Alkotmány, 1899. április (4. évfolyam, 79-104. szám)
1899-04-01 / 79. szám
2Ti Richtung het bei zuführen.“ Itt is megvan tehát a büntetésnek, vagy a mullitásnak elengedhetlen konkrét tilalmi alapja : a vallásos jellegű ígéret, vagy fenyegetés, melyek közül a választási eredmény befolyásolása céljából felhasználni és alkalmazni egyiket sem szabad. Ez sem eshetik az állami törvényhozás jogkörében büntetés alá, még kevésbbé képezheti egy más közjogi cselekmény nullitásának okát. De ha a bádeni törvényhozás keresztül törte ezt az elvet, legalább magában a törvényben tüzetesen meghatározta a cselekmény jogi és ténybeli elemeit s ezzel elvileg megakadályozta a tágabb körben érvényesülhető bírói önkényt és féknélküli üldözést. Hangsúlyozom : elvileg akadályozta meg , amennyiben theoretikus rendszabály maradt itt is ez az egész törvényhozási akció. Kivételes s ennélfogva gyűlöletes, magát a jogegyenlőséget megtámadó jellege miatt Badenben sem alkalmazták azt soha. Mit bizonyítanak ezek az adatok ? Azt, hogy amit a német birodalom nagyobb államai egyikében sem mertek törvényhozási uton a választásokkal kapcsolatban dekretálni és amit csak a kis Baden és a még kisebb Hesszen a legféktelenebb egyházüldözés korszakában produkált, de nem mert végrehajtani, azt akarja a Tisza-rendszer a katholikus egyház ellen itt Magyarországon életbeléptetni. Mégpedig úgy, hogy a bádeni és hesszeni jogi kautéláknak is teljes lerontásával a legképzelhetlenebb önkény és üldözés zsákmányául dobja oda a katholikus Magyarországon a katholikus papokat. Mert miként travesztálja a javaslat szóban forgó szövege a bádeni koncepciót ? Először minden képzelhető nyilatkozat miatt lehetővé teszi a nullitás kimondását és a bűnvádi üldözést. Másodszor az ígéret és fenyegetés kriminalisztikus momentumát kirekesztvén a nyilatkozat fogalommeghatározásából, ahova azokat a bádeni minta garanciaként bevitte, ezt a két kriminalisztikus ismérvet a kegyszerek alkalmazásával kapcsolja össze, ami, egyenesen kimondom, lelkész vallási hivatása ellen intézett fondorlatos merényletnek kvalifikálható. Harmadszor úgy azáltal, hogy a lelkész minden egyházi jellegű nyilatkozatát az üldözés veszedelme alá helyezi, melyet három hónapon belül a választást megelőzőleg tesz, mint az által, hogy az örök titok által védett egyházi ténykedései miatt hurcoltatja a bíróság elé, egyrészről irtózatos vádlási szabadságot szegez vele szembe, másrészről minden védelemtől, sőt magától a védelem lehetőségétől is megfosztja őt. Nem urak, ily törvényalkotási eljárás államban, ahol a jogérzetnek és becsületnek csak egy szikrája létezik, meg nem engedhető. Mindezt méltólag kiegészíti az ide is beleerőszakolt részesség elmélete. Hiszen kézzelfogható a tendencia, hogy ez csak azért szerepel itt mint semmiségi ok, hogy minden oly választás, melynél a megválasztott képviselő érdekében lelkész is közreműködött, megsemmisíthető legyen. Mert ne vezessen senkit félre az a híresztelés, hogy itt csak papról van szó, mikor az lép fel mint jelölt. Ez sem volna megengedhető. De tessék közelről megnézni azt a nullitási esetet. (Itt az van mondva, hogy bármely jelölt megválasztása semmis, ha reá a pap ott megjelölt cselekményeiben a részesség megállapítható. És gondoljunk arra, hogy mikor a lelkész egyházi ténykedése és nyilatkozata, tehát lelki momentumok, a megválasztott képviselővel szemben pedig az ugyancsak legfőképen pszichikus téren keresendő részesség, például a reáliitás és egyetértés, képezik a bírói inkvizíció tárgyát, mire fog vezetni és mily állapotokat fog teremteni az, hogy a törvényjavaslat a delatoroknak és hamis tanúknak e téren valóságos ösztönzést nyújt és privilégiumot biztosít. Azt hiszem, az elmondottakban kézzelfoghatólag bebizonyítottam, hogy a törvényjavaslatnak megjelölt rendelkezéseit elfogadni és becikkelyezni a jog, igazság és törvény uralmát valló kormányrendszer alatt nem szabad. A jognak, az igazságnak, a törvény által biztosított alkotmányos szabadságnak és egyenlőségnek minden elvével homlokegyenest ellentétben állanak e dispozíciók és az azokba bujtatott tiltott célzatok. Ezek azok, melyek a törvény álcája alatt befolyásolni akarják az erkölcsileg megbukott rendszernek nem tetsző választásokat. Örök szégyene volna a magyar legiszlációnak, ha éppen a választások szabadságát biztosítani hivatott törvény nyújtana módot arra, hogy az alkotmányos jogok gyakorlatát valóságos terrorizmussal fenyegető ily romlott tendenciák, habár csak egyes esetekben, érvényesülhessenek. AZ ALKOTMÁNY TÁRCÁJA. Felhőkre való lövöldözés. — Az „ Alkotmány“ eredeti tárcája. — A kicsinek, törpének csúfolt emberi elme íme harcra kél már az elemekkel is. Kísérletez, fáradozik mindaddig, amíg siker nem koronázza törekvéseit. Amit talán még alig 20—30 évvel azelőtt mesének tartottunk volna, az ma már oly való tény, melyet többé megdönteni nem lehet, amely a tökéletesedés útján haladva oly fegyvert ad az emberek kezébe, melynek segítségével teljes eredménynyel küzdhetünk az égi háború legfélelmesebbikével, a jégviharral. Nemcsak egyes szakemberek, tudósok, gyakorlati mezőgazdák és szőlészek, hanem a közvélemény is mind komolyabban és komolyabban kezd foglalkozni avval a kérdéssel, miként lehet elhárítani nagy áldozatok és keserves fáradság árán tenyésztett mezei növényeink és azok terméséről, valamint szőleinkről a jégcsapást. Minthogy továbbá egyes lapok hasábjain is megjelentek már kisebb-nagyobb — többnyire hiányos és nem egészen megbízható — közlemények a kérdést illetőleg, továbbá, minthogy az ez év őszén Szegeden tartandó I. országos mezőgazdasági kiállítás alkalmával gyakorlatilag be fogja mutatni egy Ungtr nevű stájerországi gépgyáros a felhőkre való lövöldözést, nem lesz talán érdektelen a kérdést illetőleg részletesebben és alaposabban tájékoztatni a közönséget. Hogy adataink helyességéhez semmi kétség ne férjen, felemlítjük, hogy jelen közleményt egyrészt Stiger Albert stájerországi szőlész, másrészt Unger stájerországi gépgyáros — mint akik e téren a legbehatóbb és legeredményesebb kísérleteket végezték — írták meg. A 70-es évek óta Stájerországban oly félelmetes alakban ismétlődtek évről-évre a jégeső csapások, annyi kárt okoztak mindenfelé, hogy a lakosság teljes elszegényedésétől kellett tartani. Szigetben akkor megérlelődött az az eszme, hogy segít úgy önmagán mint embertársam avval, hogy egy védszert kitalál, melylyel a jégverést el lehetne hárítani. Először egy horganyozott vasdrótból készült dróthálót feszített ki szőleje felett, minthogy azonban az egyrészt nagyon költséges, kezelése pedig nehézkes volt, csakhamar más megoldást keresett. Az a megfigyelése, hogy minden jégeső hullást néhány percig tartó teljes nyugalom a légköri levegőben előz meg, mely közben nyugtalanító, fojtó fülledtség uralkodik, arra a gondolatra vezette, hogy ezt a nyugalmat — mely a jég képződéséhez szükséges — megzavarja. 1896 év mindszentek napján végezte az első kísérletet tarackokból való lövöldözéssel Schnitzbergben. A hatás bámulatos volt. A nyugatról hömpölygő nehéz jégfelhők megállottak útközben, úgy, hogy Schmitzbergben csak könnyű, rövid ideig tartó eső esett, míg a hegyek között oly felhőszakadás dúlt, hogy a völgyekben áradástól kellett tartani. Ez a meglepő eredmény arra indította Vosjak giesshübeli orvost, hogy hasonló lőállomást létesítsen, sőt többen is követték Stiget példáját, úgy, hogy ma már 33 ilyen lőállomás létezik, melyek 3 párhuzamos irányban a vihar támadó oldalával szemben vannak felállítva ; ezen állomások legalacsonyabbika 398, a legmagasabb pedig 1006 méternyire fekszik a tenger tükre fölött. Egy Mundy nevű ezredes azt ajánlotta, hogy a lövések hatásának fokozása céljából a tarackokra egy tölcsérszerű toldalékot kell illeszteni, mely célra azután tényleg egy gőzmozdonynak használaton kívül helyezett kürtője szolgált, oly módon, hogy egy mintegy 1 negyed méter magas fatuskóra, melyet a földbe erősítettek, erősen rásrófolták a kürtöt, a tarack elhelyezése céljából pedig megfelelő bevágást eszközöltek a kürtő alatt a fatuskóban. 1897-ben négy ilyen hangtölcsért állítottak fel, melyek nemsokára oly nagy keresletnek örvendtek, hogy a marburgi délivasút műhelye nem volt képes többé a szükségletet fedezni. Stieger tehát összeköttetésbe lépett Unger cillii gépgyárossal, aki hosszas kísérletezés után olyan hangcsöveket szerkesztett, melyek teljesen megfelelnek a célnak és igen nagy mértékben fokozzák a lövés hatását. Ezen 2 milliméter vastag vaspléhből készült hangcsövek (melyeknek darabja 28 forintba kerül) 2 méter magasak, felső átmérőjük 79, alsó átmérőjük 20 cm., tehát tölcséralakúak. A hangcső felső szélére (belül) 5 cm. széles vasgyűrű van erősítve, amely arra szolgál, hogy a puskaporgiízoló 1899. április 1. BELPOLITIKAI HÍREK. Budapest, márc. 31. A görökei- szerb püspöki zsinat királyi biztosa A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, a f. évi április hó 6-án megtartandó görög keleti szerb püspöki zsinathoz királyi biztosává rudnai Nicolics Fedor báró valóságos belső titkos tanácsost és főrendiházi tagot nevezte ki. Ez a püspöki zsinat előreláthatólag fölötte érdekes lefolyású lesz. Beszámoló: Endrey Gyula, Hódmezővásárhely képviselője ápril. 3-án beszámoló beszédet tart választóinak. Meszlényi Lajos nyílt levele. Meselényi Lajos, a csákvári kerület függetlenségi és 48-as párti képviselője nyilt levelet intézett Fejér megye bizottsági tagjaihoz s választó polgáraihoz. Levelében megemlékezik a lefolyt parlamenti küzdelmekről, mely egy erőszakban született s magát erőszak által fentartott kormány temetésével végződött s azon reményét fejezi ki, hogy e sötét múlttal véget ért a tiszta erkölcsök hanyatlása is. Érinti a fúziót, mely a függetlenségi pártot örömmel tölti el, de csak azért, mert úgy vannak meggyőződve, hogy ez az egyesülés az utolsó próba a 67-es alap fentartására, melyről bebizonyult, hogy nem vált be. Maró gúnynyal szólva a hízelgőkről, kik csak néhány hete még Bánffynak hízelegtek.