Alkotmány, 1899. április (4. évfolyam, 79-104. szám)
1899-04-01 / 79. szám
1899. április 1. ALKOTMÁNY, azzal végzi levelét, hogy a függetlenségi párt felveszi a harcot Széll Kálmánnal szemben is a régi elvekért. Meszlényi e levelét mintegy beszámolóképpen írta meg, nem értjük tehát, hogy miért van az Fejér megye bizottsági tagjaihoz adreszálva ? Interpelláció a Hentzi-szobor ügyében. Tudvalevő dolog, hogy a budavári Szent Györgytérről most szállítják át a Hentzi-szobrot a hadapród-iskola udvarára, hol a szobor a Budavár védelmében elesett osztrák vitézek síremléke lesz. A szobor áthelyezése ügyében, mint értesülünk, a képviselőház legközelebbi ülésén Thaly Kálmán interpellációt fog intézni a honvédelmi miniszterhez. A szerb egyház botránya. — A sikkasztások miatt följelentett patriarcha. — Budapest, márc. 31. A magyar nyelven megjelenő lapok közül az Alkotmány volt az első, mely rámutatott arra, hogy a szerb egyház kebelében tarthatatlan és a magyar állameszmére veszedelmes helyzetet teremtett meg Brankovics György patriarcha, karlócai érsekpüspök. Több cikkben mutattuk ki, hogy a magyar kormánynak közbe kellene lépnie, mielőtt világraszóló botrányok támadnak. A múlt hetekben, úgy látszott, hogy Széll Kálmán és Wlassics Gyula, a kik közül az utóbbinak jogkörét Bánffy báró önkényüleg bitorolta) hozzá fognak nyúlni az ügyek szanálásához és csöndben értésére adják Brankovics patriarchának, hogy jó lesz a nyugalomba vonulnia. E szándék azonban hajótörést szenvedett a patriarcha példátlan erőszakosságán, ami aztán arra kényszerítette a szerb egyház egyik legtiszteltebb és legmagyarabb érzelmű főpapját, Zmejanovics Gábor verseci püspököt, hogy nyíltan vádat emeljen Brankovics György patriarcha ellen a metropolitai bíróság, a szerb püspöki kar, a magyar kormány és őfelsége előtt, többrendbeli sikkasztás miatt. A bomba tehát lecsapott. Mi őszintén sajnáljuk, hogy a szerb egyház körében ily példátlan botrány törhetett ki, de a viszonyok alapos ismerete után kötelességünk konstatálni, hogy annak minden ódiuma egyedül és kizárólag Brankovics György fejére háramlik vissza. Mielőtt még megválasztatott volna püspökké, oly intim összeköttetésben állottMagyarország nyílt ellenségeivel, a Miletics-párti szerbekkel, hogy Trefort miniszter indíttatva érezte magát — amire még példa nem volt a magyarországi hierarchiákban — reverzálist venni tőle jövendőbeli magatartását illetőleg . Mint püspök és később mint metropolita a legkétszínűbb politikát folytatta. A kormánynak hizelgett, de a magyar állameszme ellen titokban agitált. Hogy állását és korlátlan hatalmát megszilárdítsa, a szerb egyházpolitikába bevitte az úgyszólván tehetetlen elemeket, nagyobbrészt rokonsága köréből, kiknek konkurrenciájától tartania nem kellett. A magyar kormány már rég meggyőződhetett teljes képtelenségéről a szerb egyházi ügyek vitelét illetőleg, mert az alatta összehívott kongresszusok mind eredménytelenül oszlottak széjjel. Közben egyre szaporodtak úgy a világi, mint az egyházi szerbek sérelmei. Brankovics kímélet nélkül vett üldözőbe mindenkit, aki nem hajolt meg akarata előtt és semmi eszköztől nem riadt vissza, hogy elnémítsa a független gondolkodásukat. De a Nemezist mégsem kerülhette el. Először egy egyszerű hivatalnok lepte meg a világot azzal, hogy sikkasztás miatt följelentette a patriarchát. Az ügy egész a királyi Kúriáig jutott, mely kimondotta, hogy ámbár a felhozott adatok nem bizonyultak valótlanoknak, az eljárást elévülés miatt be kell szüntetni. Más ember ily határozat után levonja a konzekvenciákat és iparkodik eltűnni a közélet színpadáról. Brankovics György máskép fogta fel a helyzetet: most már salvus conductus-nak birtokában érezvén magát, még nagyobb vehemenciával fordult azok ellen, kik őt a szerb egyház szégyenfoltjának tekintették. Önkénye azonban ellenállásra talált. Az ő számadásainak megvizsgálásával hivatalosan megbízott férfiak: Eremics Pál, a kikindai ismert nagybirtokos és Paulovics István, a karlócai egyházi alap volt könyvelője nemcsak konstatálták, hanem Brankovics György úgyis mint zombori lelkész, úgyis mint temesvári püspök és mint karlócai patriarcha külömböző templom-, kolostor és alapítványi pénzekből tetemes összegeket elsikkasztott, hanem e konstatált tényt azonnal tudomására juttatták Zmejanonics Gábor verseci püspöknek, a hozzá intézett memorandumban kijelentvén, hogy ha föl nem lép a sikkasztó ellen, aki a patriarchai állásra méltatlannak bizonyult, úgy őt, a püspököt is kénytelenek volnának cinkostársul tekinteni. Ez a kétségbevonhatatlan adatokkal és bizonyítékokkal ellátott szakértői jelentés indította Zmejanovics püspököt a fentebb említett följelentésre, úgy a kormányhoz, mint a metropolitai bírósághoz intézett följelentésben hangsúlyozza a püspök, hogy amíg Brankovics György bíróság előtt nem tisztázza magát a fölsorolt vádak alól, minden kánoni összeköttetést megszakít vele, további hivatalos működését el nem ismeri, sőt azt semmisnek nyilvánítja. Ezek után sem Széll Kálmán, sem Wlassics Gyula nem habozhatnak tovább. Ha Brankovics nem tudta, vagy nem akarta megérteni az ő jóindulatú intéseiket, további kíméletre nincs szükség. Az új kormány egyenes uton akar járni s nincs oka tartani kétszínű politikusokat, mint Bánffy báró tette. Brankovics György lehetetlen a patriarchia-ekben, nemcsak magánügyei miatt, hanem politikája következtében is. A szerb egyház zilált helyzetében javulás csak akkor várható, ha annak éléről elávolíttatik. Hogy ez a legrövidebb idő alatt bekövetkezik : feltesszük a mostani kormány tapintatáról. (b. a.) által kilövelt forró levegő a gyűrűhöz ütődjék és ezáltal a hang erőssége és átható volta fokozódjék. Azt tapasztalták, hogy a hang mintegy 20 másodpercig tartó zúgással csavarszerűen vitetik óriásai magasságra. A tarackok edzett vasból készülnek, 30 centiméter magasak, 3 centiméternyi futólyukszélességgel birnak és 26 kiló súlyúak, kilójuk 16 krajcár, tehát egy mozsár ára 4 forint 16 krajcár. (Kapható Lorber és Társa cégnél, Sachsenfeldben, Stájerországban.) Egy hangcsővel biró egyszerű állomásra elegendő 5 mozsár; különösen exponált kettős állomásokon 2 tölcsérre és 10 tarackra van szükség. Egyszeri töltéshez 75 gramm puskapor szükséges, ami — a puskapor kilóját 38 krajcárjával számítva — körülbelül 3 krajcárt tesz ki lövésenként. A tarack befogadására szolgáló lyukba most apró vezető síneket helyeznek, illetve erősítenek. A tarackot pedig kis szánon vezetik a síneken a nyílásba. Ez azért mutatkozott szükségesnek, hogy egyrészt a kezelést megkönnyítsék, másrészt a tarackot pontosan a hangtölcsér alá elhelyezhessék. (Ily szánok és vezető sínek Arzenschnig Antal kovácsnál, Schmitzbergen Stájerországban kaphatók, az egész 3 írtba kerül.) A főkészüléket egy bódé alatt állítják fel. A hangtölcsért a kéményhez hasonlóan a bódé előrészének tetőzetébe helyezik el, hogy ezáltal nemcsak stabilitása növekedjék, hanem a lövést szakadatlanul lehessen folytatni esős időben is. A lőállomásokat természetesen tervszerűen kell felállítani : a jégfelhők irányá- val szemben, a szükséghez képest több sorban, magas, exponált pontokon. Amikor a jégesővihart megelőzőleg észreveszszük, hogy beáll az a bizonyos nyomasztó csend és fülledtség, rögtön meg kell kezdeni a lövöldözést és nem szabad a felhők tornyosulását és a mennydörgést bevárni. Gyors egymásutánban mindaddig lövöldözünk, amíg a veszély el nem múlt. Jégviharoknál elektromos feszültség is keletkezik és a lövések hatására az az elektromos feszültség módosul. Ennek bebizonyítására szolgál az a tény, hogy a stájerországi 33 főállomás egyikén sem fordult elő villámlecsapás, dacára annak, hogy ezek a legexponáltabb helyeken állanak. Erős lövések esetén azt tapasztalták, a legtöbb esetben, hogy a zivatarfelhők megállottak, ami úgy magyarázható meg, hogy a lövések hatására oly változás állott be, minek folytán a zivatarfelhők képződésének folyamata megszakadt. Előfordult azonban az is, hogy az áttört felhők — melyeken a lövés irányában átlátszott a kék égboltozat — később újra egyesültek és megtartották előbbi irányukat. Minden egyes esetben azonban teljesen sikerült a jégverés veszélyét arról a vidékről elhárítani, melyet taracklövésekkel megvédtek, úgy hogy ezen védekező mód alkalmazása óta egyáltalán nem fordult elő jégeső Stájerország azon vidékein, melyeket lőállomásokkal berendeztek. Ilyen előzmények után jogunk van azt hinni, hogy a tarackokból való lövöldözés által — a készülékek folytonos tökéletesülése és a helyes megfigyelések arányában — idővel oly fegyver birtokába járunk, mely az elemek ellen való harcban ismét csak az emberi elmét juttatja diadalra. Lipták Albert: ___________________________________31_ Zsidó iskola. Budapest, március 31. A magyar irodalomban először az olasz iskola dívott, mikor Zrínyi Tassotól tanult. Mária Terézia alatt, mikor a francia szellem uralkodott Európában, annak szabadságeszméit, tartalmát és formáját felvették a magyar írók s következett a magyar reneszánsz, midőn még a paloták is francia minták szerint épültek. Mellette a klasszikusokat a latin iskolák és hivatalos nyelv megtartották a műveltség általános forrásának, s újabb kor első nagy költői a római irodalom aranykorának gondolkozását és szépségét ültették át a magyar irodalomba. Erre a német iskola következett romanticizmusával, bölcselkedésével, kriticizmusával és keresettségével mert hatása alatt állottunk a német szépirodalom fénykorának és a német nevelésnek és szokásoknak. Ezekkel az iskolákkal bevettük a magyar irodalomba az európai műveltség anyagát és fejlődését. Csak ezután következett a nemzetiségi eszme erős törekvése egész Európában, tehát hazánkban is s költőink, íróink és művészeink a népies elemből mentették érzelmeiket, képeiket, történeteiket és versformáikat. Ez volt a magyar nemzeti iskola, mely négy évtizeden át éltette szellemével a magyar társadalmat; egyszersmind ez volt az a kor, melyben a magyar hazafiság csodás tetteket művelt közéletünk minden ágában, 1870-től 1880-ig. Az utolsó évek már a hanyatlást mutatták, mert egy uj korszak törekedett érvényre, mely azután el is árasztotta szellemével és befolyásával majdnem egész Magyarországot, társadalmi, politikai, gazdasági, szépirodalmi és művészeti téren egy