Alkotmány, 1899. október (4. évfolyam, 236-261. szám)
1899-10-01 / 236. szám
ALKOTMÁNY 236. szám. 5 Vasárnap, 1899. október 1. KÜLFÖLD. Oroszok és lengyelek. A lengyelek az egyetlen szláv nép, amelyik nem tud beleilleszkedni az általános szláv eszme körébe s nem tudja a faji összetartozandóság érzeteit felülemelni ama politikai gyűlölete fölé, melylvel az oroszok iránt viseltetik. Az oroszok és lengyelek között tehát örökös marad a harc. A Krakkóban megtartott szláv hírlapírói kongresszusra — melyet a lengyelek rendeztek — az oroszokat nagyon kelletlenül hívták meg s nem is jelent meg rajta egy orosz sem. Most Opcsenkó orosz tábornokot, a varsói kormányzó helyettesét mozdították el állásából, mivelhogy jól bánt a lengyel foglyokkal. Az orosz lapok a varsói szláv hirlapíróikongresszus miatt erősen elitélik a lengyelek magatartását s legerősebben megy nekik Komarov lapja a Szvjet, mely a többek között a következőket mondja: A krakkói, sőt az összes lengyelek, mindennek amit csinálnak Oroszországgal ellenséges színezetet adnak. Nem úgy tesznek mint barátok és testvérek, hanem mint ellenségek. Igaz, hogy Krakkóból küldtek meghívót az oroszoknak, de ez oly alakban történt, hogy nem lehetett elfogadni. Mikor a múlt évben hasonló körülmények között a lengyelül igen szépen beszélő Brant moszkvai tanár, ki különben távol áll a nemzetiség szellemétől, Krakkóba utazott, a lengyelek kifütyülték. A mostani gyűlés alatt is a szláv vendégekre alkalmatlan kérdést vetettek fel a lengyelek: miért működnek a szláv hírlapok, elsősorban a prágai Narodni Lisly Oroszország érdekében. Bir ez nem szép volt, hiszen a gyűlést a lengyelek a barátság és nem az ellenségeskedés nevében hívták össze. A gyűlés előtt néhány nappal Szpaszovics azt mondta Szlováckinak, Oroszország legnagyobb ellenségének emléke leleplezése alkalmával: «Csak reméljetek! És ha kell, menjetek a halálba is!» Hát lehet-e ily időben sürgönyt küldeni a lengyeleknek? A lengyel vezetők mindenha utópisták voltak, nem e világból valók, népük legnagyobb ellenségei, így legnagyobb ellenségei a szlávságnak is, és sok idő kell, hogy a dolgok ezen állapota megváltozzék. Transzvál háború előtt. Budapest, szeptember 30. Transzvál és Anglia között a háború kikerülhetetlen s évvel. Anglia egy kissé kellemetlenül elszámította magát. A gőgös Albion népe azt hitte, hogyha egy-két Jum-Jum golyót avagy Maxim-ágyut említ Krüger népének, hogy ezek rögtön megijednek s alázatosan meghunyászkodnak minden lehetetlen követelése előtt. De hát nem igy történt; Transzvál tudta előre, hogy Anglia önző célja kis köztársaságok megsemmisítése s éppen ezért elkészültek az élet-halálharcra. Anglia pedig erre nem számított s most igyekeznék hozni-halasztani a dolgot, de nem igen lehet. Transzvál most már érzi, hogy felülkerekedett s hogy nincs halasztani való ideje, hanem kenyértörés elé kell vinnie a dolgot, addig, míg Anglia elkészülhetne a háborúra. Sajnálatos dolog ebben a konfliktusban az is, hogy a portugálok átengedték Angliának a háború céljaira a Delagoa-öblöt s Németország — amint a jelek mutatják — titokban koncot akar lesni Angliától a háború után s ezért segítségére is vállalkoznék. Ez ellen természetesen a legerősebben opponál az orosz diplomácia, mely bár nem teljesen érdek nélkül, de féltékenyen nézi Anglia minden mozdulatát. És Anglia érzi ennek a féltékenykedésnek súlyát, mert Oroszország mellett mozgolódik a szudáni kalifa is s Indiában sincsen minden rendben. Anglia tehát most, a tett közvetlen küszöbén látja, hogy nem oly gyenge az a dió, amelybe beleharapott, mint amilyennek gondolta. Legújabb távirataink az eseményekről a következők : London, szept. 30. A «Daily Mail»-nak azt jelentik Charlestownból, hogy Coubert főparancsnok törzskarával Volkerostba érkezett és azonnal tovább utazott Wakkerstromba. A «Standard»-nak jelentik Johannesburgból tegnapelőtti kelettel, hogy a johannesburgi és krügersdorfi kommandók azonnal a natali határra indulnak külön vonatokkal. Hir szerint a főparancsnok az összes kerületi parancsnokokat táviratilag utasította, hogy csapataikat halogatás nélkül a natali határra küldjék. Pretoria, szept. 30. Az a törvény, amely az árulásban bűnösnek talált emberek vagyonának elkobzását rendeli, azonnal életbe lép, mihelyt a hivatalos lap közzéteszi. A törvény szerint olyan személyek vagyonát, akiket felségárulásban, felségsértésben vagy ezekre a bűntettekre való felbujtásban bűnösöknek találtak, el kell kobozni. Ugyanez a büntetés éri azokat, akik idegen államokkal összeköttetésbe lépnek, hogy azokat ellenséges cselekedetekre bírják. Az új rendelkezések nem érintik az említett bűntettekre kiszabott eddigi büntetéseket. Ugyanilyen büntetéssel sújtják azokat a burghereket is, akik vonakodnak a csapatokhoz való behívásnak engedelmeskedni. London, szept 30. A tegnapi kabinettanács 2 óráig tartott. A határozatokat ma még a legnagyobb titokban tartják, ennélfogva politikai körökben az izgatottság nőttön nő. Az angol követeléseknek nyilvánosságra került összeállítása, úgyszintén a Pal Mail Gazette jelentése teljesen apokrif. A pénzügyi körökben is elkerülhetetlennek tartják a háborút. Közvetetlenül a kabinetalakítás után Salisburynál a francia, orosz majd pedig a portugál követ tisztelgett. London, szept. 30. Báró Stael orosz nagykövet, a csár megbízásából értesítette Salisbury lordot, hogy Oroszországban igen fájdalmas érzést keltene, ha Anglia és Transzvál közt kitörne a háború. London, szept. 30. A Jiífifer-ügynökségnek jelentik Pretoriából tegnapi kelettel. Itt erősen el vannak foglalva a burgher-tüzérségnek Volksrustba való elindításával. Eddig már 26 vonat indult oda. Joubert főparancsnok a Daily Mail tegnapi jelentésével ellenkezőleg holnap Volksrustba megy. A volksraad elhatározta, hogy azok az idegenek, akik a burokkal tartanak, a háború után teljes választójogot nyernek. Egy 300 főnyi német önkéntes csapat Volksrustba indult. Egy németalföldi csapat vasárnap indul oda. Több kormányhivatal és a legfőbb törvényszék holnap zárva lesz, azután pedig azonnal prokamálják a hadi állapotot. A külfölddel való postaforgalom szünetel. Éjjel a volksrand két háza közös ülést tartott. Durban, szept. 30. Holnap az Angliába menő postát a tengeren és nem Transzválon át küldik Fokvárosba. Megbízható helyről hire jár, hogy a Transzválból Durbanba induló vonatot, amelynek holnap kell ideérkeznie, Volksrustban, állítólag néhány kiváló uitlander letartóztatása végett megállították. Az ütesek, amelyek Ladysmithből elindultak, nyilván azért, hogy Dundeebe menjenek, hirtelen azt a parancsot kapták, hogy Newcastlebe induljanak, amely körülbelül 40 angol mértfölddel közelebb esik a határhoz. Körülbelül 1000 búr Utrechtnél megszállva tartja a Buffaló folyó partjának egyes részeit és készen áll az átkelésre, hogy bevonuljon Natalba. Azonkívül nagy számmal gyülekeznek a burok Landsproitnál a határon. Pretoria, szept. 30. A burok defenzívában szándékoznak maradni, hogy a háborút mennél tovább kihúzhassák és hogy ilyformán lehetségessé váljanak új közvetítési kísérletek a hatalmak részéről. A csapatok egyre a határra indulnak. Holnap akarják proklamálni, a hadi jogot. A postaforgalmat a külfölddel már beszüntették. A Volksrad elhatározta, hogy azoknak a külföldieknek, akik a burok ügye mellett harcolnak, a háború után megadja a polgárjogot, díszítik, minden idő és kor közlekedési eszközeinek képei. A társaság soká nézte bámulattal a pompás épületet. Egy hirtelen szélroham felkavarta a finom homokot, melyet az építéshez használtak. Ijedten menekült mindenki a kellemetlen homokfelhők elől. Loubet elnök kocsijára szállt, Picard automobájára, a többiek követték a példát és sebesen robogtak mindanyian a Hadastyán-útra, ahol már kissé szummárisan tekintették meg a munkálatokat. A Sándor császár-híd a bámulat gyakori felkiáltásaira bízta a társaságot. Csodálkozva mentek át a tizenkilenc egymás mellé feszített vas-iv által alkotot hídon, melyet éppen vörösre mázoltak a mázolók. A munkások felismerték Loubet-t és megéljenezték. A hídon túl a leendő Miklós császár-avenuet érték el — így fogják hívni az elysái mezők két palotája közén vezető utat — és Loubet elnök bíráló szemmel nézte a két palota jón oszlopait s az egyiptomi diszitésekkel ellátott mozaik-freskókat. Az elnök sarc nélkül, gondolatokba merülve indult tovább ; talán azon gondolkozott, miért használnak művészeink egy a XX. század küszöbén emelt épületnél oly motívumokat, melyek több ezer évesek. A nagy portálon keresztül a palota belsejébe jutottak, ahol oly kép tárult a látogatók szeme elé, melyet alig fognak valaha elfelejteni. A nagy, központi körteremben egy ezer gerenda, deszka, létra, kötél, pózna szövevényéből alakuló állvány emelkedik, melynek egymásba fonódó, különös geometriai alakzataiban a legélesebb szem is eltéved. S ebben az óriási hálózatban száz és száz alak suhan ideoda, forgatja a kalapácsot, húzza ide-oda a köteleket. Ezer izmos ököl csap fel-le s az egész épület megreszket a kalapácsütések zajától, mely a többi lármával hatalmas harsogássá folyik össze. A kis csapat, mely a köztársaság elnökét útjában elkísérte, szétomlott ennek az utolsó impozáns látványnak hatása alatt, mely némi mutatójául szolgál annak a gigászi erőkifejtésnek, mely az 1900. évi világkiállítást létrehozza. Loubet elnök a kiállítás területén. (Saját levelezőnktől.) Páris, szept. 30. Loubet köztársasági elnök tegnap tette első hivatalos látogatását a párisi világkiállítás területén. Még mindenütt hangzik a munka zaja: a levegő zug a súlyos kalapácsütésektől,, a gőzgépek sivítva füttyentenek, itt fűrészelnek, ott nagy épülettömböket hengergetnek. Az elnököt a Mars-mezőn levő gépcsarnoknál fogadta Millerand kereskedelmi miniszter és Picard kormánybiztos, kit a mérnököknek, hivatalnokoknak és építészeknek egész vezérkara vett körül. Az elnököt körülvezették az egész kiállítási területen s mindent apróra megmagyaráztak neki. Úgy az elnök, mint kísérete, Leygues kultuszminiszter, Bayloud tábornok, a mindig jókedvű Lépine rendőrprefektus kiváló érdeklődéssel hallgatták Picard szeretetreméltó modorban előadott fejtegetéseit. Az illusztris társaság elsősorban a gépcsarnokot tekintette meg, melyet most alakítanak át egy óriási ünnepélyteremmé. Itt került a társaság néhány fényképgép kereszttüze közé. Mindannyian sietve indultak tovább . Lépine polkázó léptekkel futott végig a termen, ami nem csekély derültséget keltett. A gépcsarnokból kiérve, készülőfélben levő paloták hosszú sorozatán mentek keresztül; ezeknek most még csak vasvázuk emelkedik az égnek s olyanok, mint valami nagy pókhálók. A látogatók legyek módjára mászkáltak közöttük fel-alá. Az a palota, mely a közlekedési eszközöké lesz, már elkészült külső díszítéseiben is. Az egész épület végig valami különös fehér színben játszik, olyan, mintha habból, meg cukorból készült volna. A homlokzatot reliefképek TÁVIRATOK. Válság Spanyolországban. Madrid, szeptember 30. Silvera miniszterelnök San Sebastiánba utazása előtt kijelentette, hogy nem mondott le. A régens-királynénak egyszerűen azt akarja ajánlani, hogy néhány miniszter helyett másokat nevezzen ki. Silvera azt is mondta, hogy konferálni akar Martinez Campos-szal, aki most San Sebastianban időzik. San Sebastian, szeptember 30. Martinez Campos tábornagy visszautasította a kabinetbe való meghívást, de kijelentette, hogy a kormányt támogatni fogja, amit nézete szerint az összes konzervatívok tenni fognak. Pidal holnap konferálni fog Silvera miniszterelnökkel és Martinez Campos tábornagyával. A miniszterválság megoldását holnapra várták. Azt hiszik, hogy két vagy három miniszter kilép a kabinetből. Újabb elítélések Belgrádban. Belgrád, szept. 30. A rögtönítélő bíróság ismét egy csomó vádlottat sújtott ítéletével. Tegnap hirdették ki az ítéletet Arszics Miloje előtt, aki felségsértésért öt évi börtönnel sujtatott. Sztankót (Szmakovoból) hatóságsértésért egy évre, Lukács Györgyöt (Srbusnicéból) hatóságsértésért 4 hóra, Milykovics Sztevant, Petrovics Risztát, Boskovics Dragomirt tiltott röpiratok terjesztése miatt egy évre ítélték. Ma kezdték meg a tárgyalást Markityevics Zsivotának felségárulási bünpörében, kinek négy, külömböző helyről való földmives a bűnrészesei Orosz iskola-ügyek. Berlin, szept. 30. A SFdf-ügynökségnek jelentik Pétervárról: A közoktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy a kievi egyetemről 1899. március havában kizárt zsidó diákokat, akiket később a megállapított 10%-os maximális arány miatt nem lehetett újra fölvenni, most mégis újra fölvegyék. Ez a rendelkezés 200 zsidó diákot illet. A Kraj című újság jelentése szerint a lengyel népiskolákhoz körrendeletet intéztek, amely szerint a lengyel nyelv tanítására három óra helyett hat órát fordítsanak. A rendelet értelmében a lengyel népiskolákban az orosz nyelvtan és a számtan orosz nyelven, a vallástan és a lengyel nyelvtan lengyel nyelven tanítandó. Harcok Albániában, Konstantinápoly, szeptember 30. A pristinai szandsákból folyton harcokat jelentenek, így legutóbb harcok folytak a becise- és hoti törzsek között, amelyeknek főnökeit nagy bajjal Ippekbe hozták, ahol ki akarták őket békíteni egymással, továbbá Ada és Grabovác községek között, amelyek azon tűztek ősz