Alkotmány, 1899. július (4. évfolyam, 157-182. szám)
1899-07-23 / 176. szám
5 ALKOTMÁNY 176. szám. Vasárnap, 1899. julius 23. magtárak iránt nincs bizalommal, a termények szövetkezeti utón való értékesítésére csak nagynehezen bírható. A bevásárlásokat illetőleg fordítva áll a dolog, ott a szövetkezeti utón való működés könnyen plauzibilis. Csehországban azonban a szövetkezeti magtárak is igen virulnak. A kormányok néhol igen közömbösen viselkednek a szövetkezetekkel szemben. A bajor kormány a legjobb példával megy elől. A szövetkezeti pénztáraknak tőkét szerzett, sőtmegengedte a gazdának naturáliában az adófizetést. Mig a kormányok igy viselkednek az iparkamarák nem szégyenlenek a szövetkezeteknek akadályokat teremteni s a kormányoknál, direkt vagy indirekt módon a szövetkezetek megsemmisítését követelni. Beck dr. freiburgi egyetemi tanár nagyhatású beszédében a munkásorganizációra vonatkozólag a következőket ismerteti: Az organizáció még mindig nem haladt valami nagy fokban előre. Angliában a munkások 15%, Németországban 16%, Svájcban 9%, Ausztriában 12% van organizálva. (Magyarországon egyáltalában nincsen sem organizáció, sem százalék.) A manchesteri kongresszus (1899. január) adatai szerint azonban az tűnik ki, hogy a német organizált munkások nagy százaléka onnét van, mert aránylag mégis csak sokkal kisebb a német munkások száma, mint az angoloké. Itt azután bemutatta a számbeli adatokat. Majd az organizálás módjait ismertette s végül beszélt a svájci bözmunkások viszonyáról a szociáldemokrata munkásokhoz. A Petőfi-ünnep, Budapest, julius 22. A segesvári ünnepre a Petőfi-Társaság elnöksége részéről Bartók Lajos ma külön levélben hívta meg Than Károlyt, Emich Gusztávot és Kaller Lujza grófnőt. Ugyancsak külön levélben szólította fel Ugrón Gábor országgyűlési képviselőt, aki a székelységnek a fehéregyházai csatasíkra való felvonulását szervezi, hogy a Petőfi-szobornál a várban tartandó ünnepélyen mondjon beszédet. Ugrón e felszólításra a következő távirattal felelt: «Nem, beszélek. Népemre vigyázok. Ünneplő nép maradok. Ugron Gábor.» A Nemzeti Kaszinó ma értesítette a Petőfi-társaság elnökségét, hogy a segesvári ünnepen küldöttséggel képviselteti magát. A kaszinó igazgatója, Esterházy Mihály gróf úgy intézkedett, hogy a küldöttség Petőfi szobrára koszorút vigyen. A Budapesti Újságírók Egyesülete a julius 30-iki segesvári Petőfi-ünnepen a következő tagokkal képviselteti magát: ifj. Balkay Béla, Cziklay Lajos, Clair Vilmos, Gara József, Lovászy Márton, Neszmélyi Arthur és Szatmári Mór. A Petőfi-szoborra díszes babérkoszorút helyez az újságírók küldöttsége; a koszorú szalagjának fölirása a következő: «1849. julius 41—1899. julius 31. A Budapesti Újságírók Egyesülete.» A budapesti Petőfi-ünnepen, a költő szobra előtt, az eddigi megállapodások szerint Halmos János polgármester tartja a megnyitó beszédet. Utána Jókai Mór mondja el «Apotheozisát». Azután az egyetemi ifjúság szónoka beszél. A Hazafias Szövetség az új városháza termében 30-án délelőtt 10 órakor tartandó Petőfi-ünnepének programmját következőképp állapította meg: 1. Himnusz. Énekli a budapesti polgári dalkör. 2. Elnöki megnyitó. Tartja Komár István, a Szövetség elnöke. 3. Alkalmi költemény. Irta és felolvassa Lampérth Géza. 4. A rab, Petőfitől. Szavalja Steffer Lajos joghallgató. 5.Petőfi halála. Irta és felolvassa Zempléni Árpád. 6. Ünnepi beszéd. Tartja Kacziány Géza dr. főgimnáziumi tanár. 7. Honfidal, Petőfitől. Énekli a budapesti polgári dalkör. 8. Alkalmi költemény. Irta és felolvassa Dura Máté. 9. Dalaim, Petőfitől. Szavalja Ács Ferenc. 10. Beszéd az egyetemi ifuság nevében. Tartja Brázovay Kálmán bölcsészethallgató, 11. Szózat. Énekli a budapesti polgári dalkör. Az ünnepi gyűlés után a közönség zászlók alatt a Petőfi-szoborhoz vonul, hol a Hazafias Szövetség és a melléje csatlakozott egyesületek leteszik koszorúikat. A szobornál lefolyó ünnep programmját és a rendezésre vonatkozó minden intézkedést a belvárosi Saskörben (Irányi utca 17. I. em.) holnap vasárnap délután 3 órakor tartandó értekezleten fogják megállapítani. A vidéken egyre folynak az előkészületek a Petőfiünnepre. Az ország csaknem minden városában és községében ünnepet ülnek július 30-án. A pozsonyi Toldy-kör is fog Petőfi-ünnepet rendezni. Az ünnepet, hogy a tanuló ifjúság s a most nagyobbára távol levő műveit közönség is teljes számban részt vehessen benne, szeptemberben fogják megtartani, valószínűleg a városház nagytermében. Ez alkalommal Vutkovich Sándor dr. pozsonyi kir. jogakadémiai tanár, aki már több munkát irt Petőfiről, fog beszédet mondani. A részletes programmot legközelebb fogják összeállítani. Máramaros-Szigeten Lator Sándor alispán kezdeményezésére szintén ünnepet ülnek július 30-ikán. Alkalmi költeményt ír és szaval Szabó Sándor vármegyei főjegyző, emlékbeszédet pedig Vékony Antal gimnatanár mond. Petőfi verseiből a gimnázium növendékei szavalnak. A szigeti dalkör, s a polgári dalkör énekelni fognak. A Malomkertet, ahol az ünnepet tartják, a nap emlékére Petöfi-kertnek, a Malomkert-utcát pedig Petöfi-útnak nevezik el. Este a színkörben Komjáthy debreceni társulata alkalmi darabot ad elő, mely alkalommal elszavalják Jókai Apotheozisát. A báziási és környékbeli polgárság július 30-án délelőtt ünnepel a Petőfi-parkban. Az ünnep jövedelmét Petőfinek Báziáson felállítandó mellszobrára fordítják. A temesmegyei honvédegyesület és a temesvári honvédszobor-bizottság Szabadfalu lakosságával együtt Petőfi Sándornak a szabadfalui honvédtáborban őrnaggyá történt kinevezése és későbbi halálának emlékére július 30-án ünnepet rendez, amely alkalommal leplezi a szabadfalui temetőben nyugvó honvédek sírja fölött emelt emlékművet. Szepes-Szombaton a szabadságemlék leleplezési ünnepélyével kapcsolatosan ülik meg Petőfi halálának félszázados évfordulóját. * A Matica Szerbszka irodalmi társulat nevében Hadzsits Antal elnök hálás köszönetét nyilvánítja a Petőfi-társaság elnökségének a szíves meghívásért, mely által — úgymond — alkalmat nyújtott nekünk, hogy Petőfi Sándor világraszóló, lánglelkü és lángelméjü költőnk emlékének hazafias kegyelettel, lelkesítő elismeréssel és hódolattal mi is áldozhassunk. (Az igazgató választmánynak e hó 19-iki üléséből) Egyben Hadzsits Antal elnököt delegálták küldöttnek Segesvárra.* A Tökölyanum nevében annak igazgatója, Popovits István Vazul országgyűlési képviselő fog részt venni az emlékünnepen.* Az Eötvös-alap orsz. tanítói egyesülete levelet intézett a Petőfi-társulat elnökségéhez, melyben kijelenti, hogy az egyesület Somlyay József az orsz. bizottság alelnökének vezetése mellett részt vesz. A szász nép és a Petőfi-ünnep. A segesvári szászok részt fognak venni a Petőfi-ünnepen. Ezen érdekes és nevezetes eseményt Bartók Lajos, a Petőfi-Társaság alelnöke egy levélben adja elő: Mikor a segesvári nemzeti ünnepet rendezni kezdte a Petőfi Társaság s hírét szétvitte az országban a sajtó. Bartók pár nap múlva már sürgönyt kapott egy szomszédos várostól egy előkelő magyar úrtól, aki köztiszteletnek örvend, mind politikai, mindt társadalmi tekintetben s aki figyelmeztette, hogy a szászoktól óvakodjék. Egyik tevékeny politikai író barátja azonban sietett tudtára hozni, hogy ő már a segesvári ünnepről beszélt Pildner Ferenc szász képviselővel a házban, aki nagy készséggel nyilatkozott az ünnepélyen való részvételről. Pildner felhozta, hogy Petőfit különben is menynyire méltányolták az erdélyi szászok. Meltzl Hugó, a kolozsvári egyetem tanára már régebben egy kötetet fordított belőle. Meles Henrik, volt segesvári ügyvéd határozottan legjobb fordítója Petőfinek. Az Erisz almáját tényleg az képezte a szoborállításkor, hogy megelőzőleg a város hozzá volt járulandó a Petőfi-szoborhoz 1000 írttal, de úgy, hogy Albert Mihály benszülött szász költőjük emlékére is 1000 írt szavaztassák meg; ezen azután a közgyűlés meghasonlott. Alberttel állítólagos hazafiatlan gondolkodása miatt megtagadták a magyar bizottsági tagok az összeget, a szászok viszonzásul Petőfitől. Erre eldördültek az első hírlapi referádák s kész lett a háború. Most már itt a helyes fordulatra az alkalom. Walbaum Frigyes segesvári polgármester szives készséggel fogja városát képviselni. Közreműködésre kész Wolf Károly, a szebeni szász takarékpénztár igazgatója, vezérlő politikus, a szász Central Ausschusz elnöke, valamint Melzer Vilmos segesvári képviselő. A rendezésbe a szászok is készséggel belefolynak s az ebédbizottság elnökségét Teutesch nagykereskedő vállalta el. Segesvár városa épp úgy, mint Nagyküküllő vármegye hivatalosan részt vesz az ünnepen. Az odavaló előkészítő és fogadó bizottságban számos előkelő úriember foglal helyet. A küldöttségek az előkelő szász polgárság vendégszerető házaiban kapnak szállást, hallgatáson volt úgy Sándor, mint Milán királynál Ribarácz, a volt híres liberális belügyminiszter, kivel a kabinetalakítás ügyében tárgyaltak. Ribarácz azonban, ki nem kevésbbé szereti Milánt, mint a radikálisok, nem vállalta el a kabinetalakítást, mire Milán sürgősen behívatta a még mindig Karlsbadban üdülő Gyorgyevicset. A miniszterelnök erre lement Belgrádba s másodszor is szóval benyújtotta lemondását, amit Sándor király ezúttal sem vett tudomásul, aminthogy nem vette tudomásul, illetve titokban tartotta Athanázkovics közlekedésügyi miniszternek lemondását is. Mindezek a dolgok, hozzáadva Gruicsnak az orosz kormánynak védő szárnyai alatt hazautazását, megdöbbentették Milánt, de vakmerő és kivihetetlen tervéről, hogy a radikálisokat végkép kiirtsa a föld színéről, nem mondott le. Viselkedése napról-napra gyanusabbá lesz s ez felkelti nemcsak a szerb liberálisok bizalmatlanságát, de erélyes közbelépésre sarkalja Ausztria- Magyarország és Oroszország diplomáciáját is. A szerb liberálisoknak az a frakciója, mely Ribarácz vezérlete alatt áll, különben sincs megelégedve Milánnal s annak idején ők voltak leginkább azon, hogy Milán sohasem térjen vissza többé Szerbiába. A külföldi diplomácia meg megelégelte már azokat a kegyetlenségeket, melyek Szerbiában folynak s ha a helyzetbe hirtelen változás nem áll be, avagy Mitán tovább űzi vakmerőségeit, akkor több mint bizonyos, hogy a külföldi diplomácia, elsősorban pedig Oroszország kénytelen lesz közbelépni. Ez a közbelépés pedig nagyon könnyen az Obrenovics dinasztia trónjába kerül. Milánnak nagyot kell tehát most tenni, hogy helyrehozza eddigi elhamarkodottságait s valamiképpen stabulá tegye az inoó Obrenovics-trónt. A francia-német közeledés. A francia-német nemzet közeledésének újabb jele az, hogy e hó végén az Ibis nevű francia jelző-gőzös Kielbe érkezik. Ez a bekövetkezendő tény eseményszámba megy, mert első eset lesz, hogy francia hadihajó német kikötőben hosszabb ideig fog tartózkodni s mert világos jele annak, hogy a francia nemzet megértette Vilmos császár bergeni látogatását a francia hajón s feltétlenül viszonozni óhajtja az udvariaskodást. Ezek a jelek arra mutatnak, hogy Franciaországban minden túlzó sovinista rajongás mellett is lassan kint uralomra kerül a változhatatlanba való békés megnyugvás eszméje. Egyszóval a lemondás politkája ez, meg a francia észnek fölülkerekedése a francia szivén. A reváns eszme sohasem fog többé Franciaországban diadalmaskodni, mert az idő lassan kint mindent meggyógyít. Hozzájárul ehhez a francia-német barátkozáshoz az is, hogy Oroszországhoz való baráti viszonya egy államnak sem változott meg. A francia revansisták igyekeznek ugyan szemrehányást tenni Oroszországnak Franciaországtól való elhidegülése miatt, ennek azonban nagyobb jelentősége nincs. KÜLFÖLD. Szerb kormányválság. A belgrádi elfogatások ügyében váratlan fordulat állott be, amennyiben Gyorgyevics Vladán szerb miniszterelnök Sándor királynak személyesen bejelentette lemondását. Oka a lemondásnak az, hogy a miniszterelnök nem vállalhatja el a felelősséget azokért az elfogatásokért, melyeket Milán az ő háta megett s tudta nélkül az ő nevében eszközölt. A szerb miniszterelnök értesülvén Karlsbadban a merényletet követő elfogatásokról, rögtön beadta írásban lemondását, amit azonban Sándor király nem fogadott el. Időközben azonban ki Az Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás templom. Budapest, július 22. Kimutatás az Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás templomra a M. Á. Hitelbankhoz beérkezett adományokról : Ivánkovics János rozsnyói püspök az egyházmegyéjében begyült adományok fejében 494 forint 78 krajcár, Rigler József Edéné 100 forint, A pozsonyi prépost és káptalantól 100 forint. (Hozzájárultak: Horeczky Ferenc báró prépost 25 forint, Novák Pál 7 frt 50 kr., Sánthó Károly 7 írt 50 kr., Varga Mihály 7 forint 50 krajcár, Winter Ágost 7 forint 50 krajcár, Tichy Antal 7 forint 50 krajcár, Zandl Ödön 7 forint 50 krajcár, Ferenczy József 7 forint 50 krajcár, Hónig Vilmos 7 forint 50 krajcár, Schiffer Ferenc 7 forint 50 krajcár. Trencsén vármegye közönsége 100 forint, Solymár község elöljáróságától 4 forint, Az élesdi járás főszolgabirájától 3 forint 75 krajcár, Horváth Rezső gyűjtése Meránban 101 forint. Jaross Ferenc tanító Léván, Delin Ferenc plébános Strassova 10 forint, A szombathelyi egyházmegyei hivataltól 31 forint 88 krajcár, (A szombathelyi plébánia hívei 25 forint 38 krajcár, A jobbágyi-i plébánia hívei 6 forint), Özv. Békássy Károlyné gyűjtése 32 forint, (özvegy Békássy Károlyné 20 forint, báró Pongrácz Vincéné 5 forint, Földváry Viktorné 20 forint, Bandhauer János 5 forint), Hankó Ödön Alcsuth 3 forint (Hozzájárultak: Pausits Ferenc 1 forint, Frencskay Zoltán 50 krajcár, Hankó Ödön 1