Alkotmány, 1899. szeptember (4. évfolyam, 210-235. szám)

1899-09-10 / 218. szám

ALKOTMÁNY. 218. szám. 9 Vasárnap, 1899. szeptember 10. van szervezve és búvóhelyei a hegyek közt hozzá­férhetetlenek. Ezenkívül a lakosság közt is akadnak emberek, kik szövetségesei és kémei a rablóknak. Simota sorsáról hozzátartozói nem bírtak eddig semmi közelebbi adatot szerezni.­­ (Az elveszett postazsák.) Több lap ma reggeli számában említést tesz arról, hogy az éjjel a keleti pályaudvartól a főpostára indult postakocsiról egy zsák elveszett, amelyben 150 ajánlott, ugyanannyi pénzes levél s mintegy 8000 frtnyi készpénz volt. A zsákot azután felbontva megtalálták, de még nem tudni megkerült-e a tartalma is. Pál Imre posta- és távirda-tanácsos, aki Demény Károly igazgatót he­lyettesíti, kijelenti, hogy a dologban annyi a tény, hogy a levélzsák leesett a kocsiról, abban azonban csak levelek voltak, amelyek egytől egyik megkerül­tek. A küldeményben sem pénz, sem pénzes levél egyáltalában nem volt.­­ (Detektiv a rablók között.) Dr. Bak Illés ügyvéd az éjjel azt a panaszt emelte a főkapitányságnál, hogy nejének 300 forint értékű gyémánt- és zafír­köves melltüjét valószínüleg az 1190. számú bérko­csiban elvesztette. Krecsányi Kálmán kapitány, köz­ponti ügyeletes Dombay Gyula detektívet bizta meg a nyomozással. A detektív útnak indult és a nyomo­zás szálai éjjel két óra tájban a Stefánia-úton levő víztorony mellett vezették el. Amikor a víztoronyhoz ért, a sötétben egyszerre két férfi toppant eléje. Az egyik a detektívet nyakon ragadta, a másik pedig e szavakkal támadt rá: — Add ide mindenedet! Dombay erre vasbotjával az egyiket kétszer fejbe­vágta, úgy hogy az elszédült. Ekkor a másik akarta rávetni magát, de ebben a pillanatban ért oda az 1301. számú rendőr, akinek láttára a támadók meg­futottak. A detektív és a rendőr utánuk eredtek és az egyiket el is fogták, a másik azonban elmenekült. A letartóztatott útonállót a VII. kerületi kapitányságra vitték, ahol az illető Kitán Konrád temetkezési válla­lati szolgának mondotta magát, ezt az állítását azon­ban semmiféle irattal nem tudta igazolni. A rendőr­ség folytatja a nyomozást.­­ (Rendőri hírek.) Letartóztatott kerékpártolvaj. Tegnapelőtt reggel az Újvásér-téren a cirkáló rendőr egy rongyos ruhájú alvó emberre bukkant. A rendőr kérdésére Ferbán József szabónak mondotta magát, de olyan gyanúsan viselte magát, hogy a rendőr a VIII. kerületi kapitányságra vitte. Ott azután a ke­resztkérdések annyira zavarba hozták, hogy beval­lotta, hogy Sega Alajos caprivoi születésű, 19 éves sütősegéd, akiről a rendőrség távirati megkeresése után megállapították, hogy Triesztből egy 100 forin­tos kerékpárt ellopott és megszökött. Átkisérték az ügyészséghez. — Halál az utcán. Az éjjel az ülői­­út 71. számú ház előtt egy 30—40 évesnek látszó férfi összeesett és néhány perc múlva meghalt. A rendőrség megállapította, hogy a hirtelen elhalt Hor­váth János irodaszolga, aki a külső Váci-út 100. sz. alatt lakott. Holttestét a törvényszéki orvostani inté­zetbe szállították.­­ Ha őszül a haja, vegyen Hair-regenerátor­­ írtért Zoltán B. gyógyszertárában, (Budapest, II.­­korona­ u. 23.) Ettől a haj eredeti színét visszanyeri.­­ Korunk legnagyobb csapása az idegbeteg- és szívbaj, gyomorbetegség, vérszegénység, sápkor stb., amely betegségeket izgató ital, mint sör, bor, de kü­lönösen a babkávé élvezetével rendesen már gyerek­korában szerzi meg az ember. Éppen azért, mert a babkávé e káros hatása be van bizonyítva, egy házi­asszonynak, de főkép egy anyának sem volna sza­bad a ház fiatalságának babkávét nyújtani. Hiszen szerencsére most már a babkávéról a Kathreiner Kneip-maláta-kávéjára való áttérés minden család javára kényelmesen keresztül vihető annál is inkább, mert a Kathreiner Kneip-m­aláta-kávénak éppen olyan az illata és az íze, mint a bab­kávéé. Eleinte egy­­harmad Kathreiner-maláta-kávét használjuk pótlékul­­ kétharmad babkávéhoz, később felét-felét, őröljük mind a kettőt össze és készítsük el a kávét a megszokott mó­don nagyon gondosan. A kiválóan jó, kellemes enyhe iz meglepő lesz. Azonban kötelesség, sürgős lelkiis­meretes kötelesség, hogy a gyermekeket egyáltalában ne szoktassuk többé a babkávéra. Készítsünk részükre jó erős Kathreiner-féle malátakávét és tegyünk hozzá, mint szoktuk, tejet és cukrot. Örömmel fogjuk majd látni, mily pompásan izük ez a kávéital a kicsinyeknek, mennyire fejlődnek mellette. De sőt betegek és gyön­gék, ha a puszta Kathreiner-kávéhoz és annak kivá­lóan jótékony hatásához hozzászoktak, mindig na­gyobb előszeretettel iszszák. Ezeknél és a gyerme­keknél ezerszeres tapasztalás bizonyítja ezt. Fontos azonban, hogy mindig csak a valódi Kathreinert, az ismert eredet csomagot használjuk. TANÜGY. — A ceglédi uj állami gimnázium. Cegléden e hó 1-én nyílt meg a polgári iskola fokozatos beszün­tetésével az állami gimnázium első osztálya. Mivel azonban oly tömegesen jelentkeztek a felvételre, mint tudósítónk, írja szeptember 4-éig kilencvenketten , a kultuszminiszter e hó 7-én táviratilag rendelte el a párhuzamos osztály felállítását. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Henschel fuvaros. (Dráma öt felvonásban, irta Hauptmann Gerhart, fordította Molnár Ferenc. Először színre került a Városligeti Színkörben 1899. szeptember 9-én.) De azon csodálkozzunk, hogy Henschel fuvarost ma este először adták széles Magyarországon. Azon se csodálkozzunk, hogy a Városligeti Színkör vál­lalkozott a Henschel fuvaros bemutatására; a francia mondás szerint az előkelőség kötelez s a Nemzeti Színház csak nem fogja színpadjának deszkáit azzal becsteleníteni meg, hogy Henschel fuvaros nagy csizmái kopogjanak rajtuk végig. Ah, a fuvaros csizmái halzsírszagúak és sárosak, a Nemzeti Szín­ház chypre-illathoz és lakkcipőhöz szokott. Azon illik csodálkozni, hogy Feld színészei ma olyasvala­mit produkáltak, amire az országnak az úgynevezett első műintézete vállalkozni sem mert. Hauptmann Gerhartot bemutatni a magyar közön­ségnek felesleges és igen nevetséges nagyképűsködés volna. Igaz, hogy eddig a Takácsokon kívül színpa­don, elevenen nem láttuk egy alkotását sem; híréből ismertük drámáit, meg nyomtatásban. A holt betű ma a városüigeti bódénak csúfolt múzsatemplomban életre kelt. Voltak sokan, kik, német íróról lévén szó, úgy gon­dolták, hogy mindjárt elöljáróban träumerisch-gefühl­voll hangulatba illik helyezkedni. Nos, erőszakolt hangulatra nem volt szükség. Hauptmann Henschel fuvarosa nemcsak az észt esti gondolkodóba, hanem a szív fogékonyságát is belevonja azon tényezők közé, amelyeknek összhangjából egy egyetemes, nagy hatás születik meg. Hauptmann egyszerű eszközökkel dolgozik, alant markol, de amit felszínre hoz, az maga a valóság, maga az élet. Alakjai nem azok az idealizált alakok, kiket például a mi modern népszínműveinkben szok­tunk meg, kikről, ha rajtuk pitykés mellény, sarkan­­tyús csizma, kezükben fokos nem volna, kikről, ha minduntalan nem népdalolnának, senki sem sejtené, hogy magyar parasztok. Henschel fuvaros s a többi mind, kik körülötte élnek, mozognak és tesznek, igazi sziléziai parasztok. Parasztok és nem eget ostromló hősök, kob­urnusban lépkedő übermenschek. A probléma, melyet Hauptmann e drámájában tol­lára vesz, nem uj és megoldása sem új. A Henschel fuvaros meséje az életben vajmi gyakran történik meg. Henschelnek, egy tehetős sziléziai fuvarosnak meghal a neje; a cselédje bízik abban, hogy szem­­revaló lány, s még az asszony életében vadászik Henschelre, ki felesége halála után a számító lányt oltárhoz is vezeti, bár gyanakvó nejének a halálos ágyon megígérte, hogy Schal Hanne-t, a cselédet el nem veszi. A ravasz cselédből úrnő lett eddigi szol­gaságának színhelyén; házsártos, és­­ nem becsü­letes. Hosszú idő után leesik a hályog a fuvaros szeméről és iszonyatos lelki gyötrődések után fel­akasztja magát. Ezt a történetet tálalja elénk Hauptmann öt arány­lag rövid felvonásban. Látnivaló, hogy a történet eléggé egyszerű, de Hauptmann az ő különös, in­kább epizódokban dolgozó előadás modora ezt az egyszerű történetet egy ember megrázó tragédiájává tudja tenni, olyan tragédiává, mely a vesékig hat s teljesen megmagyarázza azt a nagy hírnevet a Hen­schel fuvarost mindenütt, ahová eddig eljutott, már megelőzi. Lehetnek, sőt vannak kifogások a darab ellen. Sokan úgy gondolhatják, hogy a költő vét az u. n. költői igazságszolgáltatás ellen akkor, mikor csak a szenvedőket bünhődteti s a voltaképpeni bűnöst, a cselédből parancsolóvá vedlett Schäl Hamnelet futni engedi. De Hauptmann nem ismer sablonokat s ez az előnyös tulajdonsága meglátszik drámája minden jelenetén. Azonfelül felesleges a Bánk óda-vitát új­ból felidézni jól megérdemelt sírjából. Elvégre nem kell okvetlenül a halálnak a bűnhődés egyedüli esz­közének lennie. Méltó dicsérettel kell megemlékeznünk a dráma interpretátorairól. Bár rövid szerepe volt Feld Irén­nek — Henschelné mindjárt az első felvonásban hal meg — mégis oly virtuozitással, oly művészet­tel játszotta azt meg, hogy a fiatal színésznő jövőjé­­hez a legszebb reményeket fűzhetjük. Ezt a frázist nem frázisnak írtuk ide; minden szavát komolyan gondoljuk és mondjuk. A haldoklás jelenete nem maradt sokkal mögötte Márkus Emilia hites haldoklásainak. Kesztler Ede a cím­szerepet játszotta, csak bámulattal és a leg­teljesebb elismeréssel szólhatunk mai alakításáról. Gyönyörködve, olykor bizonyos jóleső borzalommal nézte mindenki ezt a hatalmas talentumot, kinek régen volt oly szép estéje, mint ma. T. Hadfik Anna mint Schäl Hanne gyakran tapsorkánokat idézett fel éppen úgy, mint Fehérvári Ottó a rokon­­szénves, nehéz helyzetekben tanácsadással szolgáló Lebenhaar szerepében. Ritkán nyílik alkalma a közön­ségnek oly szép, összevágó előadást élvezni, mint amilyen a mai volt. A fordítás Molnár Ferenc munkája; nem valami különös, néhol éppen magyartalan, Beniczky Ödön. * A Népszínház új operettje. A Népszínház első eredeti operett újdonsága a «Katalin» című új Ope­rette lesz, melynek szövegét Béldi Izor dr., zenéjét Fejér Jenő, fiatal zeneszerző írta. A Népszínház igazgatósága nagy fénynyel állítja ki a darabot, mely az orosz udvarnál játszik. * A Magyar Színház első délutáni előadása, va­sárnap, szeptember 17-én délután fél 3 órakor lesz, amikor is az Aranylakodalom Beöthy László és Rákosi Viktor hazafias látványos játéka kerül színre az eddigi szereposztásban, ezúttal száznyolcadszor. * Blaha Lujza első fellépése. Blaha Lujza nyári szabadsága után először e hó 16-án, vasárnap este fog fellépni még pedig a Falu rossza Finom Rózsi szerepében. * Hírek a Nemzeti Színházból. Pénteken, folyó hó 15-én, három­­­felvonásos eredeti vígjátéknak lesz az első előadása. A három vígjáték a következő sorrendben kerül színre: I. Bombás úr felesége, Hajó Sándortól. II. Másodvirágzás, Kempfné Borostyán Ir­mától. III. Az anyósok, Gabányi Árpádtól. Az elsőben Csillag Teréz, Gyenes és Dezső, a másodikban Cs. Alszegi Irma, Nagy Ibolya, Újházi, Horváth, Dezső és Gabányi, az Anyósokban pedig Rákosi Sz., Vizváriné, K. Gerő Lina, Boér Hermin, Vízvári, Zilahy, Horváth és Latabár játszág a főszerepeket. Bartók Lajos Kendy Margit című történeti drámája hét évi pihenés után folyó hó 22-én kerül ismét színre új bemutatás­sal. Molnár Rózsi, a Nemzeti Színház újonnan szer­ződtetett tagja, f. hó 23-án lép föl először a Figaro házasságá­ban mint Circ­uban. * A Magyar Szemle e heti száma a következő tartalommal jelent meg: Tanügyi ferdeségek. L—I. — Aquileja. (II.) Vebkéssy Józseftől. — Delelő. (Köl­temény.) Lévay Mih­álytól. — Egy csésze kávé. Szik­­lay Jánostól. — Emlék. Törzsök Vilmostól. — Kézs­­márki disputa. Tarczai Györgytől. — Estimára szól a harang . . . (Költemény.) Szendrői-Holozsnyai Cyrill­­től. — A képzelt beteg. (Vége.) Maszlaghy Ferenctől. — Mara rózsái. (Könyvismertetés.) G—1 I—e. — Színházi krónika. Hoffmann Sándortól. — Hétről­­hétre. (Tárca.) (—.) — Irodalom és művészet. — Vegyesek. — Szerkesztői üzenetek. * Nap és Hold. A Népszínházban ma este repriz volt; hosszú pihentetés után fölelevenítették Vanlov és Letterrier három felvonásos operettjét a Nap és hold­at, de oly bájosan, hogy ma is éppoly friss, mint évekkel ezelőtt. A helylyel-közzel erősen érzéki, de egészében poétikus operett felújítása olyan főszerep­lők mellett, mint Hegyi Aranka (Beatrix), Küry Klára (Manola), Raskó, Kenedict, Kovács és Szabó, elég szerencsés ötlet s a Népszínház látogatott da­rabjainak száma ezzel is növekedett. A kiállítás ele­ganciája, ízléses pompája Porzsolt igazgatót nélkü­lünk is fennen dicséri. Különös említést érdemel ezúttal is Hegyi Aranka tökéletes játéka és bájos éneke, Küry Klára eleven temperamentuma és jó­kedve, mely azonban a második­­ felvonás egyik ka­cér dala alatt túlzásra ragadta. Értjük azt a nőietlen mellbeverését, mely a karzatot «lelkes» ovációkra és «újrázásra» sarkalta. Raskó szépen játszott és éne­kelt. Kovács tüneményesen bánik a lábaival, csak az a kár, hogy mindig egyformán. A korban S. Harmath Lujza tűnt fel üde, meleg hangjával s ügyes mozdu­lataival. —1. * A jövő színházi hét. Népszínház. Hétfő: Nap és Hold. •— Kedd: Görög rabszolga. — Szerda: Nap és Hold. — Csütörtök: Bibliás asszony. — Péntek: Nap és Hold. — Szombat: Toledad. — Vasárnap délután: Görög rabszolga. Este: Falu rossza. — Magyar Színház. Hétfő: A Gyurkovics lányok. — Kedd: Tilos a bemenet. — Péntek: A bolond. — Szombat: A barack. Agnes néni (először).­— Vasár­nap délután: Aranylakodalom. Este: Ágnes néni (másodszor.) — Vígszínház. Hétfő: A férj vadászni jár. — Kedd: Utazás a válás körül. — Szerda: Utazás a válás körül. — Csütörtök: Utazás a válás körül. — Péntek: Utazás a válás körül. — Szom­bat a válás körül. — Vasárnap délután nincs elő­adás. Este: Utazás a válás körül. * O­rvosi napló. Thim József dr., az országos egészségügyi tanács tagja, előfizetést hirdet az Orvosi Napló 1900. évi évfolyamára. A napló két részből áll s ugyanaz a beosztása, mint eddig 12 éven át. Az Orvosi Napló előfizetési ára nagyság szerint 2 írt 40 krajcár és 5 forint között váltako­zik. A naplószerkesztő az előfizetési pénzeket apatini címére kéri. A naplókat december elsején küldi meg előfizetőinek. * A Magyar Színház két újdonsága. A Magyar Színház legközelebbi bemutató estéjén, amely szom­baton, szeptember 16-án lesz, két francia újdonság kerül szinte. Az első A barack, Courteane egyfelvo­­násos törvényszéki jelenete, amely Le client serieux címen a legnépszerűbb párisi lever de rideau-k egyike. A Magyar Színházban a darab hat férfiszere­pét Sziklai, Boross, Rózsahegyi, Szilágyi, Giréth és Kardos játszszák. A Barack-hal egy estén kerül szinre az Agnes néni című kétfelvonásos operett, amelynek szövegét Boucheran írta; zenéje Toul­­mauche-VA való. Az operett szereposztása a követ­kező: Ágnes néni — Láng Etel, Tricotet — Boross, Juliette, neje — Margó Zelma, Badinard — Bátho­­nyi, Zoé, szobalány — Fen­svessy Erna, Marguerite de la Touraine — Mázsa Lili.

Next