Alkotmány, 1899. április (4. évfolyam, 79-104. szám)

1899-04-01 / 79. szám

2Ti Richtung het bei zuführen.“ Itt is megvan tehát a büntetésnek, vagy a mullitásnak elengedhetlen konkrét tilalmi alapja : a vallásos jellegű ígéret, vagy fenyegetés, melyek közül a választási eredmény befolyásolása céljából felhasználni és al­kalmazni egyiket sem szabad. Ez sem eshetik az állami törvényhozás jogköré­ben büntetés alá, még kevésbbé képez­heti egy más közjogi cselekmény nullitá­­sának okát. De ha a bádeni törvényhozás keresztül törte ezt az elvet, legalább ma­gában a törvényben tüzetesen meghatá­rozta a cselekmény jogi és ténybeli elemeit s ezzel elvileg megakadályozta a tágabb körben érvényesülhető bírói önkényt és féknélküli üldözést. Hangsúlyozom : elvileg akadályozta meg , amennyiben theoretikus rendszabály maradt itt is ez az egész törvényhozási akció. Kivételes s ennélfogva gyűlöletes, magát a jog­­egyenlőséget megtámadó jellege miatt Badenben sem alkalmazták azt soha. Mit bizonyítanak ezek az adatok ? Azt, hogy amit a német birodalom na­gyobb államai egyikében sem mertek tör­vényhozási uton a választásokkal kap­csolatban dekretálni és amit csak a kis Baden és a még kisebb Hesszen a leg­féktelenebb egyházüldözés korszakában produkált, de nem mert végrehajtani, azt akarja a Tisza-rendszer a katholikus egyház ellen itt Magyarországon életbe­léptetni. Még­pedig úgy, hogy a bádeni és hesszeni jogi kautéláknak is teljes lerontásával a legképzelhetlenebb önkény és üldözés zsákmányául dobja oda a katholikus Magyarországon a katholikus papokat. Mert miként travesztálja a javaslat szóban forgó szövege a bádeni koncep­ciót ? Először minden képzelhető nyilat­kozat miatt lehetővé teszi a nullitás ki­mondását és a bűnvádi üldözést. Másod­szor az ígéret és fenyegetés kriminalisz­­tikus momentumát kirekesztvén a nyilat­kozat fogalommeghatározásából, ahova azokat a bádeni minta garanciaként be­vitte, ezt a két kriminalisztikus ismérvet a kegyszerek alkalmazásával kapcsolja össze, ami, egyenesen kimondom, l­el­­kész vallási hivatása ellen intézett fon­dorlatos merényletnek kvalifikálható. Har­madszor úgy az­által, hogy a lelkész minden egyházi jellegű nyilatkozatát az üldözés veszedelme alá helyezi, melyet három hónapon belül a választást meg­előzőleg tesz, mint az által, hogy az örök titok által védett egyházi ténykedései miatt hurcoltatja a bíróság elé, egyrész­ről irtózatos vádlási szabadságot szegez vele szembe, másrészről minden védelem­től, sőt magától a védelem lehetőségétől is megfosztja őt. Nem urak, ily törvény­­alkotási eljárás államban, ahol a jog­­érzetnek és becsületnek csak egy szikrája létezik, meg nem engedhető. Mindezt méltólag kiegészíti az ide is beleerőszakolt részesség elmélete. Hiszen kézzelfogható a tendencia, hogy ez csak azért szerepel itt mint semmiségi ok, hogy minden oly választás, melynél a megvá­lasztott képviselő érdekében lelkész is közreműködött, megsemmisíthető legyen. Mert ne vezessen senkit félre az a híresz­telés, hogy itt csak papról van szó, mikor az lép fel mint jelölt. Ez sem volna meg­engedhető. De tessék közelről megnézni azt a nullitási esetet. (Itt az van mondva, hogy bármely jelölt megválasztása semmis, ha reá a pap ott megjelölt cselekményei­ben a részesség megállapítható. És gon­doljunk arra, hogy mikor a lelkész egy­házi ténykedése és nyilatkozata, tehát lelki momentumok, a megválasztott kép­viselővel szemben pedig az ugyancsak legfőképen pszichikus téren keresendő részesség, például a reáliitás és egyetér­tés, képezik a bírói inkvizíció tárgyát, mire fog vezetni és mily állapotokat fog teremteni az, hogy a törvényjavaslat a delatoroknak és hamis tanúknak e téren valóságos ösztönzést nyújt és privilégiu­mot biztosít. Azt hiszem, az elmondottakban kéz­­zelfoghatólag bebizonyítottam, hogy a tör­vényjavaslatnak megjelölt rendelkezéseit elfogadni és becikkelyezni a jog, igazság és törvény uralmát valló kormányrendszer alatt nem szabad. A jognak, az igazság­nak, a törvény által biztosított alkotmá­­nyos szabadságnak és egyenlőségnek minden elvével homlokegyenest ellentétben állanak e dispozíciók és az azokba bujta­tott tiltott célzatok. Ezek azok, melyek a törvény álcája alatt befolyásolni akar­ják az erkölcsileg megbukott rendszernek nem tetsző választásokat. Örök szégyene volna a­ magyar legisz­­lációnak, ha éppen a választások sza­badságát biztosítani hivatott törvény nyúj­tana módot arra, hogy az alkotmányos jogok gyakorlatát valóságos terrorizmus­sal fenyegető ily romlott tendenciák, ha­bár csak egyes esetekben, érvényesül­hessenek. AZ ALKOTMÁNY TÁRCÁJA. Felhőkre való lövöldözés. — Az „ Alkotmány“ eredeti tárcája. — A kicsinek, törpének csúfolt emberi elme íme harcra kél már az elemekkel is. Kísérletez, fáradozik mindaddig, amíg siker nem koronázza törekvéseit. Amit talán még alig 20—30 évvel azelőtt mesének tartot­tunk volna, az ma már oly való tény, me­lyet többé megdönteni nem lehet, amely a tökéletesedés útján haladva oly fegyvert ad az emberek kezébe, melynek segítségével teljes eredménynyel küzdhetünk az égi há­ború legfélelmesebbikével, a­­ jégviharral. Nemcsak egyes szakemberek, tudósok, gyakorlati mezőgazdák és szőlészek, hanem a közvélemény is mind komolyabban és ko­molyabban kezd foglalkozni avval a kérdés­sel, miként lehet elhárítani nagy áldozatok és keserves fáradság árán tenyésztett mezei növényeink és azok terméséről, valamint szőleinkről a jégcsapást. Minthogy továbbá egyes lapok hasáb­jain is megjelentek már kisebb-nagyobb — többnyire hiányos és nem egészen megbíz­ható — közlemények a kérdést illetőleg, továbbá, minthogy az ez év őszén Szegeden tartandó I. országos mezőgazdasági kiállítás alkalmával gyakorlatilag be fogja mutatni egy Ungtr nevű stájerországi gépgyáros a felhőkre való lövöldözést, nem lesz talán érdektelen a kérdést illetőleg részletesebben és alaposabban tájékoztatni a közönséget. Hogy adataink helyességéhez semmi kétség ne férjen, felemlítjük, hogy jelen közleményt egyrészt Stiger Albert stájerországi szőlész, másrészt Unger stájerországi gépgyáros — mint akik e téren a legbehatóbb és legered­ményesebb kísérleteket végezték — írták meg. A 70-es évek óta Stájerországban oly félelmetes alakban ismétlődtek évről-évre a jégeső csapások, annyi kárt okoztak minden­felé, hogy a lakosság teljes elszegényedésé­től kellett tartani. Sziget­ben akkor meg­érlelődött az az eszme, hogy segít úgy ön­magán mint embertársam­ avval, hogy egy védszert kitalál, melylyel a jégverést el le­hetne hárítani. Először egy horganyozott vasdrótból készült dróthálót feszített ki szőleje felett, minthogy azonban az egyrészt nagyon költséges, kezelése pedig nehézkes volt, csakhamar más megoldást keresett. Az a megfigyelése, hogy minden jég­eső hullást néhány percig tartó teljes nyu­galom a légköri levegőben előz meg, mely közben nyugtalanító, fojtó fülledtség ural­kodik, arra a gondolatra vezette, hogy ezt a nyugalmat — mely a jég képződéséhez szükséges — megzavarja. 1896 év mindszentek napján végezte az első kísérletet tarackokból való lövöldözéssel Schnitzbergben. A hatás bámulatos volt. A nyugatról hömpölygő nehéz jégfelhők meg­állottak útközben, úgy, hogy Schmitzberg­­ben csak könnyű, rövid ideig tartó eső esett, míg a hegyek között oly felhőszakadás dúlt, hogy a völgyekben áradástól kellett tartani. Ez a meglepő eredmény arra indította Vosjak giesshübeli orvost, hogy hasonló lő­állomást létesítsen, sőt többen is követték Stiget példáját, úgy, hogy ma már 33 ilyen lőállomás létezik, melyek 3 párhuzamos irányban a vihar támadó oldalával szemben vannak felállítva ; ezen állomások legala­­csonyabbika 398, a legmagasabb pedig 1006 méternyire fekszik a tenger tükre fölött. Egy Mundy nevű ezredes azt ajánlotta, hogy a lövések hatásának fokozása céljá­ból a tarackokra egy tölcsérszerű toldalé­kot kell illeszteni, mely célra azután tény­leg egy gőzmozdonynak használaton kívül helyezett kürtője szolgált, oly módon, hogy egy mintegy 1 negyed méter magas fa­­tuskóra, melyet a földbe erősítettek, erősen rásrófolták a kürtöt, a tarack elhelyezése céljából pedig megfelelő bevágást eszközöl­tek a kürtő alatt a fatuskóban. 1897-ben négy ilyen hangtölcsért állítottak fel, me­lyek nemsokára oly nagy keresletnek ör­vendtek, hogy a marburgi délivasút mű­helye nem volt képes többé a szükségletet fedezni. Stieger tehát összeköttetésbe lépett Un­ger cillii gépgyárossal, aki hosszas kísérle­tezés után olyan hangcsöveket szerkesztett, melyek teljesen megfelelnek a célnak és igen nagy mértékben fokozzák a lövés hatását. Ezen 2 milliméter vastag vaspléhből készült hangcsövek (melyeknek darabja 28 forintba kerül) 2 méter magasak, felső át­mérőjük 79, alsó átmérőjük 20 cm., tehát tölcséralakúak. A hangcső felső szélére (be­­­­lül) 5 cm. széles vasgyűrű van erősítve, amely arra szolgál, hogy a puskaporgiízoló 1899. április 1. BELPOLITIKAI HÍREK. Budapest, márc. 31. A görö­kei- szerb püspöki zsinat királyi biztosa­ A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, a f. évi április hó 6-án meg­tartandó görög keleti szerb püspöki zsinat­hoz királyi biztosává rudnai Nicolics Fedor báró valóságos belső titkos tanácsost és fő­rendiházi tagot nevezte ki. Ez a püspöki zsinat előreláthatólag fölötte érdekes lefo­lyású lesz. Beszámoló: Endrey Gyula, Hódmezővásár­hely képviselője ápril. 3-án beszámoló beszédet tart választóinak. Meszlényi Lajos nyílt levele. Meselényi Lajos, a csákvári kerület függetlenségi és 48-as párti képviselője nyilt levelet intézett Fejér megye bizottsági tagjaihoz s választó polgáraihoz. Leve­lében megemlékezik a lefolyt parlamenti küzdel­mekről, mely egy erőszakban született s magát erőszak által fentartott kormány temetésével vég­ződött s azon reményét fejezi ki, hogy e sötét múlttal véget ért a tiszta erkölcsök hanyatlása is. Érinti a fúziót, mely a függetlenségi pártot öröm­mel tölti el, de csak azért, mert úgy vannak meg­győződve, hogy ez az egyesülés az utolsó próba a 67-es alap fentartására, melyről bebizonyult, hogy nem vált be. Maró gúnynyal szólva a hízelgőkről, kik csak néhány hete még Bánffynak hízelegtek.

Next