Alföldi Ujság, 1948. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1948-03-02 / 50. szám

IV. évfolyam 50. szám. Hódmezővásárhely Szociáldemokrata pártlap Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér 6. szám. 1948 március 2., kedd.­­ Megjelenik hétfő kivételével mindennap reggel ! Telefon 79. Ára 60 fillér. Szakosító elvtárs pénteken este nyitja meg a 36-ik pártkongresszust A belpolitikai érdeklődés homlokterében a Szociálde­mokrata Párt történelmi ne­vezetességűnek ígérkező 36. pártkongresszusa áll. A kon­gresszusi előkészületek nagy­jában már befejeződtek. Már­cius 5-én, pénteken délután fél 6 órakor az Operaházban lesz a kongresszus ünne­pélyes megnyitása, amelyen valószínűleg részt­­vesz Tildy Zoltán köztársa­sági elnök is. Jelen lesznek az ünnepségen a kormány, a budapesti diplomáciai testüle­tek, a koalíciós pártok veze­tői és tagjai, valamint a kon­gresszusi kiküldöttek­. Az Operaházban tartandó ünnepélyen Szakasits Árpád­ elvtárs főtitkár mond ünnepi be­szédet, amely után a külföldi dele­gációk vezetői mondják el üd­vözlő beszédeiket. A kongresszus érdemi mun­kája szombaton­­ reggel kez­dődik is,íg az országgyűlés üléstermében. A kongresszus egyetlen referátumát Szakasits Ár­pád elvtárs főtitkár mond­ja el, amelyet háromnapos vita követ. A hétfői nap folyamán vá­lasztották meg a Szociálde­mokrata Párt új baloldali ve­zetőségét. A kongresszus után sajtófogadás lesz, amelyen a külföldi és belföldi sajtó kép­viselőit tájékoztatják. A Szociáldemokrata Párt háromnapos kongresszusa iránt a külföldi szocialista pártok részéről is­ óriási érdeklődés nyilvánul meg. Szombat estig nyolc ország: Lengyelország, Anglia, Olasz­ország, Ausztria, Hollandia, Dánia és Spanyolország szo­cialista pártjai jelentették be, hogy a kongresszuson kép­­v­iselteti­k magukat. Az egyes országok szocialista pártjait a következő delegátusok képvi­selik: Lengyelország: Tad­eusz Cwik képviselő, a párt vég­rehajtó bizottságának titkára, Stanislaw Grosz kép­viselő, a párt parlamenti frakciójának­ titkára, Jan Rosner, a párt külügyi osztályának vezetője, Janina Maria Korcel, a de­legáció titkárnője, Anglia: J. E. Biniks, az angol munkás­párt végrehajtó bizottságának tagja, a Vasutasok országos szakszervezetének volt elnö­ke, Olaszország: Lina Merlin, Antonio Borgogni, Eugenia Dugoni, Ausztria: Franz Popp tartomány vezetőhelyettes Ot­to Probst képviselő, Hollan­dia: Richard Jockel, Dánia: Ernst Christiansen képviselő, a Sozialdemokraten főszer­kesztője, Spanyolország: Julio Alba­­ez d­el Vayo, a köztár­sasági kormány volt külügy­minisztere és Rodolfo Llopis. Svájc: dr. Fritz Ciovanoli ál­­lami tanácsos, egészségügyi miniszter. Szakasits elvtárs cikke a munkásegységről A" hét vége legjelentősebb politikai, történelmi jelentősé­gű eseménye kétségkívül Sza­­kasits Árpád­ miniszterelnök­­helyettes vasárnapi vezércik­ke a Népszavában. A vezér­cikk címe: «A szocializmus fe­lél» •­— Nem tagadhatja senki, — írja a többi között a vezér­cikk, hogy a felszabadulás után a Szociáldemokrata Párt felmérhetetlen szolgálatot tett az új magyar demokráciának. s­ még mennyivel többet te­hetett volna, ha a peyerizmus mérge nem szívódik be szer­vezetébe. A párt baloldala ir­tózatos küzdelmet folytatott a jobboldal elleni és ereje leg­javát ez a belső harc emész­tette fel. Valljuk be őszintén: a párt baloldala a pártegység illúziójának áldozata lett és ezt a jobboldal becstelenül ki­használta. A baloldal mindig azért kerülte a végső leszá­molást a jobboldallal, mert féltette a párt akcióegységet. A 35. kongresszuson alkalom kínálkozott volna arra, hogy a jobboldallal leszámoljunk. Nem tettük! A «szent párt­­egység» nevében kompro­misszumot kötöttünk Széli­gékkel, Kelemenékkel, Kéthly­­ék­kel.­­ Szeptemberben aztán - írja a továbbiakban a párt főtitkára - a jobboldal döntő rohama indult nemcsak a párt baloldala ellen, hanem a ma­gyar demokrácia ellen is. A külső és belső reakció szen­vedélyt egyetértésben tört a magyar demokrácia ellen, de ők: Kelemenek, Széligék, Kéthlyék nem a reakció ellen szervezkedtek a Bástya­ utcá­ban, hanem a párt baloldali ellen.­­ És a baloldal még min­dig nem vesztette el türelmét velük szemben. Még akkor sem, mikor a hírhedt memo­randum megszületett. De vé­gül betelt a pohár. Megindult az ellentámadás az imper­ializ­­mus­­ügynökei ellen. Meghir­dettük a kongresszust, a leszá­molás kongresszusát, ,abban a reményben, hogy sikerül a jobboldal teljes megsemmisí­tése. De ma már annyiban változott a helyzet, hogy most már «nem állunk meg fél­úton­». — Legyünk méltóak a múlt áldozataihoz és vonjuk le a helyes következtetéseket a dolgozó osztály fejlődése ér­dekében. Szedjük rendbe so­rainkat és zárt egységben együtt induljunk el a munkás­osztály teljes és tökéletes, te­hát szellemi, cselekvésbeli és organikus egysége felé, azon az úton, amelyet 36. kongre­sz­­szusunk megszab majd szá­munkra. Ez a kongresszus történelmet fog írni.­­ Pártunk élő, tiszta, nagy pártként egyesül majd a má­sik nagy munkáspárttal, amely magáénak is vallja pártunk forradalmi hagyományait, amiként mi­­is magunkénak valljuk az igazi szocialista for­radalom új sztra­tégiáját, a le­nini, sztálini tanításokat. Ez lesz számunkra a betel­jesülés ideje! Gyilkos a fotó 2-i­k fordulójának százezer forintos nyertese Különös módon került rend­őrkézre egy négy év előtti gyilkosság tettese. Néhány nappal ezelőtt egyik sportlap közölte a fotó­ nyertesek fény­képét, köztük Monori La­josét is, aki a 2-ik forduló­ban 100.000 forintot nyert. A sportlap Dőri Gyula buda­pesti műszerész kezébe került, aki megdöbbenve fedezte fel a nyertesben felesége gyilko­sát. A rendőrségi­ nyomozás so­rán csakhamar kiderült, hogy 1944-ben Monori hosszú időn át udvarolt Dőri feleségének, akit kétszer meg is szöktetett. Egy ízben Dőri katonaszöke­vényként jelentette fel Mo­­norit, aki, mielőtt lakásukon letartóztatták volna, revolve­rével Dőrinére és magára lőtt. Dőriné meghalt, Monori sú­lyos sebesüléssel úszta meg az ügyet. Akkor azt vallotta, hogy közösen akarta­k a halál­ba menekülni. Most azonban feltételezik, hogy szóváltás előzte meg a gyilkos fegyver elsütését. Monori a háborús események következtében nyert egérutat. A vizsgálat fo­lyik. Gyönyörű zászlót avatott fel a 111. kerületi pártszervezet Ahonnan Szántó Koréca Jánosék elindultak , ahol leghamarabb eresztett Vá­­sárhelyen gyökeret a szo­cializmus eszméje: a III. kerületi pártszervezet va­sárnap délután lélekemelő, szép ünnepet tartott. Mint a szocialista hűség jelképét, a Damjanich utcai olvasókör­ben fölavatta a pártszerve­zet gyönyörű zászlaját, ami még jobban összeforrasztja és egységbe tömöríti a ke­rület dolgozó proletárságát. A díszes zászló, amely Fe­jes Ilonka iparművésznő ke­­zemunkája, a párt életere­jét is bizonyítja, mert ép­pen most avatták fel, ami­kor sokan a párt megszű­nését rebesgetik. Jelkép a zászló Hatalmas érdeklődés nyil­vánult meg az ünnepség iránt s valóban ott volt a kerület apraja nagyja, hogy tanúja legyen a szívét me­legítő zászlóavatásnak. A zászló egyik oldalé pi­ros, a másik háromszínű. A piros oldalon kézben tar­tott fáklya mutatja az utat, a háromszínű oldalon béke­galamb repül, szájában olaj ággal. Ezen az oldalon „Néppel a népért 1948“ jel­szó van kilb­jezve,­­a mási­kon : „Szociáldemokrata Párt hódmezővásárhelyi III. ker. pártszervezete.“­­ A zászló rúdja vörös s tetejé­ben ott dís­zik a párt jel­vágya: a vöröskalapácsos ember. A szükséges anya­got a párttagok összeadott filléreiből szerezték be, míg a készítés munkáját min­denki díjtalanul végezte. Fölavatják a zászlót Mikor a Munkás Dalárda elénekelte a Himnuszt, ki­fényesedtek a szemek és melegebben tekintettek a zászlóra. Ezután a kerületi pártszervezet alelnöke Dem­ján Bálint üdvözölte a meg­jelenteket s adott számot a zászló elkészítéséről. Majd Sándor József alkalmi sza­valata után Almássy Sán­dor elvtárs mondotta el az ünnepi beszédet. Beszédé­ben méltatta a zászló jelen­tőségét és azt a jelképet, amit a zászló a szociálde­mokrata küzdelemben je­lent. Miután rövid áttekin­tést adott a világpolitikai helyzetről, nyomatékosan szólott a két munkáspárt szükséges együttműködésé­ről, amelyben együttesen dolgozunk a közös célért: a szocializmusért! A Munkás Dalárda újabb éneke után Demján Bálintné elvtárs lépett a zászlóhoz és mint az eszme jelképét, közvetlen szavak kíséreté­ben megkoszorúzta. A központi nőszervező bizottság hímzett vörös sza­lagjával Héber Ferencné, a VIII. kerületi pártszervezet ■zalaijával Barna József és az MNDSz kék szalagjával Karácsonyi Jánosné díszí­tette föl a zászlót. Ezzel fölavatták a díszes zászlót, amely mellett két magyarruhás leány és két­­­gárdista volt a díszőrség. Üdvözlések A zászlóavatás alkalmá­ból a III. kerületet a II. ke­rületi párt­szer­vezet nevé­ben Greguss István üdvö­zölte, majd Tamás Béla polgármester igen ötletesen beszélt a zászlóról, melyben benne van mind a négy koalíciós párt. Szőke János a központi titkárság és az intéző bizottság, Tárkány Szűcs Péter a vásárhely kúlaei pártszervezet és az ottani SHM, Gulyás József pedig a Kommunista Párt központi vezetőségének üd­vözletét tolmácsolta. Zoldori Margit és Sárvári Ica magyar s­tás­kettese és Nagy Rózsa SzIM-tag szóló éneke után Tóth Sándor, a Munkás Dalárda tagja adott elő néhány magyar nótát. A kerületi pártszervezet nevé­ben Balogh Mihály adta át a zászlót a fiatalságnak, amelyet Dura Sándor vett át azzal a fogadalommal, hogy törhetetlen hittel és vasakarattal viszik győze­lemre A Munkás Dalárda éne­kelte még el a „Föl, föl, ti rabjai a földnek“ kezdetű munkásindulót és a szép ünnep Demján Bálint záró szavaival véget ért. Este a pártszervezet igen kellemes közös vacsorát rendezett Lelketlen anya kegyetlensége A vásárhelyi rendőrség egy lelketlen anya embertelen ke­gyetlenségét sepleste le. Még 1944 december 29-én történt, hogy Gulyás Júlia, Puszta 1253 szám alatti lakosnak gyermeke szüle­tett. Hogy a terhétől szabadul­jon, a durva, lelketlen anya nem táplálta a csecsemőjét, hogy az elpusztuljon. Mikor a gyermek aztán éhen elpusztult, a holttes­tét a trágyába temette el. Gulyás Julia lelketlensége most kiderült s letartóztatása után a rendőrség átkísérte a sze­gedi ügyészségre, ahol eljárás indul ellene, hogy kiszabják rá a megérdemelt büntetést. -------COOQOOO--------;

Next