Alkotmány, 1900. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1900-01-13 / 11. szám

ALKOTMÁNY. 11. szám. Elvbarátainkhoz pedig, kik lapunkat bármely­­okból nem tarthatják, de mégis azt olvasni óhajt­ják, úgy lapunkat pártoló előfizetőinkhez is azon tiszteletteljes kéréssel járulunk, hassanak oda, hogy az «Alkotmány» minden kávéházban, ven­déglőben, kaszinóban, ahol megfordulnak, felta­lálható legyen. Az­­ Alkotmány­­-t megismerés céljából nyolc na­pig készséggel küldjük mutatványképpen. •Portótöbblet a külföldre: Németországba és Szerbiába • negyedévre 1 korona 60 fillér. A többi országba ne­gyedévre 3 korona 10 fillér. Előfizetéseket mindennap elfogad Az «Alkotmány» kiadóhivatala, Budapest, VIII. ker Szentkirályi­ utca 28a. 1~... ........■" ... '......'................ ~--------~ NAPIHÍREK. Budapest, jan. 12. | — (Időjárás.) Európa északi felét magas lég­nyomás borítja, déli Európa pedig egy földközi ten­geri depresszió hatása alatt áll. Az idő ehhez képest Európa északi felében túlnyomóan száraz, déli felé­ben pedig csapadékos. A hőmérséklet eloszlása nagy­jában változatlan maradt. Hazánk délnyugati felében s főképpen a Dunántúl — hol ma reggel is minde­­nütt havazik — az idő csapadékos, egyébként or­szágszerte felhős és a hőmérséklet a fagypont alatt van. — Jóslat­. A hőmérséklet sülyedése és az or­szág déli felében még havazásra hajló idő várható. — Hőmérséklet: Ó-Gyalla —5’3, Budapest —3-5, Zág­ráb —2-9, Szeged —4-5, Kolozsvár —14, Bécs —1'2, Róma 4-5, Páris 1-0, Berlin 0-2, Szent-Pétervár­­—17'2, Konstantinápoly —3-1. -----(Személyi kir.) Márkus József főpolgármester Ajtay K. Sándor Istvánt a törvényszéki orvostani in­tézet első tanársegédét a székesfővárosi bakteoroló­­giai intézet igazgatójává nevezte ki.­­ (Kitüntetések.) A király a magyar honvédség számára létesített laktanyák, illetve tanintézetek épí­tése körül szerzett érdemeik elismeréséül: Benedicty József állami főmérnöknek a Ferenc József-rend lovag­keresztjét, Duda Nándor kőmives-pallésnak, Poll Ferenc és Peszler István ácspalléroknak, végre Csanády János főpallérnak az ezüst érdemkeresztet,­­Krauss Albert müncheni gyárigazgató magyar állam­polgárnak, pedig az ottani osztrák-magyar segély­­iegylet érdekében kifejtett buzgó és sikeres tevékeny­sége elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta.­­ (1899-ben elhunyt csillagkeresztes höl­gyek.) A főnemes csillagkeresztes rendnek 1899-ben tizenöt halottja volt, kiknek névsorát a Bud. Tud. illetékes helyről nyert fölhatalma­zás alapján a következőkben közli: Boldogult ’Károly Salvator főherceg özvegye, Mária Imma­culata özvegy császári hercegnő és osztrák fő­hercegné, szül. szicíliai hercegnő; Wallis Miksa­­grófné, szül. Hompesch-Bollheim Anna grófnő; Hornstein Vilmos báróné, szül. Seilern-Aspang Amália grófnő; Lützow Viktor grófné, szül. Kollonitz Clementina grófnő; Mattend­off Imre­­báróné, szül. Stockmanns Evelin; Des Enffans ITAvernas Károly grófné, szül. Brandis Mária grófnő; Kuenburg Lipót grófné, szül. Rumers­­skirch Berta grófnő; Cziráky János grófné, szül. Dezasse Lujza grófnő; Bolesia-Koziebrodzka Justin grófné szül. Wallis Róza grófnő; Löwen­­..stein-Wertheim-Rosenberg Károly hercegné, szül. Liechtenstein Zsófia hercegnő; Clam-Gallas Ede grófné, szül. Dietrichstein Clotild grófnő; Audrian-Werburg Gabriela bárónő, cs. és kir. .udvarhölgy; Bellegarde Ferenc grófné, szül. Kinsky Rudolfine grófnő. — (Az udvar a szecesszionisták ellen.) Művész­körökben sokáig nem fogják elfelejteni a királynak azt a mondását, melyet a bécsi szecesszionisták ki­állításán tett, hogy t. i. «a szecesszionisták nem tud­nak rajzolni.» — Az uralkodóház egy másik tagja is kifejezést adott ellenszenvének az úgynevezett­­szecesszió ellen, és pedig Izabella főhercegnő, ki tegnap Pozsonyban megtekintette a párisi kiállításra szánt budapesti nagy szőnyeget. Ez a munka is «szecessziós», s a főhercegnő megjegyezte, hogy ,t nem bir rokonszenvezni ezzel az iránynyal. Mind­azonáltal elismerését fejezte ki a munka egyes rész­leteinek szépsége fölött. — (Uj nemes apród.) A király Kuenburg Farkas­­grófot, a cs. és kir. teréziai akadémia növendékét,­­cs. és kir. nemes apróddá nevezte ki. — (Százezer koronás adomány.) Nagy jöröm,­ujalodikjtzjiff^alföldi karmeliták„házá­ban. Károlyi Sándor gróf a karmelita-templom épitése céljából alakult filléregylet elnöke, mikor megindult a gyűjtés az oly annyira szükséges templom költségeire, 38.000 koronát adott e nemes célra. Fel is épült a templom, fel is szenteltetett a király jelenlétében és büsz­kesége, dísze a fővárosnak. De költségei még nincsenek egészen fedezve. Most már ettől a gondtól megszabadultak a karmeliták. Ká­rolyi Sándor gróf újabban még 62.000 ko­ronát adott a templom költségeire s ez­által 100.000 koronára egészítette ki adomá­nyát, amelyért áldani fogják a nemeslelkü agg főurat nemcsak a karmeliták, hanem főképpen azon munkások sok ezrei, akik az angyalföldi templomban keresik és találják egyetlen vigasz­talásukat.­­ (A királyi palota szobrai.) A budavári új királyi palota oromzatát és belsejét számos szobormű fogja ékesíteni. Ezek egy része alle­­górikus, míg más része történeti vonatkozású. Az építésvezetőség a főváros majdnem mindenik nevesebb művészének részt juttatott e munká­ból. Legutóbb Holló Barnabás szobrászt bízta­­meg, hogy készítse el az ősz és nyár allegórikus szobrait. Holló most mintázza e szobrokat, me­lyek a főkapu fölé jönnek.­­ (A Csanádi egyházmegye névtára 1900-ra.) A Csanádi egyházmegye az idei jubiláris évre a ren­desnél bővebb tartalommal adta ki névtárát, melyet ezenkívül egy gyönyörű kivitelű Jézus szent Szive­­kép is díszít. Bő kivonatban s szép latin nyelvezet­tel közli az egyházmegye történetét, röviden a 86 püspök biográfiáját is. Az egyházmegye jelenlegi feje 1890 óta cserneki és tarkeői Dessewffy Sándor püspök, ki most 66 éves. A Csanádi székeskáptalan egykorú a püspökséggel s maga szent István király alapította. A nagyprépostok névsorát 1232 óta ismeri az egyházmegye története. Az első plébánia a német­­csanádi volt, mely már szent Gellért idején virág­zott. A székeskáptalan tagjai: Németh József nagy­prépost, Dollencz József, Speih Károly dr., Jlem­ ,­men Ferenc, Kun László dr., Szentkláray Jenő dr., Várady Árpád dr., Engels János dr.; címzetes ka­nonokok : Bayer György, Kristóffy János, Kasics Károly, Kulin László, Gózsy Mátyás. Az egyház­­megyei papság száma 377, a plébániák száma 233; a római hívők száma 823.644, a görög-katholikusoké 55.536, míg az összes lakosság száma 2.058.580. Az egyházmegye nesztora Dollencz József olvasó­kanonok, ki 1809 augusztus 16-dikán Nagy-Szent- Miklóson született s 1835-ben szenteltetett pappá. •­ (Az Emke választmányi ülése.) Kolozsvárról táviratozzák lapunknak. Az Emke vála­sztmánya ma délután szokatlanul népes gyűlést tartott, melyen egyhangúlag kimondotta, hogy az egyesület az erdé­lyi rész közgazdasági kérdéseivel alapszabályszerűleg eddig is foglalkozott és ezután is fog foglalkozni. Az igazgatóság részletes számadásokkal kimutatta, hogy az erdélyi magyar pénzintézetek alaptőkéje három­szorosan, váltótárcája két és félszer múlja felül a nem magyar pénzintézetek alaptőkéjét és betétállaga is jelentékeny többletet mutat a nemzetiségi pénz­intézetek betétjével szemben. Azután megállapodtak az ipari mozgalomnak erdélyszerte való szervezése tárgyában. A lapokban felmerült Kis-Barcsai ügyre nézve egyhangúlag kimondatott, hogy a híresztelések valótlanok. Végül több segélyt szavaztak meg. — (Szabó György f.) A magyar katho­­licizmus s általában a magyarság — hisz e két fogalom együvé van forrva — gyászt üthet egy nagytekintélyű magyar katholikus pap halálán. Szabó György veszprémi apátkanonok, a nagy idők vitéz tevékenységű tényezője, a szegények jótevője meghalt. Szabó György Sz.-Békállán született Zala megyében 1825. december 19-én. A szabadságharc, mint növendékpapot találta, de őt is, mint a katholikus theológiák hallgatóit lelkesedése a honvédtáborba vezette. A szabad­ságharc leveretése után folytatta a theológiát s 1851 augusztus 17-én pappá szenteltetett. Néhány évi káplánkodás után a veszprémi papnevelő vicerektorává neveztetett ki, 1861-ben a veszprémi káptalan a kiliti-i (Somogym.) plébániára mutatta be. Itt töltötte Szabó György élete javát, részt­vevői Somogymegye közügyeiben. 1878-ban a karádi kerület esperesévé, 1885. szentszéki asszeszorrá, ugyanez évben még veszprémi ka­nonokká neveztetett, ki egyúttal Veszprém városi plébános is lett, mely állásában is újabb levelek­kel gyarapitá babérkoszorúját. Ő Felsége 1896-ban Sz.­Ilonáról nevezett címzetes földvári apáttá nevezte ki. — Az ősz főpap hosszabb betegeskedés után ma hajnalban hunyt el Veszprémben. — (Angolok és burok verbuválása Magyaror­szágon.) Szatmárról jelentik, hogy Máramarosban nagyban foly a verbuválás az angol hadsereg szá­mára. Eddig állítólag 500 fiatal ember csábíttatta­­ magát arra, hogy fényes ígéretekre angol katonának szegődjék. Mit tehetünk róla , máramarosi szegény fiúk ők . . . Egyben jelenthetjük, hogy Van Thyen Walter, az Ausztriában és Magyarországon lakó hol­landusokból alakult bizottság nevében engedelemért folyamodott a belügyminiszterhez, hogy az angol­­transzváli háborúban részt vett burok özvegyei és árvái segélyezésére a szabadság iránt mindenkor lelkesedni tudó magyar nemzet körében országos gyűjtést rendezhessen. A miniszter ma a kérelmet teljesítette s a gyűjtésre a kormányhatósági engedel­­met megadta. A gyűjtött összegeket a németalföldi­­délafrikai egyesülethez küldik Amszterdamba s on­nan továbbítják rendeltetése helyére. — (A turista-bállal) — mely minden évben a farsang első elite bálja, a bemutató bál— holnap este kezdődik meg az idei farsang. A háziasszonyi tisztet Pallavicini Edéné őrgrófné vállalta el. A rendezőség Zichy Aladár gróf elnökkel az élén a pálmákkal kertté alakított lépcsőházban fogadja az érkezőket. Úgy látjuk, hogy az idei — tizenkettedik — turista­­bál még fényesebb lesz, mint elődjei.­­ (A német század.) Furcsa elnevezés, de meg­történt és mi nem tehetjük a megtörténtet meg nem történtté. A «Berliner Theater» tegnap este «Német század» címmel egy nagy hatást elért színdarabot adott elő, melyet hat kiváló német szerző állított össze. (Majdnem heten voltak!) Wiehert írta a «Wei­mar» című első felvonást, melyben a többi közt Goethe is föllép. A «Vorwärts» című részletet Lanff írta s nagy sikert ért el vele. A harmadik részlet «Sturmglocken» cím alatt a 48-as eseményeket tár­gyalja, míg egy másik részlet, «Wörth» címmel ha­tásos csatajeleneteket visz a deszkákra. Jakubovszky­­nak a «Munká»-ja zárta be a színházi estét. Az utóbbi részletben a német császár szociális pro­­grammja jutott kifejezésre. — Azt azonban elfelej­tette mind a hat szerző megmondani, hogy mért volt a XIX. század — német század. — (A cölibátus eltörlése Dél-Amerikában.) Az összes európai zsidó lapok hónapok óta va­lóságos hadjáratot indítottak a cölibátus ellen és pedig úgy adják elő a dolgot, mintha az ellen maguk a katholikus papok mennének harcba. Miután pedig hamarosan hazugságon kapták volna őket, ha európai katholikus papokat emle­getnek, elkalandoztak Dél-Afrikába és sikerült is nekik egy püspököt fölfedezni, aki azzal a kérelemmel fordult a római Szentszékhez, en­gedje meg a dél-amerikai papoknak a nősülést. Sőt a Journal des Debats annyira ment, hogy «szó szerint» közölte a pápa brevéjét, melyben a kérést teljesíti.­­— A bécsi Information utána járt a dolognak és a legilletékesebb helyen azt a felvilágosítást nyerte, hogy az az állítólagos pápai breve hamisítvány és az arról szóló «szen­zációs» tudósításokból egy szó sem igaz. — Csak zsidólapokhoz méltó eljárás. —(Postillion d’amour a fővárosi báli termekben.) A kereskedelmi miniszter megengedte egy élelmes fővárosi zsidó vállalkozónak, hogy a báltermekben levélgyűjtő szekrényeket állíthasson fel képeslevelező lapok számára, úgy látszik, a lapok kishirdetései nem elegendők arra a bizalmas levelezésre, melyet oly kívánatosnak tartanak azok, kik korlátlanul akarnak ismerkedni s minél gyorsabban, szükség volt tehát a levélgyűjtőszekrényekre báli termekben. Ezt belátja a kereskedelmi minisztériumban is, tehát hozzájárul­tak a századvégi ötlethez azzal a kikötéssel, hogy erre a célra csakis magyar gyártmányú levelezőlapo­kat használjanak. Mindenesetre érdekes volna eze­ket a levelezőlapokat összeszedni, mert ezek a ma­gyar fő- és székesváros kulturális és etnikai fejlő­dését lesznek hivatva hű­en reprodukálni. Az illető «magyar» nyomdák pedig legyenek szívesek minél szebb és alkalmasabb levelezőlapokat előállítani erre a célra, hadd egye azt a külföldet, ha a magyar ipar fejlődését látja ezen a téren is, a sárga irigy­ség, — ha ugyan el nem pirulnak mi helyettünk. — (A nyugati pályaudvart) több újság erőnek erejével meg akarja bolygatni, olyképpen, hogy ki­­sebb helyezését sürgeti. Ma ráfogták, hogy ez a régi óhaj végre a teljesülés stádiumába lépett. De nem gondolták meg, hogy ez a kis művelet vagy 50—60 millió forintjába kerülne az államnak Honnan ve­gyen az állam ilyen, ma még korai és fölösleges kiadásra annyi rengeteg pénzt? Az egész dologból az igaz, hogy a kőszénraktárt, meg a javítóműhelyt viteti kisebb a kormány, de hát nem a­­pálya­udvart. — (Abbázia nincs aláaknázva.) Ezt jelenti a fiumei Magyar Tengerpart s ennélfogva sem francia, sem más mérnökökre nem volt és nincsen szükség, hogy megvizsgálják az Abbázia alatt található üre­­geket melyek egyáltalábón­ nem léteznek. 6 Szombat, 1900. január 13.

Next