Alkotmány, 1898. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1898-02-16 / 40. szám

1898. február 16. -----­­OfiOmST. egyház nevében kiadott rendeletei aláírására azon­ban oly tollat használ, melyről azt állítják, hogy egy galambnak a szárnyából vétetett, míg mások azt mondják, hogy az sokkal nagyobb madárnak a tolla. Ugyanezt a tollat használták közel negyven éve már. Csak nagyfontosságú rendeletek aláírá­sára , különben mindig elefántcsontból készült tar­tóban őriztetik. Szerkesztői üzenetek. Simplex Az egyelőre csak buzdításul szol­gált. Több gyakorlat után még ennél jobbat küld­het, akkor aztán tovább beszélünk. Üdvözlet. — CS­­B- Palota. Ajánlhatjuk ezeket a raktárokat : Chmel (Gizella-tér), Csupor (Koronaherceg-utca) Heckenast (Kigyó-utca.) Kiadóhivatali üzenetek: W. M. Fokszabadi. Előfizetése beérkezett- Február 1-től megjelent számokat pótlólag meg­küldtük. — B. J. Csáktornya. Átadtuk az illető rovatvezetőnek. KÖZGAZDASÁG. Fogyasztási szövetkezetek árubeszerzése. Egyre több és több panasz érkezik be hozzánk amiatt, hogy a fogyasztási­ szövetkezetek drágán kénytelenek áruikat beszerezni. Ennek főleg az az oka, hogy kivált a kisebb szövetkezetek egyes árukból csak csekély mennyiséget rendelhetnek, minélfogva nem fordulhatnak megrendeléseikkel a csak nagy­ban elárusító, annál kevésbé a külföldi forrásokhoz s a nagyban bevásárlás elő­nyeit nem élvezhetik. Ez pedig az árak tekintetében óriási diferenciát idéz elő. Öt kiló kávé megrendelése esetén az ár 15—20 százalékkal magasabb, mintha a szövetke­zet egy zsák kávét rendel, más áruknál, különösen rövid- és vörös áruknál a nagy­ban és kicsinyben eladás árai közt még nagyobb a különbözet, mit még az apró ládák, zsákok s egyéb göngyölegek ára és e kicsinyben szállítás aránylag magasabb dija is emel. E bajt a központi áruraktár felállításával sem lehet egészen elenyész­­tetni s annak, hogy a kisebb, kevesebb árut rendelő szövetkezetek is élvezhes­sék a nagyban vásárlás rendkívüli elő­nyeit s ekként helybeli kereskedőkkel szemben állandóan versenyképesek legye­nek, csak egy módja van, mely a követ­kező: Létesítsenek a keresztény fogyasztási szövetkezetek vidékenként szövetkezeti kö­röket (kötelékeket) azaz lépjen egymással 8—10—15 szomszédos szövetkezet szerző­désre azon célból, hogy áruikat lehetőleg egyszerre, együttesen rendelik meg. A leg­erősebb, vasúti állomással bíró szövetkezet vállalja el a kötelékhez tartozó szövetkeze­tek részére szükséges áruk beszerzését, mely fáradságáért, valamint az áruk kezeléséért és szétosztásáért jogosult bizonyos megálla­pítandó százalékot felszámítani. Nem kell e manipulációhoz tőke sem, mert a szövetke­zetek azonnal megfizetik a rendelt áruk árát, csak ügyes, tapasztalt, tájékozott meg­bízható ember kell,­ aki ismeri a legjobb beszerzési forrásokat. Azon szövetkezetek, melyek ez egyedül helyes módozat iránt érdeklődnek, forduljanak hozzánk s mi szí­vesen adjuk meg az utasítást a kötelék megalakítására ás az ügykezelésre nézve. Vásárcsarnok Sopronban. A soproni kö­zönség egyre panaszkodik az ottani élelmiszer-piac folyvást fokozódó drágasága miatt, mely Sopront az ország legdrágább városává teszi. Tanácsko­zásra gyűltek tehát össze a város előkelő polgárai , s ezt határozták, hogy hetipiac helyett napipiacot­­ létesítenek s e célból vásárcsarnokot állítanak fel.­­ Az értekezlet bizottságot is küldött ki a vásár­csarnok-intézmény tanulmányozása és megfelelő terv kidolgozása végett. Mindez szép dolog, csak arra figyelmeztetjük a soproniakat, hogy el ne sajátítsák a főváros vásárcsarnok-rendszerét, mert akkor Sopron nemcsak Magyarországon, de egész Európában a legdrágább város lesz. A magyar ipar a keleti piacon. Az orsz. iparegyesület összes szakosztályai folyó­­só 17-én délután 5 órakor együttes ülést tartanak melyen Ráth Károly a kereskedelmi múzeum igazgatója előadást tart „A magyar ipar a keleti és tengertúli piacokon“ címmel. Munkaidő a vasutakon. Már említettük, hogy Wintik dr. osztrák vasutügyi miniszter rendeletet készít az összes vasúti tisztviselők és alkalma­zottak munka- és pihenési idejének szabályozása tárgyában. A rendelet a porosz regulativ­ intézke­déseire van alapítva s lényegesebb pontjai a kö­vetkezők : Alapelv az, hogy semmiféle vasúti al­kalmazott ne legyen egyfolytában 24 óráig szol­gálati teendőkkel terhelve. Vonatindítók és kocsi­tolók szolgálati ideje legfeljebb 12 óra lesz, melyet mindenkor 24 órai pihenés követ, ugyanily szolgá­lati és pihenési idő állapíttatik meg a nagyobb forgalmú állomásokon a váltóőrökre nézve, még kevésbbé forgalmas helyeken a szolgálati idő 12— 16 órában szabható meg ugyanannyi pihenési idő­vel. Pályaőrök szolgálati ideje 12, a sorompó­őröké legfeljebb 16 óra lehet. Kevésbbé forgalmas vonalakon az állomási személyzet munkaideje — közbeeső szünetekkel — 18 órára terjeszthető ki, de az ezt követő pihenési idő 12 óránál kevesebb nem lehet. Mozdony személyzet szolgálati ideje személyvonatokon 9, — teherenvonatokon 12 óra, melyet legalább 12—16 órai pihenési idő követ. Eze­­ken kívül gondoskodás történik arról, hogy a vas­úti alkalmazottak évközben hosszabb szabadságidőt s a délelőtti istentiszteletéb­en részvételre engedélyt kap­hassanak. A budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok árjegyzése 1898. évi február hó 15. napján. A) Hízott sertésárak: magyar elsőrendű fiatal nehéz (páronkint) 320 klgron felüli súlyban 55 — 56 Serig, fiatal közép (páronkint 251 — 320 klgr. terjedő sávban) 55—56, könnyű (páronkint 54—55 ki­g szerbiai nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 55—56 brig, közép (pá­ronkint 240—260 klgramm súlyban 54—56 trig, könnyű (páronkint 240 klgrig terjedő suly­­bis) 54—55 krig. ,1­­ BLECSÉS­Y CSARNOK. Irta: P Luis Coloma Spanyolból fordította: Simon P. (Jogosítolt magyar fordítás.) (­ Egyébiránt azt az előkelő állást, me­lyet Currita az udvarnál és a legjobb társa­ságban elfoglalt, nem lehetett jól megma­gyarázni. Korántsem volt a legszebbik, még csinosnak sem lehetett mondani és nemes­ségre és gazdagságra sem állott első­sorban. Mégis meghódoltak kisebb-nagyobb mérték­ben az ő befolyása előtt a tökéletes gavallér éppen úgy, mint az elegáns kalandor, a tisz­tességes hölgy nem kevésbbé, mint az arcát­lan nőszemély. Az ő merészsége és erélyes­­sége volt egyedül az, a­mi őt mindig az első helyre emelte fel. De hát menthető-e ez? Miben külön­böznek az oly társadalmi rétegek, melyek a raffinált bűnt diadalmaskodni látják és a botrány légkörében mozognak, ama barbár népségektől, melyek tévelygésükben mélyen hódolnak undorító bálványnak és legszíve­sebben szolgálnak annak? A buta elnézés a gonoszsággal szemben és a talán nem min­dig egészen öntudatos gyönyörködés a botrányban, — ez épen a leggonoszabb hibája a madridi magas társadalomnak és a fő­forrása elfajulásának. Ez volt tehát az a Currits, Villamelon marquisné, született Albornoz grófnő, kinek megjelenése amaz estén Bara hercegnő sza­lonját lázba ejtette. Itt az új látogató belépténél félig fel­­emelkedett fekvő helyéről és Currita Mária Viktória királyné himnusza hangjai mellett jobbra és balra lekötelezőig köszöntve kö­zeledett hozzá. E mellett folyton ismétlő elbájoló mo­solyával : — Köszönöm, szeretett népem, kö­szönöm ! — Tisztelet, kit tisztelet illet, — monda a hercegnő, csókjait viszonozva. A jelenlevők mind csoportosuknak Currita körül, ki a hercegnő mellé letelepe­dett. Egy csésze theát, melyet neki felszol­gáltak, visszautasított és helyébe egy po­hárka whiskyt kért, mert akkoriban az elő­kelő hölgyek között, kik magukat a társa­ság crame-jéhez akarták számítani, a kon­­tonhoz tartozott ügyesen és kecsesen dohá­nyozni és inni. Button szivart nyújta neki. — Ő kérem, nem, — mondá. — hisz ez egészen szalmaszinű. Adjon Bekern erő­­sebb félét! És mialatt Gorito egy „Vegnerát,, adott neki, mely oly erős volt, hogy egy lovas őrmestert is leszedhetett lábáról, és a mar­­quisne azt igen kecsesen meggyújtotta, a hercegné türelmetlenül kifakadt. — Hát beszélj már, szólj! — Hát mit mondhatnék nektek, — viszonzá Curra két füst között, — a­mit ti úgyis ne tudnátok ? — De hát csakugyan igaz? — kérdé Butron aggodalmas arccal. — Egész biztos — felelé a marquisné különös nyomatékkal-Butron égnek emelé mindkét szőrös kezét, Mazaean Izabella diadalmas mosolyt láttatott arcán és a hercegné, dühének sza­bad folyást engedve, indulatos hangon kiáltá: — És ezt te oly nyugodtan mondod és elég merész vagy idejönni fog itt avval még dicsekedni, itt az én házamban ? Currita meglepettnek, csaknem meg­­ijedtnek látszott. Ránézett az ő világos, csodálatosan szürke-kék szemeivel mind­ezekre a feldúlt arcokra és mondá egy gyer­meknek, kit a vesszővel fenyegetnek, szinte siralmas hangján: — De hát mondjátok, hát mit tudtok ti tulajdonképpen ? — Hogy kineveztek téged a Cisterna főudvarmesternőjének! — vágd neki sze­mébe Mazaean Izabella egész elszántságával, melylyel rendelkezett. Úgy látszott, mintha Currita mindjárt elájulna. — Engem ! kiálta azon szűznek egész haragjával, kinek ártatlanságát tagadják. — És ezt ti elhittétek ? — Nem, nem! — kiálta Button, ki­nek egy mázsányi teher hullott le szivéről, a megkönnyebbülés mély sóhajával. — Senki sem kételkedett, egy pillanatig­­sem a te hűségedben­ szeretett leányom és hidd el nekem ... —• Jézusom! Én Uram és én Istenem! — Minő gonosz nyelvű emberek ezek! — lehelé Currita gyenge hangon. — Mennyire elferdítik és elcsavarják még a legártatla­nabb dolgokat is! Elővette finom «eb^om­lóiá+ &■ ’ fSr*'* Budapesti tőzsdék. 1995. február 15. Gab­ona­ tőzsd­e. A tegnapi élénk vételkedvet ma a vásárlók visszavonulása követte, ami rendszerint be szokott következni akkor, ha a búzavásárlás csak a berszük­­séglet fedezésére szolgál s a malmok készleteiket beszerezték. De a visszaesést kétségkívül a határ­idő-piacon újból uralomra jutott, különösen Béná­ból operáló kontremin is okozta, nemkülönben az a körülmény, hogy vevők már szinte megszokták a selejtes olcsó külföldi búzát vásárolni s ha ez nincs nagyobb mennyiségben a piacon, a vételkedv azonnal csökken. Ma csupán pár ezer mm. búza adatott el 5 krajcárral olcsóbb árakon. Fiozs szintén esett nahány krajcárral, árpa és tengeri ártartók; a forgalom mindezekben je­lentéktelen volt. Határidő­üsht — mint már említettük az arbitrage lebonyolítások utján erőre kapott kontre­­min befolyása alatt állott s az árak csekély üzlet mellett hanyatlottak. Ilivatiis tartott árait: Búza őszre 9.29.—30.—­ Búza tavaszra 11.96 — 97—--—, Rozs tavaszra 8.62—64——, Zab tavaszra 6.44.—44—, Tengeri máj.—jun.-ra 5.28—30——, Repce augusztusra 11.80—85.—. 9.

Next