Alföldi Ujság, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-01 / 194. szám

ÖL évfolyam, 194. »z. Hódmezővásárhely, 13MM» i szeptember 1. vasárnap. SziOCiá Memokratft pártlap | Szerkesztőség*és kIadóIiívatal Kö8«iitli*té*'¡ MerjdeniL hétfő klTtfeléret mindeiut&|› reggel K TelérOHI 79. Afft 40 tiltér 80 PulL B.-f* Száz új élha­rcos elindul a Vásárhelyi Fü­ggetlen Újság hasábjain Elődünk fekszik a­ Vásárhe­lyi Független Újság folyó évi augusztus 3a-iki szánba. Me­gdör­­zsöljük a szemünket jól lá­­tunk-e? Igen, kétségtelen, 3 hasáb széles cím, így hang­zik: SZÁZ ÚJ ÉLHARCOS Élharcos.•• Gömbös Gyu­­la legkedveltebb kifejezése. Ka­tonás, harc­ szellemet árul el. Tele is, bele is tömték. Élhar­cos, legalább 120—130 centis mellbőségg©', m-rc mm •! ■ t a 140-et elérni, az kiváltságosan Gömbösé volt. Annak idején ta­núi lettünk, hova juttattak min­dent, ami­ demokratikus, ami szocialista, ami emberséges és megértő, — tanúi voltunk, hogy Gömbös legelső élharcosai: Héj­­jas Iván, Prónay Pál, Francia Kiss Mihály, gróf Sahn, Osten­­b­urg Gyula, Kovoncz Emil mi­csoda nemzetmentő és hon­­mentő tevékenysége, fejtettek ki. Az élharcosok átterrorizáltá­k rangukat Gömböstől Darányiig és segítettek megásni azt a sírt, amelybe aztán nem ver; nehéz belefektetni az országok,­­ át­adván a helyüket még élesebb és­ véresebb élharcosoknak. És most, mint falravszített kí­sértet, megjelent a helyi Függet­len Kisgazdapárt lapjában a ré­gi kifejezés. Száz új élharcos... Elszólta magát az említett lap, malit mikor a kikapós és javít­hatatlan férj álmában hangosan beszél és kimondja a szeretője nevét: a feleség, illetve a­ de­­m­okrácia megrökönyödésére. Mi is szólaltatta meg a Japat Jsmét ilyen élharcos ideológiá­val? Az, hogy véget ért a ka­­kasszéki kisgazdapárti vs­­­ztő­­képző tanfolyam. «Nagysikerű munka volt, írja, az előadók és a hallgatók együttes munkája, a komoly szándék és a ráter­mettség együttes érvényesülé­se.» Rész­t vettek rajta «nagy­részt fiatalabb koros­ztálybeli látogatott tagjaink, de sokan tíz öregebbek közül is... A tö­­­­negemberek közül kiemelkedő minőségi emberek nagy megle­petéseket keltő jelentkezése...» Szóval remek élharcos-jelöl­­tek. Vagy talán már kiképzett, tettre kész, igazi élharcosok, megfelelő mellb­ős­éggel és kel­lő demokráciát gyűlölő készség­gel­. •­­Mert mi mást várhatunk azok­ig akik helyreigazítás, illetve helyrebillentés nélkül, 3 hasá­bos büszke cím alatt veszik tudomásul, hogy ők kiválasztott élharcosok, mind a 100-an, el­­vitatva Kakasszékr­ől. Köztük — saját bevallásuk szerint — az öregek is, azaz az 1919. óta itt­­m­aradt, íme lényükben válto­­zottan élharcosok, habár de­mokráciát papagályoló hang­­erősítővel. Miközben főleg, ha bajok szelét érzik, áldás, bé­kesség jelszóval kúsznak a koalíció berkei felé, mert ők senkit se bántanak, mert őket folyton, kikezdik, igazán érthe­tetlen. Ilyen­­ élharcosokat! Nem tagadjuk, a legutóbbi hó­napokban úgy országos, mint helyi viszonylatban is a leg­jobb indulattal fordultunk vé:r­kansinyi párt és így a Függet­len Kisgazdapárt felé. Az volt és az­ marad még ilyen helyi él­­harcos-kihringés után is az ál­láspontunk, hogy a Kisgazda­párt szilárd többsége, kgkivált, mindazok­, akik f­iatattak nélkül Nagy Ferencet tartják a veze­tőjüknek, barátságos, megértő és igazi koalíciós szellemű egy­ütműködést követelnek a munkáspártokkal. Viszont nép­­leg kinyílt a szemünk. Itt Vá­­sárhelyen változatlanul megma­radtak az 1919-es élharcosok, úgy látszik, akkora számban és olyan nás-terrorral, hogy a na­pilapjukat ők tartva a fejük­ben, immár legkedvesebb és legérthetőbb kifejezésüké, bigy­­gys­ztik, három hasáb széles­ségben a lapfej alá: «SZÁZ A? ÉLHARCOS». " Tudomásul vesszük. Szociál­demokraták vagyunk, ne­m fegy­verünk a fenyegetés. Épp ezért csak ennyit ismétlünk meg . Éle­tük kg­­rag­ikusabb meglepetése lesz, ha valóban, élharcosi mi­nőségben remélik a régi, saját világuk vi­sszahozását. Nem­ fog sikerülni Máig tárgyalják a sn­agyar-rommán­ határ elintézési kérdését Párisból jelenti a MTI­ külön tudósítója. A magyar terü­leti és politikai bizott­ság a legutóbbi ü­lésén ki­tért az előző ülésmár arra a határozatára, hogy Ma­gyarországot nem hallgat­ja­ meg szóbelileg. Megál­lapították, hogy félreértés miatt történt a meghívás elutasítása, másrészt a ro­mán­­ bizottság csütörtöki ülésén úgy döntöttek, hogy meghallgatják a magyar békeküldöttséget. Ezért el­határozták, hogy Magyaror­szágot a magyar bizottság is meghallgatja, még­pedig a román bizottság együttes ülésén. Az elhatározás egy­hangú volt. A bizottsági elnök ezután közölte, hogy a meghívás nem változtatja meg a szer­dai ülésen hozott határoza­tot, mely szerint a bizottság az 1938 m a­agyar—rom­án határt fogadta el. Ennek a határozatnak esetleges meg­­■ változtatására valamelyik bizottsági tag külön javas­lata szükséges. A magyar—román együt­tes bizottsági ülését szom­baton délután megkezdték. A magyar álláspontot Auer Pál dr párisi magyar követ ismertette az erdélyi prob­lémával kapcsolatban. Így vonják el a telepek és szedők a baromfit a vásárhelyi piac elől A forint bevezetésekor, épp egy hónapja, Vásárhely dolgo­zó munkás és tisztviselő rétege fellélegzett, mert látta, hogy az értékálló pénz nyomán megél­hetése könnyebbé és emberibbé vált. Az eddig rejtett utakon ■szerteszét folyó áru csakhamar a piacra került és egyes piaci napok felhozatala vetekedett e­ békeálla­pot­­év­al, sőt—nyugod­tan állíthatjuk —, hogy azt nem egy ízben túl is szárnyalta. A forint, az inflációs nyomorúság után, élet- és munkakedvet ön­tött mindenkibe. Látszott, hogy a tisztességes kereset után, tisz­tességes úton tisztességes meg­élhetést biztosít. A piacok bősége később sem csökkent. Némely cikkben ma­radt a­­nagy felhozatal, de egyes cikkek, főleg a baromfi és a to­jás egyre ritkább lett és most, egy hónapra gazdasági életünk átállítása után, kl is tűnt a he­lyi piacról. Ha a­ kérdés mögé nézünk, ér­dekes megállapításokat tehe­tünk. Augusztus első napjaiban, de még heteiben is, a spekulá­lásra beállított kereskedelem tá­jékozatlanul állott az adott hely­zetben. Várt és tapogatózott. Új lehetőségek után kutatott. Ér­­dekszervei és csoportjai a «fo­rintos világhoz» igazodtak és új mezben igyekeztek régi vál­lalkozásaikat felújítani. Meg­erősödésükkel egyenes arány­ban fogyott a piaci felhozatal. Ma már kiléptek gye­rm­ekci­pőjükből és . •­­ eltűnt a baromfi és a tojás a vásárhelyi piac­ról A mende­mondákra nem akar­tunk adni, bár sokat fecsegtek imitt is, amott is. Hivatalos kö­zegekkel tett utunkon azonban, meggyőz­ődtü­nk egyről-másról. A tanyákra vezető utakon csak­nem minden fa árnyékában ba­­romüszedő telepek ütötték fel sátorfájukat. Egy-egy forgalma­sabb és nagyobb tanyarészt összekötő úton 7 telephelyest is összeszámoltunk. Ezek a gyűj­tők hermetikusan elzárják a vá­rost. Szinte lehetetlen, hogy a külterületekről baromfi és tojás jöjjön be a város ellátatlanjai szükségleteinek fedezésére. Az, ami mégis megjelenik a barom­­fapiacon, az kizárólag a városi gazdálkodás és állomány ter­méke. Hogy ez nem elégíti ki a város szükségletét? Az ter­mészetes. Egyes szedőtelephe­­lyek által a főbb útvonalakon 5—7 kilométe­rre nyújt­ják ki csáp­jaikat a baromfi cégek. Kirakják ketreceiket és — kis túlzással —­ mondhatjuk, hogy számolat­­lanul adják a pénzt az áruért. Ott jelennek meg később az au­tók és szekerek, amelyek fel­pakolják a nagy mennyiségben, összevásárolt baromfiakat és to­jást s viszik csak az általuk ismert rendeltetési helyekre. Ta­láltunk olyan telephelyet, ahol 30 mázsa élő baromfi gyűlt össze. Az árak ellenőrzése ilyen mó­don természetesen teljesen te­hetetlen. Hivatalos közegeknek sem sikerült biztos tényként megállapítani a pontos felár összegét, csak a suttogásból és egy pár gazda elszólásából, hogy van felár, vagyis a hivat­­alosan megállapított árat sok­ízben a­ szedők túlfizetik. Ezek a külterületi telephelyek természetesen rendes iparenge­déllyel működnek. Tehát a tör­vényes látszatra súlyt helyez­nek azok is, akiknek mindez ér­dekében áll. A helyzet megoldá­sa azonban sürget. Mi tehetne ez a megoldás? Mindenek előtt megejteni az iparra víziót és felülvizsgálni a telephelyekre kiadott engedé­lyeket. Kötelezni a baromfi ke­reskedőket arra, hogy elszállí­tásra csak abban az esetben kerüljön sor, miután a helyi szükséglet teljes kielégítést nyújt. Nyí­lanak még a baromfi­­szedők ajtajai a helyi vásárlók­ előtt is, mert a kereskedői tiszta haszon így is biztosítva van­ számukra. Ne idegenkedje­nek az üzleti árusítástól, mert így nyilvánvalóvá válna felesle­gük Illetékesek szerint is ez len­ne az egyetlen megoldás arra nézve, hogy a város baromfi és tojás ellátása biztosítva le­gyen és a baromfi, még a to­jás nem válna ismét az üzér­kedők elsőrangú cikkévé. Vár­juk ebben a tekintetben a ható­ságok közbelépését. At közgyűlés részteteiben is elfogadta a költségvetést Miután a közgyűlés a költ­ségvetést általánosságban elfo­gadta, következett a részletes tárgyalás. A részletes tárgya­lás alkalmával dr. Ormos Pál, Kiss Pál polgármester, dr. Kan­der Győző tisztifőorvos, Diószegi Ferenc, dr. Gyáni Imre és Ben­ke Imre felszóla­lása­ után az egyes tételeket módosították, majd a közgyűlés a költségvetést részleteiben is elfogadta. ----------OCOÖOOO---------­Terjed a véi’has A tiszt­ifőorvos közlése szerint a városban egyre nagyobb mértékben terjed a vérhas. Erre való telű­ a­­tellel felhívja a lakosság figyel­mét arra, hogy kezeit étkezés előtt mossa meg, gyümölcsöt mosat­finul ne fogyasszon s beteg emi­ ér­től, vagy annak hozzátarto­­zójától ne vásároljon. Aki pedig gyomor- vagy bél­­megbetegedésben szenved, esetleg ilyenről tud, azon­nal közölje a hatósági or­vosokkal. Arra is ügyelni kell, hogy a házak udvarát és s s­ok tartozékát minden­ki tartsa tisztán, a trágyát eg­ a szemetet az udvarok­­ról hordassák­ ki, hogy­­ ne szolgálhasson a legyek melegágyául, melyek a be­tegség t­o­v­á­b­b­t­e­rj­e­d­ésének­ egyik legfőbb előidézői. A betegség megelőzése céljából tehát minndetőkép­­pen óvatosságra és tiszta­ságra kell törekedni. --------oooQooo-------­ Emelkedtek a cséplén eredmények A földművelésügyi minisztéri­umba érkezett jelentések szerint a gabonan­eműek­­ cséplése a zab kivitelével befejeződött és a cséplési eredmények emelke­dést mutatnak. Most szedik a korai burgonyát és a korai ku­koricát. Az őszi vetések alá a talaj­­előkészítés egyes vármegyék­ben megtörtént és remélhető­, hogy a most megindult esőzé­sek után a talaj előkészítő és vetési munkákat meg lehet kez­deni. A k­apásnö­vényekben íett kárt az elmúlt hét esőzései eny­hítették és tengeriből közepes termés várható. A korai bur­gonyából jó közepes termés lesz, a késői burgonyák ter­mésének javulása kiadós csa­padék esetén várható. A kereskedelmi és ipari növé­nyek közül a mák gyenge, kö­zepes, a napraforgó jó közepes s a dohány jó közepes termést ad. . Fillér alapon most fizessen elő az IllitO! OJSfc-n!

Next