Alkotmány, 1900. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1900-01-13 / 11. szám

ALKOTMÁNY. 11. szám. Elvbarátainkhoz pedig, kik lapunkat bármelyokból nem tarthatják, de mégis azt olvasni óhajtják, úgy lapunkat pártoló előfizetőinkhez is azon tiszteletteljes kéréssel járulunk, hassanak oda, hogy az «Alkotmány» minden kávéházban, vendéglőben, kaszinóban, ahol megfordulnak, feltalálható legyen. Az Alkotmány-t megismerés céljából nyolc napig készséggel küldjük mutatványképpen. •Portótöbblet a külföldre: Németországba és Szerbiába • negyedévre 1 korona 60 fillér. A többi országba negyedévre 3 korona 10 fillér. Előfizetéseket mindennap elfogad Az «Alkotmány» kiadóhivatala, Budapest, VIII. ker Szentkirályi utca 28a. 1~... ........■" ... '......'................ ~--------~ NAPIHÍREK. Budapest, jan. 12. | — (Időjárás.) Európa északi felét magas légnyomás borítja, déli Európa pedig egy földközi tengeri depresszió hatása alatt áll. Az idő ehhez képest Európa északi felében túlnyomóan száraz, déli felében pedig csapadékos. A hőmérséklet eloszlása nagyjában változatlan maradt. Hazánk délnyugati felében s főképpen a Dunántúl — hol ma reggel is mindenütt havazik — az idő csapadékos, egyébként országszerte felhős és a hőmérséklet a fagypont alatt van. — Jóslat. A hőmérséklet sülyedése és az ország déli felében még havazásra hajló idő várható. — Hőmérséklet: Ó-Gyalla —5’3, Budapest —3-5, Zágráb —2-9, Szeged —4-5, Kolozsvár —14, Bécs —1'2, Róma 4-5, Páris 1-0, Berlin 0-2, Szent-Pétervár—17'2, Konstantinápoly —3-1. -----(Személyi kir.) Márkus József főpolgármester Ajtay K. Sándor Istvánt a törvényszéki orvostani intézet első tanársegédét a székesfővárosi bakteorológiai intézet igazgatójává nevezte ki. (Kitüntetések.) A király a magyar honvédség számára létesített laktanyák, illetve tanintézetek építése körül szerzett érdemeik elismeréséül: Benedicty József állami főmérnöknek a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, Duda Nándor kőmives-pallésnak, Poll Ferenc és Peszler István ácspalléroknak, végre Csanády János főpallérnak az ezüst érdemkeresztet,Krauss Albert müncheni gyárigazgató magyar állampolgárnak, pedig az ottani osztrák-magyar segélyiegylet érdekében kifejtett buzgó és sikeres tevékenysége elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. (1899-ben elhunyt csillagkeresztes hölgyek.) A főnemes csillagkeresztes rendnek 1899-ben tizenöt halottja volt, kiknek névsorát a Bud. Tud. illetékes helyről nyert fölhatalmazás alapján a következőkben közli: Boldogult ’Károly Salvator főherceg özvegye, Mária Immaculata özvegy császári hercegnő és osztrák főhercegné, szül. szicíliai hercegnő; Wallis Miksagrófné, szül. Hompesch-Bollheim Anna grófnő; Hornstein Vilmos báróné, szül. Seilern-Aspang Amália grófnő; Lützow Viktor grófné, szül. Kollonitz Clementina grófnő; Mattendoff Imrebáróné, szül. Stockmanns Evelin; Des Enffans ITAvernas Károly grófné, szül. Brandis Mária grófnő; Kuenburg Lipót grófné, szül. Rumersskirch Berta grófnő; Cziráky János grófné, szül. Dezasse Lujza grófnő; Bolesia-Koziebrodzka Justin grófné szül. Wallis Róza grófnő; Löwen..stein-Wertheim-Rosenberg Károly hercegné, szül. Liechtenstein Zsófia hercegnő; Clam-Gallas Ede grófné, szül. Dietrichstein Clotild grófnő; Audrian-Werburg Gabriela bárónő, cs. és kir. .udvarhölgy; Bellegarde Ferenc grófné, szül. Kinsky Rudolfine grófnő. — (Az udvar a szecesszionisták ellen.) Művészkörökben sokáig nem fogják elfelejteni a királynak azt a mondását, melyet a bécsi szecesszionisták kiállításán tett, hogy t. i. «a szecesszionisták nem tudnak rajzolni.» — Az uralkodóház egy másik tagja is kifejezést adott ellenszenvének az úgynevezettszecesszió ellen, és pedig Izabella főhercegnő, ki tegnap Pozsonyban megtekintette a párisi kiállításra szánt budapesti nagy szőnyeget. Ez a munka is «szecessziós», s a főhercegnő megjegyezte, hogy ,t nem bir rokonszenvezni ezzel az iránynyal. Mindazonáltal elismerését fejezte ki a munka egyes részleteinek szépsége fölött. — (Uj nemes apród.) A király Kuenburg Farkasgrófot, a cs. és kir. teréziai akadémia növendékét,cs. és kir. nemes apróddá nevezte ki. — (Százezer koronás adomány.) Nagy jöröm,ujalodikjtzjiff^alföldi karmeliták„házában. Károlyi Sándor gróf a karmelita-templom épitése céljából alakult filléregylet elnöke, mikor megindult a gyűjtés az oly annyira szükséges templom költségeire, 38.000 koronát adott e nemes célra. Fel is épült a templom, fel is szenteltetett a király jelenlétében és büszkesége, dísze a fővárosnak. De költségei még nincsenek egészen fedezve. Most már ettől a gondtól megszabadultak a karmeliták. Károlyi Sándor gróf újabban még 62.000 koronát adott a templom költségeire s ezáltal 100.000 koronára egészítette ki adományát, amelyért áldani fogják a nemeslelkü agg főurat nemcsak a karmeliták, hanem főképpen azon munkások sok ezrei, akik az angyalföldi templomban keresik és találják egyetlen vigasztalásukat. (A királyi palota szobrai.) A budavári új királyi palota oromzatát és belsejét számos szobormű fogja ékesíteni. Ezek egy része allegórikus, míg más része történeti vonatkozású. Az építésvezetőség a főváros majdnem mindenik nevesebb művészének részt juttatott e munkából. Legutóbb Holló Barnabás szobrászt bíztameg, hogy készítse el az ősz és nyár allegórikus szobrait. Holló most mintázza e szobrokat, melyek a főkapu fölé jönnek. (A Csanádi egyházmegye névtára 1900-ra.) A Csanádi egyházmegye az idei jubiláris évre a rendesnél bővebb tartalommal adta ki névtárát, melyet ezenkívül egy gyönyörű kivitelű Jézus szent Szivekép is díszít. Bő kivonatban s szép latin nyelvezettel közli az egyházmegye történetét, röviden a 86 püspök biográfiáját is. Az egyházmegye jelenlegi feje 1890 óta cserneki és tarkeői Dessewffy Sándor püspök, ki most 66 éves. A Csanádi székeskáptalan egykorú a püspökséggel s maga szent István király alapította. A nagyprépostok névsorát 1232 óta ismeri az egyházmegye története. Az első plébánia a németcsanádi volt, mely már szent Gellért idején virágzott. A székeskáptalan tagjai: Németh József nagyprépost, Dollencz József, Speih Károly dr., Jlem ,men Ferenc, Kun László dr., Szentkláray Jenő dr., Várady Árpád dr., Engels János dr.; címzetes kanonokok : Bayer György, Kristóffy János, Kasics Károly, Kulin László, Gózsy Mátyás. Az egyházmegyei papság száma 377, a plébániák száma 233; a római hívők száma 823.644, a görög-katholikusoké 55.536, míg az összes lakosság száma 2.058.580. Az egyházmegye nesztora Dollencz József olvasókanonok, ki 1809 augusztus 16-dikán Nagy-Szent- Miklóson született s 1835-ben szenteltetett pappá. • (Az Emke választmányi ülése.) Kolozsvárról táviratozzák lapunknak. Az Emke választmánya ma délután szokatlanul népes gyűlést tartott, melyen egyhangúlag kimondotta, hogy az egyesület az erdélyi rész közgazdasági kérdéseivel alapszabályszerűleg eddig is foglalkozott és ezután is fog foglalkozni. Az igazgatóság részletes számadásokkal kimutatta, hogy az erdélyi magyar pénzintézetek alaptőkéje háromszorosan, váltótárcája két és félszer múlja felül a nem magyar pénzintézetek alaptőkéjét és betétállaga is jelentékeny többletet mutat a nemzetiségi pénzintézetek betétjével szemben. Azután megállapodtak az ipari mozgalomnak erdélyszerte való szervezése tárgyában. A lapokban felmerült Kis-Barcsai ügyre nézve egyhangúlag kimondatott, hogy a híresztelések valótlanok. Végül több segélyt szavaztak meg. — (Szabó György f.) A magyar katholicizmus s általában a magyarság — hisz e két fogalom együvé van forrva — gyászt üthet egy nagytekintélyű magyar katholikus pap halálán. Szabó György veszprémi apátkanonok, a nagy idők vitéz tevékenységű tényezője, a szegények jótevője meghalt. Szabó György Sz.-Békállán született Zala megyében 1825. december 19-én. A szabadságharc, mint növendékpapot találta, de őt is, mint a katholikus theológiák hallgatóit lelkesedése a honvédtáborba vezette. A szabadságharc leveretése után folytatta a theológiát s 1851 augusztus 17-én pappá szenteltetett. Néhány évi káplánkodás után a veszprémi papnevelő vicerektorává neveztetett ki, 1861-ben a veszprémi káptalan a kiliti-i (Somogym.) plébániára mutatta be. Itt töltötte Szabó György élete javát, résztvevői Somogymegye közügyeiben. 1878-ban a karádi kerület esperesévé, 1885. szentszéki asszeszorrá, ugyanez évben még veszprémi kanonokká neveztetett, ki egyúttal Veszprém városi plébános is lett, mely állásában is újabb levelekkel gyarapitá babérkoszorúját. Ő Felsége 1896-ban Sz.Ilonáról nevezett címzetes földvári apáttá nevezte ki. — Az ősz főpap hosszabb betegeskedés után ma hajnalban hunyt el Veszprémben. — (Angolok és burok verbuválása Magyarországon.) Szatmárról jelentik, hogy Máramarosban nagyban foly a verbuválás az angol hadsereg számára. Eddig állítólag 500 fiatal ember csábíttatta magát arra, hogy fényes ígéretekre angol katonának szegődjék. Mit tehetünk róla , máramarosi szegény fiúk ők . . . Egyben jelenthetjük, hogy Van Thyen Walter, az Ausztriában és Magyarországon lakó hollandusokból alakult bizottság nevében engedelemért folyamodott a belügyminiszterhez, hogy az angoltranszváli háborúban részt vett burok özvegyei és árvái segélyezésére a szabadság iránt mindenkor lelkesedni tudó magyar nemzet körében országos gyűjtést rendezhessen. A miniszter ma a kérelmet teljesítette s a gyűjtésre a kormányhatósági engedelmet megadta. A gyűjtött összegeket a németalföldidélafrikai egyesülethez küldik Amszterdamba s onnan továbbítják rendeltetése helyére. — (A turista-bállal) — mely minden évben a farsang első elite bálja, a bemutató bál— holnap este kezdődik meg az idei farsang. A háziasszonyi tisztet Pallavicini Edéné őrgrófné vállalta el. A rendezőség Zichy Aladár gróf elnökkel az élén a pálmákkal kertté alakított lépcsőházban fogadja az érkezőket. Úgy látjuk, hogy az idei — tizenkettedik — turistabál még fényesebb lesz, mint elődjei. (A német század.) Furcsa elnevezés, de megtörtént és mi nem tehetjük a megtörténtet meg nem történtté. A «Berliner Theater» tegnap este «Német század» címmel egy nagy hatást elért színdarabot adott elő, melyet hat kiváló német szerző állított össze. (Majdnem heten voltak!) Wiehert írta a «Weimar» című első felvonást, melyben a többi közt Goethe is föllép. A «Vorwärts» című részletet Lanff írta s nagy sikert ért el vele. A harmadik részlet «Sturmglocken» cím alatt a 48-as eseményeket tárgyalja, míg egy másik részlet, «Wörth» címmel hatásos csatajeleneteket visz a deszkákra. Jakubovszkynak a «Munká»-ja zárta be a színházi estét. Az utóbbi részletben a német császár szociális programmja jutott kifejezésre. — Azt azonban elfelejtette mind a hat szerző megmondani, hogy mért volt a XIX. század — német század. — (A cölibátus eltörlése Dél-Amerikában.) Az összes európai zsidó lapok hónapok óta valóságos hadjáratot indítottak a cölibátus ellen és pedig úgy adják elő a dolgot, mintha az ellen maguk a katholikus papok mennének harcba. Miután pedig hamarosan hazugságon kapták volna őket, ha európai katholikus papokat emlegetnek, elkalandoztak Dél-Afrikába és sikerült is nekik egy püspököt fölfedezni, aki azzal a kérelemmel fordult a római Szentszékhez, engedje meg a dél-amerikai papoknak a nősülést. Sőt a Journal des Debats annyira ment, hogy «szó szerint» közölte a pápa brevéjét, melyben a kérést teljesíti.— A bécsi Information utána járt a dolognak és a legilletékesebb helyen azt a felvilágosítást nyerte, hogy az az állítólagos pápai breve hamisítvány és az arról szóló «szenzációs» tudósításokból egy szó sem igaz. — Csak zsidólapokhoz méltó eljárás. —(Postillion d’amour a fővárosi báli termekben.) A kereskedelmi miniszter megengedte egy élelmes fővárosi zsidó vállalkozónak, hogy a báltermekben levélgyűjtő szekrényeket állíthasson fel képeslevelező lapok számára, úgy látszik, a lapok kishirdetései nem elegendők arra a bizalmas levelezésre, melyet oly kívánatosnak tartanak azok, kik korlátlanul akarnak ismerkedni s minél gyorsabban, szükség volt tehát a levélgyűjtőszekrényekre báli termekben. Ezt belátja a kereskedelmi minisztériumban is, tehát hozzájárultak a századvégi ötlethez azzal a kikötéssel, hogy erre a célra csakis magyar gyártmányú levelezőlapokat használjanak. Mindenesetre érdekes volna ezeket a levelezőlapokat összeszedni, mert ezek a magyar fő- és székesváros kulturális és etnikai fejlődését lesznek hivatva hűen reprodukálni. Az illető «magyar» nyomdák pedig legyenek szívesek minél szebb és alkalmasabb levelezőlapokat előállítani erre a célra, hadd egye azt a külföldet, ha a magyar ipar fejlődését látja ezen a téren is, a sárga irigység, — ha ugyan el nem pirulnak mi helyettünk. — (A nyugati pályaudvart) több újság erőnek erejével meg akarja bolygatni, olyképpen, hogy kisebb helyezését sürgeti. Ma ráfogták, hogy ez a régi óhaj végre a teljesülés stádiumába lépett. De nem gondolták meg, hogy ez a kis művelet vagy 50—60 millió forintjába kerülne az államnak Honnan vegyen az állam ilyen, ma még korai és fölösleges kiadásra annyi rengeteg pénzt? Az egész dologból az igaz, hogy a kőszénraktárt, meg a javítóműhelyt viteti kisebb a kormány, de hát nem apályaudvart. — (Abbázia nincs aláaknázva.) Ezt jelenti a fiumei Magyar Tengerpart s ennélfogva sem francia, sem más mérnökökre nem volt és nincsen szükség, hogy megvizsgálják az Abbázia alatt található üregeket melyek egyáltalábón nem léteznek. 6 Szombat, 1900. január 13.