Alkotmány, 1899. szeptember (4. évfolyam, 210-235. szám)

1899-09-01 / 210. szám

ALKOTMÁNY 210. szám.____________ Az előkelőbb pénzügyi tisztviselő (sötéten): Önök nem ismerik a kegyelmes úr rendeletét? . . Első hivatalnok (hebegve): Kérem . . . csak pár percre szakítottuk félbe a munkát. Az előkelőbb pénzügyi tisztviselő (a borosüvegekkel telerakott asztalokat nézve): Igen ... De nem erről a csekélységről van szó . . . Önöket itt szoros rokonsági kötelékek fűzik egybe . . . Apa, fiú, öcscs, bátya, sógor . . . egy lakáson ... Ez tilalmas . . . Valamennyi hivatalnok (felette értelmesen néz az előkelőbb pénzügyi tisztviselőre). Negyedik hivatalnok: De kérem . . . félreértés . . • (Hosszas magyarázat után.) A dolgok tehát igy állanak . . . Az előkelőbb pénzügyi tisztviselő (megkönnyebbülve) •' Óh, hát rendben van minden... Hogy megijedtem... Ne zavartassák magukat az urak . . . Volt szerencsém . . . Negyedik hivatalnok: Kérem . . . Méltóságod nem zavar ... Sőt tessék velünk tartani . . . Az előkelőbb pénzügyi tisztviselő: Hát ... Ha nem zavarom önöket . . . Estefelé. Az előkelőbb pénzügyi tisztviselő (a hivatalnok nyakába borulva): Édes . . . édes cimborám . . . Negyedik hivatalnok (ugyanígy): Kedves komám... Az előkelőbb pénzügyi tisztviselő (meghökkenve): Kérlek . . . Izé . . . Szólíts akár vén lumpnak is ... de ne mondd azt komám ... a kegyelmes úr . . . Kun. Felhívás előfizetésre. Szept. hó 1-ével új előfizetést nyitottunk. Előfizetési ár a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba. Szeptember hó 1-től szept. 30-ig 1 frt 20 kr. » » » dec. 31-ig 4 frt 70 kr. Előfizetőinket, kiknek előfizetése augusztus hó végével, vagy már előbb lejárt és még eddig meg nem újították, bizalommal felkérjük, hogy a megújítást mielőbb eszközölni szíveskedjenek. A kezelés könnyebbsége okából legegyszerűbb, ha az utolsó címszalagot az utalvány hátlapjára ragasztják, mert úgy a pontos cím megadatik, s ezáltal sok félreértésnek s reklamációnak veszszük elejét. Elvbarátainkhoz pedig, kik lapunkat bármely okból nem tarthatják, de mégis azt olvasni óhajtják, úgy lapunkat pártoló előfizetőinkhez is azon tiszteletteljes kéréssel járulunk, hassanak oda, hogy az «Alkotmány» minden kávéházban, vendéglőben, kaszinóban, ahol megfordulnak, feltalálható legyen. Lakóhelyüket változtató helybeli, valamint vidéki előfizetőinket is arra kérjük, hogy régi címüket velünk tudatni szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Az eAlkotmányot megismerés céljából nyolc napig készséggel küldjük mutatványképpen. Portótöbblet a külföldre: Németországba és Szerbiába negyedévre 80 kr. A többi országba negyedévre 1árt 60 krajcár. Előfizetéseket mindennap elfogad Az «Alkotmány» kiadóhivatala, Budapest, VII. ker. Szentkirályi utca 28/a. sz. házhoz való hűséges ragaszkodásáról, szeplőtlen becsületességéről, rettenthetlen bátorságáról és őszinte szókimondásáról ismerte őt mindenki, akivel valaha érintkezett. Családja mint gyengéden szerető férjet és édes atyát rajongó szeretettel vette körül, innen az a fájdalom, mely a katasztrófára nem is számító családot a földig sújtotta. Az úgynevezett népszerűséget sohasem hajhászta és a nép, amely iránta való jóakaratát annyiszor tapasztalta, a mely vele oly közvetlenül érintkezhetett, mégis szive mélyéből szerette őt, hogy azt mondjuk, büszke volt az ő jó, öreg grófjára s igazán valóságos megdöbbenést keltett városszerte, mikor 29-én este megkondult a plébániatemplom öreg harangja, hogy a gróf halálát jelezze. Különös intézkedése a gondviselésnek, hogy 6 évvel ezelőtt ezen, a magyarra oly emlékezetes napon, János fővétele napján halt meg Sztáray Antal gróf is, aki után a most boldogult Várpalotát örökölte. Egyetlen kedvtelése volt az elhunytnak a vadászat, melynek a várpalotai uradalomhoz tartozó terjedelmes bakonyi erdőségben könnyen és bőven tehetett eleget. Csak nehány nappal ezelőtt, hogy Tátrafüredről megjött, ejtett el egy szép nyolcast. Ki gondolta volna, hogy ez lesz az utolsó vadászzsákmány? Különös véletlen, hogy 29-én kora reggel egy a Bakonyból odatévedt szarvas bolyongott Várpalota utcáin. Az elhunyt főúr életrajzi adatai a következők : Zichy Gábor gróf 1827. szeptember 13-án született Daruváron. Tizenhét éves korában a hannoveri király nevét viselő huszárezredbe lépett, amelyben együtt szolgált Mészáros Lázárral, Nagy Sándorral, Kis Ernővel és (Aschermann) Vendreyvel. 1848-ban a magyar szabadságharc szolgálatába állott s kezdetben mint Kis Ernő parancsőrtisztje, később mint századparancsnok több ütközetben részt vett. A debreceni detronizáció kimondása után a dinasztia iránti hűsége arra indította az alig 22 éves ifjú huszártisztet, hogy Damjanicstól elbocsáttatását kérte. Vendrey állítása szerint Damjanics az ifjú grófot ezen nyíltságáért agyon akarta lövetni, később azonban mégis elbocsátotta. A szabadságharc leveretése után Zichy gróf ismét a hadseregbe lépett s mint huszártiszt, Csehországban szolgált. A katonai pályát néhány év múlva őrnagyi ranggal végleg elhagyván, Wittinghoff- Schell Zsófia bárónőt vette feleségül és komárommegyei, szentpéteri birtokára vonult vissza, ahol a gazdálkodásnak élt. Az abszolutizmus felajánlotta neki Komárom megye főnökségét, mit azonban nem fogadott el, hanem az alkotmányos újjáébredéstől kezdve Komárommegye közéletében élénk részt vett. Sztáray Antal gróf 1893. augusztus 29-én történt halálával a várpalotai uradalom örökébe lépett s azóta állandóan Várpalotán lakott. Politikai magatartását illetőleg az alkotmányos élet kezdetén a Deákpárthoz, a fúzió után pedig a mérsékelt ellenzékhez, vagy később nemzeti párthoz tartozott. Az egyházpolitikát tekintve azonban a leghatározottabb katholikus álláspontot foglalta el és bár a legutóbbi főrendiházi egyházpolitikai viták alkalmával is betegeskedett, megjelent a főrendiházi üléseken s a kormány egyházpolitikai javaslatainak ellene szavazott. (Időjárás.) Az ég Európa-szerte jobbára felhős , esők nemcsak északnyugaton, hanem a kontinens közepén is voltak. A hőmérséklet eloszlásában nincs lényeges változás. Hazánkban az idő száraz s most már elég meleg. Jóslat: Helyenkint (főleg nyugaton és délen) zivataros esők várhatók, a hőmérséklet lényeges változása nélkül. Hőmérséklet: Budapest 16-0, Ó-Gyalla 15'7, Szeged 13*2, Kolozsvár 12'8, Zágráb 17-5, Berlin 16-4, Bécs 15-2, Páris 15-6, Róma 20’0, Szent-Pétervár 102, Konstantinápoly —. — (Személyi hírek.) Auguszta német császárné gyengélkedése miatt, mint Berlinből jelentik, a karlsruhei és oroszországi utazás elmarad. — Lukács László kereskedelmi miniszter szeptember 5-ikén érkezik meg Zalatnáról. — A görög trónörökösné György herceggel Berlinbe utazott a császári pár látogatására. — Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter ma Pápára érkezett és megszemlélte a pápa-csáti országutat, melyen ő Felsége a hadgyakorlatokra kocsizik. Hegedűs miniszter Fenyvessy Ferenc főispánnal is értekezvén, ma este Széll Kálmán miniszterelnök látogatására Rátótra utazott. (Főhercegek útja a tengeren.) Spalatóból jelentik, hogy Károly István főherceg és Lajos bajor hercegnek a neje tegnap délután öt órakor az «Ossero» jachton Trauból odaérkezett. A vendégek megnézték a régiségeket és a múzeumokat, azután pedig a hajónak szolgálatot nem tevő legénysége kíséretében fekete szalaggal díszített koszorút tettek az «Adler» hajó felrobbanásakor szerencsétlenül járt hajósok sírjára. A főherceg és a hercegnő ma reggel 6 órakor tovább utaztak Cattaróba." (Esterházy Miklósné hercegasszony csillagkeresztes hölgy.) Esterházy Miklósné hercegasszony, mint jó forrásból jelentik, megkapta a csillagkereszt-rendet. A hivatalos lap legközelebb fogja közölni a kitüntetésre vonatkozó királyi kéziratot. A kitüntetés hire, mely mindenfelé nagy örömet kelt, a sopronmegyei Lékán találja a hercegasszonyt, ki jelenleg ott nyaral. (A király és királyné mellszobrai.) Az iparművészeti társulat még a múlt évben elhatározta, hogy elkészítteti a szerencsétlen véget ért Erzsébet királyné művészi mellszobrát és azt kisebbítve olcsó áron árusítja a közönségnek. A társulat nemrég megszerezte a sokszorosítási engedelmet Zala Györgytől, aki a Park-klub számára elkészítette a király és a királyné mellszobrait és gondoskodott mindkét szobornak 30 centiméter magasságban való művészi sokszoritásáról. (A királyné emlékének.) Schlauch Lőrinc dr. bibornok nagyváradi püspök legújabb körlevelét Erzsébet királyné emlékének szenteli, s abból az alkalomból, hogy közeledik ama szerencsétlen nap évfordulója, igy ír a püspök: «Feledhetetlen királyasszonyunk iránti szeretetünk lángja e gyásznapon hatalmasabban lobban fel és szent hitünk szerint a boldogult a legüdvösségesebb s a hivő gyászolók előtt a legbecsesebb emlék-áldozatban kíván megnyilatkozni, az ájtatos emlékezés legszentebb alakjában, a gyász-szent-mise-áldozat felajánlásában.» Evégből szeptember 11-ére rekviemet rendel a püspök egyházmegyéje minden templomában, mely alatt, megengedi és a lelkészek belátására bízza az Örökimádás temploma javára rendezendő gyűjtést. Bende Imre nyitrai püspök jelen körlevelében szintén megteszi főpásztori intézkedéseit szeptember 10-ére, illetőleg 11-ére, s igy ír latinnyelvű körlevelében: «Midőn megújul sziveinkben amaz igen keserű fájdalom — melyet felséges királynénk halála fölött éreztünk — ennek enyhítésére és elhunyt felséges királynénk iránt való kegyeletünk bizonyítására megadatik nekünk az alkalom, hogy Ahhoz forduljunk, ki az élet és halál Ura, kinek utjai kifürkészhetlenek, kinek irgalmassága nem ismer határt és aki jóságának megmérhetlen az ő kincse.» Végül közli a püspök az Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás temploma vidéki bizottságainak szervezetét. Szmrecsányi Pál szepesi püspök pedig igy ír, a szomorú évfordulóra hiván fel papságának és híveinek figyelmét: «Szept. 10-én lesz évfordulója a gyászos napnak, mely áldott emlékű királynénk halálával sötét bánatot borított a magyar nemzetre. E napon élénkebben újul meg veszteségünk nagysága fölött, szünet nélkül kesergő sziveink fájdalma s buzgóbb áhítattal emelkedünk fel a vigasztalások forrásához, Istenhez, szent oltárai előtt imádságainkba zárva Annak emlékét, aki e földön jótevő nemtőnk volt s vigasztaló erőt kérve a fájdalom közösségében szivünkkel egybeforrt Királynénk szivének. Vallásos és hazafius bánatos kegyeletünk nyilvánítására elrendelem, hogy a gyászos évforduló vasárnapra esvén, a következő napon, azaz folyó évi szeptember hó 11-én székesegyházamban és az egyházmegye összes plébániai és szerzetesi templomaiban, a hívek előzetes értesítése s a közhatóságok, katonaság, tanintézetek és egyesületek meghívása mellett, Istenben boldogult Királynénk lelkének nyugalmáért Liberával összekötött ünnepélyes gyászmise tartassák ...» Levics Antrofán bácsi szerb püspök elrendelte, hogy egyházmegyéjének valamennyi templomában és iskolájában szeptember 10-én és 11-én isteni tiszteletet, illetőleg ünnepet tartsanak Erzsébet királyné emlékére. — (A győri püspök állapota.) Zalka János dr. győri megyés püspök állapota, mint örömmel értesülünk, annyira javult, hogy múlt vasárnap házi kápolnájában udvari papjainak segédkezése mellett szent misét mutathatott be. — (Az államvasutak munkásházai.) Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg elhatározta, hogy a főváros közelében 2000 munkásházat építtet. E célra a kormány a telket már megvásárolta s a munkásházak építését több építő vállalkozó a tavaszszal megkezdi. Amenynyiben pedig a főváros közelében a kormány még a célnak megfelelő olcsó telkeket kap, a többi tervbe vett, még 4000 munkás-családházat is mielőbb felépítteti. NAPIHÍREK. Budapest, aug. 31. Zichy Gábor gróf. A magyar arisztokráciának ismét gyásza van. Zichy Gábor gróf, Várpalota örökös ura augusztus 29-én este 9 óra után néhány perccel rövid szenvedés után elhunyt 72 éves korában. Benne az igazi magyar főúrnak tipikus alakja szállott sírba. Élete a politikai élet terén nagyobb hullámokat nem vert ugyan, de hazája közügyei iránt abban a kis körben, melyben élt, mindig élénk érdeklődést tanúsított és politikai meggyőződésének őszinte bevallásától semmiféle befolyás nem tudta eltántorítani. A katholikus egy . Péntek, 1899. szeptember 1.