegetett direkciónak annyi segítség állott volna rendelkezésére, mint amennyit Vásárhely régi színigazgatói a várostól kaptak, illetve amennyit minden színiszezon végén viszszakönyörögtek, akkor ezzel a lelkesedéssel alighanem megütötték volna a többiek mértékét. Semmi kifogásunk Radó, Beleznay lenger. Sugár, vagy bárki ellen, bizonyára kiváló színészek és direktorok. Mégis, szakítanunk kell azzal a gyakorlattal, hogy mindenkit elkergessünk ebből a városból, aki a miénk, aki valami szépet, lelkeset akar teremteni. Meg kell adni a lehetőséget, az eddigi küzdelmek és nélkülözések után, azoknak, akik már a világégés közepette is arra gondoltak, hogy lehetne átmenteni egy ici-pici részt a művelődésből, holnapra. Nem mindig sikerült. A hibák voltak, még lesznek is. Nem baj. De ezek a fiatalok nem szaladnak el holnapután, egy zsírosabb falatért, egy jobb koncessziós területért városunkból. A minőség pedig megjön az idővel és a gyakorlattal. Nem mitőlünk függ, ki kapja a színjátszási engedélyt. Mégis állást kell foglalnunk és most már hagyjuk is el a színházi kérdést, másról van itt szó. Vannak itt emberek, akik jóízűen eszik a vásárhelyi kenyeret és mégis izgatnak, fúrnak, fűrészelnek mindent, ami vásárhelyi, ami a miénk. Itt szívesen látunk minden idegenből jött értéket, ha megbecsüli, ennek a városnak, népid, ismeri ennek a népnek minden ügyét-baját és igyekszik arra, hogy véglegesen vásárhelyivé váljék. De meg kell mondanunk mindazoknak, akik nem ezt az álláspontot vallják, hogy Vásárhely városa nem átjáróház azok számára, akik csak átvészelni jöttek az ország éléskamrájába. Elég volt a Gidófalvy Bálokból és társaikból és általában elég volt a benszülött vásárhelyiek üldözéséből. Tehát nem az a lényeg, hogy mindenáron Osváth Béla legyen a színigazgató, bár minden hibája mellett megérdemelné, — hanem az, hogy aki hozzánk akar tartozni, azt színesen fogadjuk, — aki pedig nem, az válasszon magának különb tartózkodási helyet. Galyasi Miklós dr. —-«o»—--- A beteg kincstári lovakat engedjék át a gazdáknak A honvédség országszerte megkezdte a kincstári lovak kiselejtezését. Mindenki előtt az lenne a természetes, ha az így forgalomba kerülő lovakat az egyes agrárvárosok megcsappant állatállományának feljavítása céljából gazdáknak adnák el, hogy azokat a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítsák. A tapasztalat ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Már eddig több ló került eladásra, de a lovakat nem a vidék gazdáinak, hanem fővárosi vevőknek, vágóállatnak adják el. A helyes eljárás csak az lehet ha a kiselejtezett lovakat még ha betegek lennének is, akkor is a mi gazdáinknak juttassák. A lovak betegsége ne aggassza a katonaságot. A lópa olyan ritka kincs, hogy szívesen megvesznek beteg lovakat is és türelemmel kigyógyítják. Ebből a szempontból dicséretet érdemelnek városunk gazdái. A legkalanckosabb körülmények között megszerzett gyenge és beteg lovakat nagyon szépen rendbehozták. így komédiáztak a hóhérok A nürnbergi nagy per egyik legérdekesebb vallomását Rohde Lotharet német világhírű fizikus tette meg. Rohdet 1944-ben ezért fogták el, mert megállapították róla, rádióösszeköttetésben állott londoni egyetemi tanárokkal. Halálra ítélték, azonban mégse végezték ki, miután szükség volt rá a V. 1. és a V. 2. tökéletesítése miatt. Rohde ezeket vallotta most: — Hitler ellen 1939-ben bombamerényletet követtek el a müncheni sörcsarnokban. A bomba Hitler távozása után robbant. A merénylővel a dachaui táborban találkoztam, azon a részen, ahova deportáltak nem léphettek be. Az asztalos műhelyben egy szomorú fogoly dolgozott: Elsers György, a müncheni merénylő. Az állandó halálfélelemben élő Elsers elmondotta különös történetét és segítségért könyörgött. Elsers, aki a pfalzi SS-kötelékébe tartozott, 1939-ben parancsnokságától azt az utasítást kapta, hogy rendkívül fontos feladatra készüljön fel. Beavatták a müncheni merénylet tervébe, neki kellett észrevétlen elhelyezni a bombát, majd utána a megadott útvonalon menekülni a svájci határra, ahol elfogják és a kihallgatáson az előre betanult szöveget vallani. A szöveg szerint „angol kémeknek dolgozott és azok utasítására bombával kellett volna megölni Hitlert". Gröbbels találta ki ezt a rém mesét! Elsersnek nem volt más választása, mint végigjátszani a szerepét, de amikor Rohdéval beszélt, már nem hitt abban, hogy élve kikerül a dachaui táborból, így is történt. 1945 áprilisában, egy hónappal a fegyverszünet megkötése előtt, a titokzatos ház szomorú foglyát tarkólövéssel kivégezték. ----«0»— / M