Alföldi Ujság, 1947. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-02 / 75. szám

ni. ÉVFOLYAM 75. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1947 ÁPRILIS 2., SZERDA. . .——————1 SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTLAP­I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TÉR 5. Megjelenik hétfő kivételével mindennap reggel . TELEFON: 79. ÁRA 40 FILLÉR. Döntő események várhatók a moszkvai értekezleten Az amerikai rádió mosz­kvai jelentése szerint Mar­shall felszólította a külügy­minisztereket, hogy össz­pontosítsák tevékenységüket a három leglényegesebb kér­déscsoportra, a többi problé­mát pedig adják át aláren­deltjeiknek. A brit rádió tudósítója is arról ad hírt, hogy Marshall e héten mindent megkísérel a tanácskozás meggyorsítá­sára. Marshall külügyminisz­ter a folyó német problé­mák megvitatását 48 órán belül be akarja fejezni, amelyeknek során a leg­nagyobb ellentét a német jóvátétel kérdése, hogy ez­után rátérhessenek a német kérdésekre. A külügyminiszterek érte­kezletének mai napirendjén Marshall javaslata alapján két pont szerepel: Német­ország gazdasági egységesí­tésének kérdése, továbbá az ideiglenes német kormányok formájának és jogkörének megvitatása. Negyedik hete folyik már a moszkvai értekezlet. A megfigyelők szerint napokon belül döntő fontosságú ese­mények várhatók. Bereczky Albert: „Mi helyeseljük az egyház és az állam szétválasztását" Országos visszhangot kel­tett az Országos Református Szabad Tanács nyíregy­há­zai értekezletének állásfog­lalása a napjainkban zajló fakultatív (szabad választá­si) vallásoktatással kapcso­­­latban. Bereczky Albert volt kultuszállamtitkár, a kül­ügyi bizottság tagja, meg­nyitó beszédében tért ki a legidőszerűbb kérdésekre. Megállapította beszédé­ben, hogy a kezdeménye­zések terén az egyházat mulasztás terheli. Az egy­ház és az állam viszonyá­nak tisztázását az egyház­nak kellett volna kezdemé­nyeznie és nem azoknak a politikai tényezőknek, ame­lyek ennek a kérdésnek most hangot adtak. De jó lett volna, ha az egyház nyilatkozik és helyesli a ki­alakuló magyar demokráci­át, a törvényes köztársasá­got, a földreformot. Meg­­kellett volna vallanunk — mondotta, — hogy keresz­tyén szempontból nem tart­juk kifogásolhatónak a nagy­üzemek államosítását, vagy állami kezelésbe vételét, mert ezek gazdasági és po­litikai kérdések. — Az egyház szabadsá­gának a kérdése az egyház és az állam viszonyának az alaptétele. Az alaptétel az, hogy az egyház mindig és minden körülmények közt szabad, mert szabadságát nem az állam, hanem az Isten biztosítja. Ha a „sza­bad egyház szabad állam­ban“ elv helyes, akkor mi helyeseljük az egyház és az állam szétválását. A szét­válásnak nem harc, hanem kölcsönös megállapodás alapján kell történnie.­­ A megállapodásban le kell szögezni azt, hogy a 100 holdon aluli birtokok az egyház kezén maradja­nak, míg az iskolai célokat szolgáló birtokok kisajátítá­sa után kártérítést adjon az állam. Nagy kérdés az egy­házi iskolák helyzete. Elvé­telük gyógyíthatatlan sebet ütne, viszont vállalniuk kell a fejlődő, szociális érzésű és szellemű emberek neve­lését. A hitoktatás kérdését is közös tárgyalásokon kell rendeznünk. Hangsúlyozta, hogy bár­mely oldalról jövő kény­szert meg kell akadályozni. Ha Magyarországon 100 olyan szülő volna, aki nem óhajtja gyermekét val­lásoktatásban részesíteni, ak­kor nekünk biztosítani kell ennek a száznak a 8 millió­val szemben is a szabadsá­gát. Bereczky Albert világos beszédének föltétlenül nagy visszhangja lesz az egész országban. --------ooooooo-------­ fíz április 4-i ünnep áthelyezése 5-ére A Magyarországi Könyv­­nyomdászok hivatalos köz­lönye, a Typographia leg­újabb száma közli, hogy a minisztertanács határozata értelmében az április 4-i, pénteki ünnepnap április 5 ére, szombatra tétetett át. Ennek megfelelően az áp­rilis 5 e munkaszüneti nap április 4-e helyett. A kol­lektív szerződés értelmében húsvét előtt a munkaidő egy órával rövidebb. Ez az egy órai munkaidő rövidítés a fentiek értelmében április 4-én pénteken lesz. jj — OOOQOOQ——•— j j Sorra vették a szocialista parasztkongresszuson a földet művelők sorskérdéseit A Budapesten megrendezett háromnapos szociáldemr­okrata parasztkongresszus véget ért Szakosíts Árpád, Szeder Ferenc, Takács Ferenc nagy beszédei méltán kötötték le az ország­ minden részéből érkezett kiküldött elvtársak figyelmét. Szeder elvtársnak az a megál­lapítása, hogy a földnél a ha­ladás iránya más, mint az ipar­ban, a gondolkodásra késztet minden öntudatos szocialistát, főleg abból a szempontból, hogy úgy a földet munkálók, valamint az iparosok, ipari munkások mozt a teljes összhangot öntuda­tos cselekvésiekkel kell egyre bensőségesebbé tennünk. De mély hatást váltott ki Szeder elv­­társ­ama, fölemelt hangon, élő­ adott kijelentése is, amely sze­rint demokratikus államrendün­­k­et megvédj­ük, a megszerzett földet magántulajdonban meg­tartjuk és szabadságunkat — ha kell — minden, eszközzel megvédjük. Tehát amikor a dol­gokat nézzük, ugyanekkor meg­állapítjuk, hogy nincs külön pa­rasztosztály és nincs külön ipa­ros osztály. Egyébként ezt a tényt igazolja a szociáldemo­­kraták történelmi múltja. Van dolgozó réteg, amelybe beletar­toznak a­ mezőgazdasági mun­kások, az értelmiségi foglalko­zásúak, az ipari munkások é­s a kisparasztság hatalmas rétéi­,­etei. A legutóbb említetteket kö­telességünk osztálytudatra éb­reszteni!­­ Éppen ilyen fontos az adó­zás kérdései is, mert ma az adók igen magasak. Természetes, hogy az állam n°m tartható fenn adózás nélkül, ha mi a progresz­­szív adózást akarjuk.­­ Szükség van egy jól mű­ködő szövetkezeti központra. Az MSzK azonban, amely tiszta bú­zát szed be és csodálatoské­­pen mégis szemeteset oszt ki vetőmag céljára, nem felel meg ennek a feladatnak, sőt ráadá­sul káros munkáján hatalmas pénzeket keres. Közbeszólás: Kellett az összeesküvésre!­ Az állam gondoskodni fog a föld­művesszövetkezetek támogatá­sáról, de látni kell először, hogy lentről a szövetkezők részéről is megvan az akarat a szövet­kezeti mozgalom felvirágoztatá­sára. Majd határozati javaslatot ter­jesztett elő Takács Ferenc elvtárs, melynek lényege, hogy­­a parasztságnak mindemféle ki­­zsákmányoltatástól való megvé­désére a földműves szövetkeze­tek a legalkalmasabbak. Ezeken keresztül kell megoldani a me­zőgazdaság minden termelési és értékesítési kérdés­ét.» Mindent elkövetünk, hogy demokráciánkat megszilárdítsuk Szeder Ferenc ezután így folytatta: — Ne csak stabilizáljuk, amink van, hanem magasabb fejlődést biztosítsunk a gazdaságnak, hogy demokráciánkat ezen ke­resztül meg tudjuk szilárdítani és útját álljuk annak, hogy még gondolatban is valaki vissza­kívánja a múltat, amely a leg­sötétebb, a legkíméletlenebb volt. Mindent elkövetünk arra nézve, hogy fölemelkedhessünk és mindent elkövetünk, hogy demokráciánkat megszilárdítsuk. De elkövetünk mindent arra néz­ve is, hogy a mezőgazdasági népesség szervezeteit a Szociál­demokrata Párton belül­­ kiépít­hessük. Mert a Szociáldemo­krata Párt hatalomra törő párt, nem elégedhetik meg azzal, hogy csak sovány részese le­gyen a hatalomnak és meg va­gyunk győződve arról, hogy a hatalomra jutás alapfeltétele az összes dolgozó tömegeknek egy­ségbe való kovácsolása. — így fogunk jobb, embersé­gesebb világot teremteni a régi, nagybirtokos osztályuralom he­lyén. Takács Ferenc beszéde a rendkívüli feladatokról Szeder Ferenc nagy tetszés­sel fogadott beszéde után Ta­kács Ferenc földművelésügyi államtitkár lépett az előadói emelvényre, hogy megtartsa «Mezőgazdasági akcióprogram, tervgazdálkodás és szövetkezet» című előadását.­­ A parasztság a földosztás ellenére sem él döntően jobb körülmények között, mint a nagybirtok idejében. Be kell val­lanunk, hogy a magyar mező­­gazdasági termelés elmaradott a termelőeszközök, a talajerők és­ a művelési módszerek tekinteté­ben. Ez a múlt bűneinek követ­kezménye. Nekünk ezt a hatal­mas mulasztást néhány éven be­lül helyre kell hoznunk.­­ Akcióprogramunk legfon­tosabb pontja az új birtokok te­­lekkönyvezése. Nem az a döntő, hogy tízezer ember sérelmet szenved, a döntő az, hogy hat­­száznegyvenezer új birtokos biz­tos legyen abban, hogy a világ semmiféle hatalma új birtokából­­ ki nem mozdíthatja. A két hónappal ezelőtt lezaj­lott szociáldemokrata kongresz­­szusért úgy láttuk, hogy az­ or­szágnak termelési tervre van szüksége. A Szociáldemokrata Párt erre nekilátott és megcsi­nálta a maga tervét . A földművelésügyi minisz­térium elfogadta a Szociáldemo­krata Párt földjavító programját, úgy, hogy ez ma már kormány­­program. Beszélt ezután Takács Ferenc az öntöző, és vízierőgazdálko­­dás rendkívüli fontosságáról. Hangsúlyozta a mezőgazdasági ipar fejlesztésének a fontossá­­gát, mert ez az iparfejlesztés a kényszerű téli paraszti munka­­nélküliségen segítene. — A mezőgazdasági hitel kér­dése sarkalatos pontja a Szo­ciáldemokrata Párt termelési ter­vének — folytatta Takács Fe­renc. — Követeljük a bankok ál­lami ellenőrzés alá vonását s olyan hitelpolitika­i kiépítését, amivel nem lehet a parasztot ki­használni ". Szakasits Árpád teáll a parasztkongresszushoz Perceken át ünnepelte a pa­­rasztkongresszus Szakasits Árpádot, amikor az emelvényre lépett. — Sajnálom, hogy nem lehet­tem itt a kongresszus első per­cétől kezdve — kezdte feszült csendben Szakasits Árpád —, de sajnos, dolgaim távolra vit­tek. Prágában voltam, ahol az ország érdekében próbáltam egyet s mást cselekedni. Szakasits elvtárs visszapillan­tást vetett a múltra, pártunk 75 éves küzdelmeire, szívós agitá­­ciónkra, majd így kiáltott fel: «Új világrend van születőben, amelyből visszafelé soha többé nem visz az út!» Ezután folytatta azokat a te­vékeny és ható pontok felsoro­lását, amelyek cselekvő erőt je­lentenek, így a falvak gépesí­tésével kezdjük, mert csak ilyen úton-módon érhetjük el, hogy­ megszűnjék a látástól vakulásig való robot, legyen vége a sok munka kevés kenyér és még ke­vesebb kultúra rendszerének a falán is. Belterjes gazdálkodást akarunk. Akkor sem lesz nyo­mor az osztályrészei, ha a ter­més rossz. Kender-, len-, bőr-, konzervipart akarunk kifejlesz­teni, fokozni kívánjuk a gyógy­növénytermelést Nagy jövő vár gyümölcsöseinkre. Azok a ret­tenetes károk, amelyek gyümölc

Next