Alkotmány, 1899. augusztus (4. évfolyam, 183-209. szám)
1899-08-01 / 183. szám
IV. évfolyam, 183. szám. Medd. Budapest, 1899. augusztus 1. SZERKESZTŐSÉG ÉS LAPKIADÓ-HIVATAL TM., Szentkirályi-utca 28. VIKEETEREK felvételnek kiadóhivatalban és BÉCSBEN: Friedl Hubertnél VII., Matzleinsdorfer-Stiasseí Kéziratokat nem adunk vissza ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre .......... írt 1-4.— Félévre- ------ • 7.— Negyedévre- - - - - • 8.50 Egy hónapra - - - - • 12.$ Egyes szám 4 kr- vidéken 5 kr. Megjelenik naponként reggel, kivéve hétfőn. Távbeszélő száma: 58—66. Képviselők kongresszusa. Budapest, július 31. Szokás most nyáron Norvégiába utazni. A német császár majd minden évben megcselekszi. A gazdag angolok és amerikaiak, kik azelőtt a svájci hegyekben barangoltak, ma magángözöseiken a norvég fjordokban s az északi sark szigetei között himbálóznak. A francia tengerésztisztek is oda rándultak ki és találkoztak először II. Vilmossal, ki Norvégiából nyújtott békejobbot Franciaországnak. Éppen kapóra jött a hágai békeértekezlet, ahol a diplomaták első alapjait vetették meg egy nemzetközi háborútörvénynek és békebíróságnak, a tartós béke legfőbb akadálya pedig a legnagyobb háború-veszély a féltékenység és harag németek és franciák között. Ha ezt elhárítanák az új század csakugyan meghozhatná a világbékét Európának. Most pedig, mintegy folytatását a hágai kongresszusnak, a népek képviselőit látjuk összegyülekezni Norvégia fővárosában. A király, a kormány és a város, nagy ünnepélyekkel fogadják Európa összes parlamentjeinek tagjait, kik látogatásukkal egy szabad kis nemzetet tisztelnek meg. Augusztus első napjai ezen ünnepeknek vannak szánva és négy napig tartanak a parlamentek nemzetközi kongresszusának tanácskozásai. A beszédeket jegyzik s távíró és újságírók világszerte közismertté teszik. Több év óta ismétlik ezen összejöveteleket, melyeknek pozitív céljuk még nincs s mégsem eredménytelenek. Az utolsó ilyen interparlamentáris konferencia éppen a világbéke biztosításáról tanácskozott s határozatait, mint a nemzetek közkívánatát, valamennyi kormánynak megküldötte. Azok irattárba helyezték. De ugyanezen határozatokat egy szép levél kíséretében az orosz cárnak is átnyujották, ámbár Oroszországnak parlamentje nem lévén, a tanácskozásokban részt nem vett. És éppen ez a mag esett jó földbe, kikelt és a hatalmas muszka cár ragadta meg a kezdeményezést az interparlamentáris konferencia eszméinek megvalósítására. S történt az a csodálatos dolog, hogy míg a parlamentáris kormányok cseppet sem törődtek volt a népképviselők tanácskozásaival és óhajtásaival, ugyanazok nem mertek ellenkezni, midőn Miklós cár szántotta fel őket a béke feltételeinek megállapítására. Most tehát már leírunk egy tizenhét állam által szerződésneg megállapított kódekszót a had és béke kölcsönös kötelességeiről. Bármi fogyatékos is legyen ez, kezdetnek biztató, kivált, ha meggondoljuk, hogy ez félénk diplomaták műve, akik megszokták az államok önző érdekét tekinteni föelvül s csak az államok, nem pedig a nép javát, legkevésbé pedig az emberiség boldogságát keresik. A népek képviselőinek más, szebb és szabadabb feladat jutott. Ők az eszméket, a haladást és a testvéries egyetértést terjeszteni vannak hivatva. Ha nem bírnak is mandátummal, az igazságnak nem kell megbízólevél, hogy erős legyen. Meggyőződés és megegyezés a nemzetek képviselői között közvéleményt teremt, mely, ha betölti a parlamenteket, a sajtót és a nemzeteket, a kormányok politikáját is irányítja. Azok a jeles férfiak tehát, kik nem kímélve költséget és fáradtságot, a messze utat megteszik, hogy egyesült erővel az európai népek és államok békéjének, biztonságának és kölcsönös méltányosságának szolgáljanak, nagy és nemes munkát végeznek. Fontos, hogy minden alkotmányos állam törvényhozói egymást személyesen megismerjék, az előítéleteket szétoszlassák s pártkülönbség nélkül a nemzetközi viszonyok javításán tanácskozzanak. Mert amit határoznak, az erkölcsileg kötelező rájuk nézve, hogy hazájukban ugyanazt vallják a törvényhozások termeiben, sőt iparkodjanak megvalósítani törvényeikben. Ily módon a kormányok bizonyos nemzetközi ellenőrzés alá kerülnek, a parlamentek pedig egymással nemhivatalos érintkezésbe lépnek. Hiszen az interparlamentáris konferenciának intéző bizottsága is van, mely anélkül, hogy illetéktelenül beleavatkoznék az államok belügyeibe, vagy bármi hatalmat gyakorolna, összekötő kapocs a különböző törvényhozó testületek között. Akik pedig egymással rokonszenvezve, ez összejöveteleken megbarátkoznak, politikai levelezést folytatnak s igy a parlamentek kölcsönhatással lesznek egymásra. Üdvösen tapasztaltuk mi magyarok ezt többször, de legkivált a Románia irredenta gyűlölködő izgatásaival szemben, melyeket hatástalanná tenni éppen ezen interparlamentáris konferenciákon sikerült. A magyarok közül most is sokan vesznek részt a krisztiániai gyűlésen. A magyar csoport Apponyi Albert elnöksége alatt az összes pártok képviselőiből alakult meg s pártunkat annak elnöke, Molnár János képviseli ott is. Szónokaink szereplése a nemzetközi értekezleten emelni fogja Magyarország tekintélyét, melyet nem kis mértékben emelt az alkotmány védelmében gyakorolt ellenállás szilárdsága és sikeres a győzelemben tanúsított mérsékletünk. Mert Ausztria züllött parlamenti viszonyai, kormányának abszolutizmusa és népeinek gyűlölködése mellett Magyarország ragaszkodása jogaihoz és szilárd pozíciója még fényesebbnek tűnik ki a külföld szemeiben, kivált azon parlamenti botrányok mellett, melyek Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban és Spanyolországban a parlamenti alkotmányosságot kompromittálták. Nekünk pedig nagyon érdekünkben áll, hogy Európa úgy tekintse Magyarországot, mint konszolidált és szabad államot, mely Európa keleti részén a rendnek és alkotmányosságnak zászlóvivője. Szükségünk van erre a pánszlávizmus és dákoromanizmus ócsárlásaival és támadásaival szemben. Az az ideál, hogy az interparlamentáris konferencia nemzetközi törvényhozássá fog átalakulni s európai egyesült államok szövetsége így fogja a világbékét garantírozni, még csak a távol jövő ábrándja. Az egész parlamentarizmus kontinensünkön csak száz esztendős, Magyarországon, s a legtöbb európai államban ötven esztendős. A szocializmus állítása szerint már túlélte magát s az alkotmányosságnak új formáit kell keresni. Nem vitatkozunk most e fölött, mert nálunk pozitív törvények a parlamentarizmust fogadták el régi rendi alkotmányunk helyébe, s most ez nekünk a népjog formája. Lehet, hogy a jövő század, új igényekkel és szükségekkel számolva, a nemzetközi törvényhozást is megteremti az államok és népek képviseletével. Az interparlamentáris konferenciák ezt nem célozzák, erre ki nem terjeszkednek, de bizonyos előjátékát képezik Európa jövőjének. , BELPOLITIKAI HÍREK. Budapest, július 31. A katholikus autonómia. A katholikus autonómiát szervező kongresszus 27-es bizottságának munkálatát, mint már megírtuk, most küldték szét a kongresszus tagjainak. A 27-es bizottság igyekezett az autonómiai szabályzatból kiküszöbölni azokat a jogi eltévelyedéseket, melyektől — nem utolsó sorban egyházjogi szempontból — az 1870—71-iki kongresszus többségének munkálata nem maradt ment s mely ez okból sem nyerhette meg a szentesítést. Mint a mostani kongresszus huszonhetes bizottságának jelentése kiemeli, a bizottság iparkodott a részére megvont korlátokon belül maradni; tiszteletben tartotta egyfelől a katholikus egyház hierarchikus szervezetét, másfelől a főkegyúr jogkörét. Ám az ekként létrejött szabályzat sem nyerte meg tetszését a «Pester Lloyd»-nak, mely mint már ismételt ízben tette, most is az állam szempontjából sokalja azt az anatómiai jogkört, melyet a kongresszus tagjaival s annak 27-es bizottságával együtt a magyar katholikusok nagy többsége az állammal szemben minimumnak tekint. A «Pester Lloyd» nem veszi észre, hogy midőn ekként, amennyire ő rajta múlik, oda tereli az ügyek menetét, hogy a katholikusok csak árnyékautonómiát nyerjenek, a katholikusok ezáltal újabb jogcímet nyernek arra, hogy mint katholikusok a politikai küzdőtérre lépjenek s ekként a a parlamentben és a parlamenti képviselet által a kormányhatalomra gyakorolt befolyás utján érvényesítsék ama jogaikat, melyeket az autonómia keretében nem gyakorolhatnak. Ha jogainkat az állam tartja kezében, akkor a katholikusoknak arra kell törekedniük, hogy mint ilyenek befolyást nyerjenek az államhatalom gyakorlása körül. Nincs ennél egyszerűbb logika. Új képviselők: Szász-Sebesről táviratozza tudósítónk, hogy ott a ma megtartott választáson a kerület képviselőjévé egyhangúlag Vészi Józsefet választották meg szabadelvűpárti programmal. — Magyar- Csékén 29-én volt a választás. Képviselőnek egyhangúlag Fassie Tódort választották meg. A hármas szövetség, Golucovszki gróf közös külügyminiszter, mint értesülünk, augusztus 6-án vagy 7-én Bécsbe érkezik és nem sokkal utóbb Ischlbe megy, hol öfelsége ez időszerint nyaral. A külügyminiszter néhány napot fog zseidben tölteni s ez alkalommal a közeli Alt-Ausseeban meglátogatja Hohenlohe herceget, a német biró