Alkotmány, 1900. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1900-01-28 / 24. szám
ALKOTMÁNY. 24. szám. 5 Vasárnap, 1900. január 28. jégvetési bizottságában felhozott panaszokról. Ezzel szemben a Horold. Alig. Ztg. konstatálja, hogy az említett ügyben a Berliner Morgenpost egyik szerkesztőjét sem fogadták és hogy e lap állításai e szerint valótlanok. Az oroszok Afganisztánban. Pétervár, jan. 27. A Herold Írja: A külföldi sajtó mostanában nagyon érdeklődik a kis Kusk orosz falu iránt. A Pol. Corr. az orosz politika lényegét általánosságban helyesen adja elő a Kuskba tervezett kis csapatszállításról szóló legutóbbi pétervári közleményeiben. Minden kerülgetés nélkül ki kell jelentenünk : Egyáltalán nem igaz, hogy diplomatáink és hadvezéreink valahol Közép-Ázsiában szem elől tévesztik az idegen határok tiszteletét, ellenben való igaz, hogy minden orosz határon gondoskodnak a békés, törvényes és rendezett viszonyok fentartásáról. Ez ugyan természetes, de úgy látszik, mégis hangsúlyozni kell. Oroszok és lengyelek. Pétervár, január 27. Az orosz távirati ügynökség felhívja a figyelmet a Kraj lengyel lapnak egy cikkére, mely a lembergi Slabianszky-hangversenyi történt esettel foglalkozik és helyesli a Slovo Polski nyilatkozatát, hogy a hazafiasságnak soha sem szabad alacsony eszközökhöz nyúlni és a művészetet a sovinizmusnak megtámadnia. A Kraj végül megjegyzi, hogy a lengyel sajtó többségének tapintatos magatartása bizonyítéka annak a haladásnak, melyet a politikai érettség a lengyel társadalomban tett. A konstantinápolyi nagykövetek értekezlete: Konstantinápoly, január 27. A nagykövetek tegnap értekezletet tartottak és elhatározták, hogy a portához újra jegyzéket intéznek a kereskedők zaklatása dolgában, amely a vámhatóságoknál végzett vegyi áruelemzésekkel jár. Elhatározták továbbá, hogy visszautasítják a porta követelését a fegyverek elkobzásának jogára nézve, mert ez ellenkezik a szerződésekkel és a nemzetközi joggal. Rokonszenv az asszumpcionisták iránt. Páris, január 27. A «Croix» számos francia püspök és pap leveleit közli, melyekben azok az asszumpcionisták iránti rokonszenvüknek adnak kifejezést. Az Aquinói-Szent-Tamás- Társaság közgyűlése. Budapest, jan. 27. Az Aquinói-Szent-Tamás- Társaság ma délután 5 órakor a központi papnevelő-intézet dísztermében Steiner Fülöp székesfejérvári püspök mint védő elnöklete alatt rendes évi közgyűlését tartotta. A közgyűlésen megjelentek: ifj. Zichy János gróf, Giesswein Sándor dr. kanonok, Csajághy Károly dr. érd. esperes, Csillag Gyula dr., Acsay Antal dr., Székely István dr. egyetemi tanárok, Bárcz Antal, Gyürky Ödön dr., Glattfelder Gyula dr., Mihályit Ákos dr., Piszter Imre, Zubriczky Aladár dr. stb., továbbá a központi papnevelő-intézet növendékei. Miután az elnöklő püspök a megjelenteket üdvözölte, Városy Gyula dr. elnök elmondta megnyitó beszédét. Ha visszatekintünk — úgymond — azon két évtizedre, mely dicsőségesen uralkodó Szentséges Atyánk «Aeterni Patris» kezdetű körlevelének megjelenése óta lefolyt, lehetetlen a fölött nem csodálkoznunk, hogy a skolasztikus bölcselet és név szerint Aquinói Szent Tamás bölcselete ezen aránylag rövid idő alatt világszerte mily óriási lendületet vett. Mindenütt új tudományos társulatokat, bölcseleti tanszékeket, jelesnél jelesebb szakfolyóiratokat és kisebb-nagyobb terjedelmű bölcseleti munkákat látunk mintegy varázsütésre keletkezni, melyek mind igyekeznek Szent Tamás bölcseletét új virágzásra emelni. E nemes versenyben hazánk is iparkodott a maga méltó részét kivenni. Tanúskodik erről azon örvendetes körülmény, hogy ma már nemcsak a budapesti tudományegyetem hittudományi karánál, hanem a legtöbb vidéki papnevelő-intézetben is hirdetik Szent Tamás elméletét; erről tanúskodnak a Bölcseleti Folyóirat vaskos és tartalmas évfolyamai, valamint más jeles bölcseleti monográfiák, erről tanúskodnak végre azon felolvasások, melyek társulatunk eddigi 60 ülésében elhangzottak és részint a Bölcseleti Folyóirat hasábjain, részint külön lenyomatban is napvilágot láttak. Ma már ott tündöklik szent Tamás dicső, világtörténelmi alakja az őt méltán megillető talapzat ormán. Ha e jelenség okait kutatjuk, azt elsősorban kétségkívül a szent Tamás bölcseletében rejlő benső igazság hódító erejének kell tulajdonítanunk. Mivel szent Tamás bölcselete az igazság kutatásának legegyenesebb útján halad és rendszeres művelésének leghelyesebb módját követi, ezért az előítéletektől ment emberi elme önkéntelenül is meghódol neki, és azért ezen filozófia újjászületésének is okvetlenül be kellett következnie. Készséggel elismerem azonban, hogy ezen üdvös ébredés aligha ment volna oly gyorsan és könnyen végbe, ha Szentséges Atyánk maga nem vállalkozik az ébresztő szerepére. Fényes tanúbizonysága ez a római pápa tekintélyének még a nem szorosan vett hitelvi téren is, valamint azon rendkívül jótékony befolyásnak, melyet a pápának legfőbb tanítói tekintélye nemcsak a tudományok fejlődésére, hanem általában az emberiség kulturális és erkölcsi életére gyakorol. Társulatunk követve a külföld katholikus vezér férfiainak és hasonló természetű egyesületeinek példáját, mindenkor arra törekedett, hogy Szent Tamás bölcseletének művelésében egyszersmind szentséges Atyánk magasztos, bölcs szándékainak is megfelelően. Tegyük azt a jövőben is. Midőn szent Tamás bölcseletével szakszerűen foglalkozunk, nemcsak az igazsághoz vezető legegyenesebb , legbiztosabb úton haladunk, nemcsak egy világtörténelmi hivatású nagy pápa magasztos terveinek megvalósításában működünk közre, hanem egyúttal saját lelki tökéletesbőlétünk munkáját végezzük. Helyesen mondja szent Tamásról Ozanam, hogy ő spekulatív tanulmányai közepette a gyakorlati kérdésekkel is alaposan foglalkozik; m oly törvényhozást alkotott — úgymond — mely szabványainak keretébe beleszövi az embert, a családot és az államot.» Mily édes vigasztalás tölti el szent Tamás filozófiájának buzgó mivelőjét, midőn az angyali Doktor örökbecsű műveinek tanulmányozása közben nemcsak felállítva, hanem a legalaposabb bölcseleti érvekkel bebizonyítva is talál oly bölcseleti tételeket, melyek utolsó céljára, örök boldogságára vonatkoznak! Műveljük tehát szent Tamás bölcseletét buzgón, alaposan. De ne szorítkozzunk a puszta spekulációra, mint ő sem szorítkozott arra, hanem alkalmazzuk szent Tamás elveit a gyakorlati élet kérdéseire is. Alkalmazzuk különösen a korunkat mozgató nagy társadalmi problémák szerencsés megoldására. De alkalmazzuk azokat saját erkölcsi és benső lelki életünk termékenyítésére is. Az elnöki megnyitót, különösen annak végső paszszusát, mely a jelen kort mozgató nagy kérdésekre utalt, élénk tetszéssel fogadta a hallgatóság. Következett Kiss János dr. alelnöki jelentése. Az alelnök köszönetet mondott a társulat védőjének, Steiner püspöknek, ki a társulat ügyei iránt meleg érdeklődést tanúsít; a központi papnevelőintézet elöljáróságának, hogy az intézet helyiségeit a társaság gyűléseire átengedte; a sajtónak, mely a társaság működését nyilvántartotta; a tagoknak, kik a társaság céljait előmozdították. A jelentés kiemeli, hogy a lefolyt évben a felolvasott dolgozatok mind tökéletesek voltak, de sajnálattal említi, hogy a felolvasó üléseket gyéren látogatták. Az egész évben hat felolvasó ülés volt; a hat felolvasásból három a lélektanból, kettő a természetbölcseletből s egy a bölcseleti erkölcstanból vette tárgyát. Az alelnök felkéri a keresztény szellemi bölcselettudomány sorsa iránt érdeklődőket, szíveskedjenek a társaság alapító vagy pártoló tagjai közé belépni. Purt Iván dr. főtitkár jelentése s a számvizsgáló bizottság fölmentő indítványának elfogadása után rendes tagokká választottak. Fjodorovics Zsigmond főgimnáziumi tanár Nagyszombatban és Zubriczky Aladár dr. főreáliskolai hittanár Budapesten. Ezután Werdenich Endre dr. hadapródiskolai tanár, rendes tag, tartotta meg felolvasását: A skolasztikus értékelmélet. A keresztény bölcselők értékelméletét összehasonlította Marx Károly és a többi szocialisták elméletével s kimutatta, hogy ez utóbbi egyoldalú s azért az igazság minden követelményének meg nem felel, ellenben a skolasztikus értékelmélet minden számbaveendő tényezőt érvényre juttat. Steiner Fülöp dr. püspök elismerését fejezte ki a felolvasónak; rámutatott arra, hogy szent Tamás és a skolasztikusok ily kiválóan korszerű kérdésekben is napként világítanak. A püspök berekesztő szavai után a közgyűlés véget ért, szándékozik építtetni — Erzsébet királyné emlékére. A katexébhen katholikus királyné emlékére zsidó zsinagógát! . . . No, már bocsánatot kérek, én a mai zsidóság etnikájáról, erkölcstanáról, zavaros vagy semmis vallási fölfogásáról saját külön véleményt táplálok ; de még ezen, bármikor bízvást indokolható véleményem mellett is pokoli tervnek találom azt, hogy zsinagóga emeltessék bárhol ez ország határain belül a mi elhunyt anyánk, a katholikus Erzsébet emlékének megalázására. És ha a magyarországi zsidóság még nem szenvedett vereséget valamely, merényletnek beillő terve keresztülvitelében, ajánlom Fogl Emil fővárosi építésznek, hagyja abba az Erzsébet-zsinagóga tervét, mert ez lenne az a kő, melyen a magyar nemzet végre is megbotlanék, elesnék és eszére térne. A„ Krónika. Erzsébet-zsinagóga. Némely budapesti zsidók merényleten törik a fejüket — Erzsébet királyné emléke ellen. Ugyanis arról van szó, hogy a Svábhegyen a fővárosi zsidók egy része kisebbfajta zsinagógát NAPIHÍREK. Budapest, jan. 27. Lapunk legközelebbi száma kedden reggel jelenik meg. (Időjárás.) A légnyomási maximum délnyugatabbra húzódott, keleten pedig Oroszországból új maximum nyomul előre. Egy nagy depresszió északi Európát borítja. Az idő a depresszió mentén csapadékos, a maximumok környékén pedig jobbára száraz. Nálunk az idő többnyire száraz. Egyes helyeken csakis a Dunántúl és Erdélyben esett. A hőmérséklet nem változott s bár helyenkint gyenge éjjeli fagy volt, az idő az évszakhoz képest enyhe. Jóslat: Enyhe és sok helyütt főleg az ország északi felében esős idő várható. Hőmérséklet: O-Gyalla 2'0, Budapest 3'4, Zágráb 17, Szeged—12, Kolozsvár 0-7, Bécs 4-6, Róma D6, Páris 5'3, Berlin 50, Szent-Pétervár —30, Konstantinápoly 50. — (Személyi hírek.) Wlassics Gyula kultuszminiszter 600 és Cseh Ervin horvát miniszter 200 koronával belépett az «Uránia» magyar tudományos egyesületbe. — Darányi Ignác földmivelési miniszter rendes heti kihallgatását ezután minden kedden délután nem 4, hanem 5 órakor tartja meg. — Clary gróf volt osztrák miniszterelnök tegnap este Grácba érkezett és ma reggel újból átvette helytartói hivatalát. — Esterházy Miklós herceg újszülött leányát, Mária, Róza, Alojzia, Alice, Paulina nevekre fogják keresztelni hétfőn, nagy ünnepségek mellett, a kismartoni várkápolnában. — A Reichsanzeiger közli, hogy Eulenburg herceg bécsi porosz nagykövetnek a berlini urak házában az ülés és szavazás örökös joga adományoztatott. — (Vilmos császár születésnapja.) Berlinből táviratozzák, hogy Vilmos császár születésnapját ma Berlinben és az egész német birodalomban megünnepelték. A berlini Zeughausban hagyományos szokás szerint megtartották az ünnepies jelszóközlést. Mikor a császár az utcán megjelent, a rossz idő ellenére nagy számmal összegyűlt közönség lelkesen üdvözölte. — (Uj királyi tanácsos.) A király Szvacsina Géza, Kolozsvár szabad királyi város polgármesterének, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta. — (Kitüntetés.) A király Rovara Frigyes uradalmi jószágigazgatónak, a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. (Drohobeczky püspök körlevele.) Drohobeczky Gyula körösi görög katholikus püspök utolsó főpásztori körlevelében visszapillantást vet a lefolyt XIX. századra és e visszapillantásában a többi közt ezeket írja: A modern állam is meg akarta mutatni, hogy keresztény hit nélkül boldoggá lehet tenni az emberiséget és az ember elérheti célját. Az emberiség boldogítói zászlóikra írták ezeket az arany szavakat: Szabadság ! Egyenlőség ! Testvériség! Ezeket az elveket a Megváltó adta a világnak, de a kereszténység ellenségei letagadták azok isteni eredetét és elvetették azok szentségét. Ezek a szavak üres szólamokká lettek. A lefolyt tizenkilencedik századra vetett egyetlen pillantás bizonyítja ezt, mert e század béke helyett a kiontott vérnek folyóit hozta nekünk. És nem gúnyképen hangzik az, hogy mind e vért a szabadság, kultúra és civilizáció nevében ontották ! ? Így végződik ez a felvilágosodott század, melyben az erősebb hatalmaskodása a gyöngébb fölött kegyetlenebből nyilatkozott meg, mint bármikor azelőtt. De az erősebbek a nevezett s meghamisított elvek köpenyébe burkolták hírvágyakat. Hová jutott az emberiség ennek a a fenhéjázó kultúrának és az úgynevezett liberalizmusnak vezetése alatt ?! A tizenkilencedik század keserű gyümölcsöket termett, melyek láttára csak aggódással tekinthetünk a jövőben. -