Alkotmány, 1900. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1900-03-29 / 75. szám

ALKO7MMY.75. szám. 4 terembe; az éljenzés csak nagysokára csendesedett el. A jelenvoltak névsora a következő: Zichy János gróf, Zichy Aladár gróf, Oltványi Gáspár, Molnár János pápai prelátus, Való Simon kanonok, Várossy Gyula pápai prelátus, szemináriumi igazgató, Mamuzsits Mátyás prépost-plébános, Walter Gyula apátkanonok, Szilvek Lajos dr., Breznay Béla dr., Margalits Ede dr., Herczegh Mihály dr., Kiss János dr. egyetemi tanárok, Bortoványi József, Bonitz Ferenc szerkesztő, Kaposi József, Mihályfi Ákos, Amon Pál, Cziklay Lajos az O. P. E. alelnöke, Tóthfalussy Béla, Jedlicska Pál, Tóth Mike, Sziklay János, Huber Lipót, Netter Antal dr., Törzsök Vilmos, Lévay Mihály, Auer István, König Gusztáv, Miller József, Csézbányay József dr., Kuschek Antal, Cenner Lajos, Koroda Pál dr., Gyürky Ödön dr., Kadár Sándor, Kirschanek Ödön, Áldássy Antal, Petrassevich Géza, Valnicsek Béla, Császár József, Mészáros Dániel, Bertalan Vince, J. Virág Béla, Bábik József, Székely Nándor, Pelikán Krizsó, Dreisiger Ferenc, Ember Károly, Zindl Péter, Virág István, Sipos István, Dostál Károly, Fejér Gerő dr., Violet Gyula, Markos Gyula, Demény Dezső, Sármaságh Géza, Szentiványi Károly, Sipos Antal, Fejér Gyula, Árvay Sándor, Beniczky Ödön, Schmidt Ferenc, Lukácsi István, Pákolicz István, Kereszthy Viktor dr., Schleiminger Jenő, Kisfaludy Zoltán, Moró Béla, Mihók Sándor, Greksa Kázmér dr., Izsóf Alajos, Mester Károly, Schultz Károly, Lichtfuss Nándor, Bathó Ferenc, Simon Péter, Vass Bertalan, Labuda Ferenc, ifj. Rejtő Sándor, Walter Ernő, Mézes János, Kopping Jakab. A kongresszust Margalits Ede dr. nyitotta meg. A vallás és haza nevében megkezdett munkálkodásunkat, úgymond, most folytatjuk. Üdvözli a mindenfelől egybegyűlt katholikus írókat és hirlapírókat, de elsősorban üdvözli Hetyey Sámuel pécsi püspököt, mint aki egyedül jelent meg a magas püspöki kar részéről. Ezután felszólítja a kongresszus tagjait, hogy válaszszák meg a kongresszus elnökét. Kiss János dr. lelkes szavai és indítványa után a kongresszus egyhangúlag Margalits Ede drt választotta meg az országos értekezlet elnökévé. Margalits Ede dr. megköszöni a kitüntetést s kéri a kongresszus támogatását. A maga részéről ígéri, hogy a katholikus ügy és a magyar hazafiság szolgálatára szenteli életét. Ezen önérzetes és férfias nyilatkozat után közvetlenül szívéből-lelkéből kifejti a mai összejövetel céljait és indokait Két évvel előbb alakult meg az Országos Pázmány Egyesület. Sokfelül kételkedés, bizalmatlanság fogadta az új egyesületet. Nehéz, küzdelmes két év volt ez. S még most is a kezdet kezdetén vagyunk. Mert bár Magyarországban a katholicizmus a szellemi műveltség terén óriási túlsúlyban van, mégis a nálunknál kisebb csapatok aránytalanul nagyobb mértékben érvényesültek, amit kizárólag összetartásuknak, szervezkedésüknek lehet tulajdonítani. A katholikus egyház a legtisztább idealizmust képviseli. De a mai kor az utilitarizmus korszaka. A katholikus elvek intranzigensek, azok felett alkudozásokéba nem bocsátkozhatunk, ezeket sem meghamisítani, sem átalakítani nem lehet. Hogy ezeknek érvényt szerezzünk, szükségét érezzük a tömörülésnek. Támadólag senki ellen fel nem lépünk. Munkatársul mindenkit elfogadunk, aki elfogadja a mi elveinket. De kikötjük, hogy azon ideálokért lelkesüljön, amelyekért mi. Semmi más nem menti meg a mai társadalmat, mint a katholicizmus. Lehet, hogy ezt partikularizmusnak fogják mondani. De hiszen az általános törekvések mindig nélkülözik az erőt. A rokon elméknek társulása, tömörülése, a vallás és a haza szolgálata a végcélban egyesít bennünket. A mozaiksziép, ha minden kép a maga helyén van, a tökéletesség benyomását teszi ránk. S ha a protestáns és izraelita irodalmi társaságok lehetségesek, méltó és helyes egy külön katholikus írói kört alkotni. Ha minden tényező megteszi a maga kötelességét, ki fogjuk magunknak vívni a becsülést, amelyet eddig kétkedés és bizalmatlanságból tagadtak meg tőlünk. Mindenfelé nyújtjuk kezünket, aki akarja, ragadja meg az egyház és haza felvirágoztatására. A rendkívül tetszéssel és zugó tapssal fogadott beszéd után Margalits dr. megnyitotta az országos értekezletet. A kongresszus jegyzőivé Petrassevich Gézát, Mészáros Dánielt, Császár Józsefet és Kórodi Pétert választotta. Ezután azt indítványozta az elnök, hogy ő Szentségét, a királyt, az Országos Pázmány Egyesület fővédőjét, József Ágost főherceget, a püspöki kar minden egyes tagját, elsősorban a bíboros hercegprímást, végre a kultuszminisztert táviratilag üdvözölje az országos értekezlet. Az országos értekezlet egyhangúlag hozzájárult az elnök előterjesztéséhez s a következő táviratok küldöttek el: Eminentissimo Domino Mariano Cardinali Rampolla di Tindarol Roma. In Vaticano. Scriptorum, redactorum et publicistarum catholicorum Hungáriáé congressus regnicolaris, «Consociationem regnicolarem de Petro Pázmány condam cardinali Hungáriáé primate nuncupatam» convocatus de genu salutat Sanctissimum Dominum nostrum Leonem Pontificem, catholicorum scriptorum, redactorum et publicistarum magistrum et exhortatorem telantissimum promittensque eidem et sedi apostolicae inconcussam fidelitatem, benedictionem magni Pontificis humillime implorat. Dr. Edmundus Margalits, professor penes Universitäten!, Budapestinensom, congressus praeses. A cs. és kir. kabinet-irodának Bécs, K. und K. Kabinet-Kanzlei Wien, Hofburg. A magyarországi katholikus írók és hírlapírók első országos értekezletén egybegyűltek mély alázattal kérik Méltóságodat, hogy alattvalói törhetetlen hűségüket s lángoló hazaszeretetüket a legmagasabb trón előtt tolmácsolni kegyeskedjék. Fenséges József Ágost cs. és kir. főherceg urnak. Palermo. A magyarországi katholikus írók és hírlapírók első országos értekezlete, melyet a Fenséged magas védnöksége alatt álló Országos Pázmány Egyesület hívott egybe, hódoló tisztelettel köszönti Fenségedet. Margalits Ede dr., egyetemi tanár az országos értekezlet elnöke. Érsekeknek, püspököknek, a főapátnak. A magyarországi katholikus irók és hírlapírók első országos értekezlete, melyet az Országos Pázmány-Egyesület hivott egybe, mély tisztelettel és törhetetlen ragaszkodással üdvözli . . . mint a magyarországi katholikus irók egyik hivatott vezérét s bizalommal kéri támogatását. Nagyméltóságu Wlassics Gyula dr. miniszter urnak, Meran. A magyarországi katholikus irók és hírlapírók országos értekezlete, melyet az Országos Pázmány Egyesület hivott egybe, a magyar műveltség minél nagyobb arányú fejlődése iránt buzgó vágygyal és törekvéssel eltelve mély tisztelettel üdvözli Nagyméltóságodat, mint a magyar művelődés munkájának magas állásával és egyéni nagy tökéletességeinél fogva egyaránt vezérét. Ezután jelentette az elnök, hogy számos egyházi méltóság és világi főurak szerencsét kívántak az országos értekesletnek. Majd felolvasta az üdvözlő iratokat és táviratokat. Bessewffy Sándor Csanádi püspök levélileg fejezte ki üdvözletét, Fraknói Vilmos, Kollányi Frigyes Rómából, Blaskovics Ferenc képviselő Temesvárról, Lőrincz Gyula és Fjudorovits Zsigmond, Kincs István, Nagy Cesar és Pichler Alajos a pozsonyi katholikus sajtóegylet részéről, Pichler Alajos a «Pressburger Tagblatt» részéről (Pozsony), Helvey Lajos Baranya-Mars-ról táviratilag üdvözölte az országos értekezletet. Ezután következtek a kongresszusnak tulajdonképpeni tárgyai a szakszerű és praktikus felolvasások. Elsőnek Kiss János dr. tartotta meg felolvasását A katholikus irók és hírlapírók tömörüléséről. Mélyen tisztelt országos értekezlet ügy az Országos Pázmány-Egyesület, mint a magyarországi katholikus irók és hírlapírók jelen országos értekezlete az egyesülés, tömörülés ténye. Mind akettő azt célozza, hogy a magyarországi katholikus írók és hírlapírók az ő természetes vezéreik, a nagyméltóságú püspöki kar irányító vezérlete alatt minél szorosabban egyesüljenek és egyesülvén egymást megismerjék, megértsék s az őket lelkesítő nagy célok elérésére erejöket összeadják, egymást erkölcsileg és anyagilag támogassák s oly eszközök alkalmazásáról, oly intézmények létesítéséről gondoskodjanak, melyek a katholikus irók és hírlapírók, erkölcsi és anyagi támogatására szolgáljanak s következésképp a katholikus irodalom felvirágzását előmozdítsák. Hogy ily tömörülés jogosult, az kétséget sem szenvedhet. Minden egyesülés jogosult, melynek célja nemes s melynek részeseit jó szellem vezérli. Jogosultak a jótékonysági egyesületek, melyeknek célja az ügyefogyottak megsegítése s szelleme a könyörület, a felebaráti szeretet. Jogosult a világbékére létesült egyesület, melynek célja az emberi jólétet nagyban elősegítő békesség állandósítása s a háború borzalmainak távoltartása. Jogosultak a sajtó nemes szabadságát és szükséges függetlenségét célzó egyesületek. Jogosultak a földmívesek, iparosok és kereskedők igaz érdekeit munkáló egyesületek. Jogosultak a nemzeti művelődés bármely tényezőjét megvédő és megsegítő, a nemzeti nyelvet mint művelődési tényezőt s a nemzet nagyságának és egységének hatalmas eszközét terjesztő egyesületek. Jogosultak az istenes életet elmozdító jámbor egyesületek. Szóval minden egyesülés jogosult, hol a cél szent s az egyesülők szelleme magasztos. Egyik sem osztja meg a nemzet vagy a társadalom erőit, egyik sem a meghasonlás és visszavonás eszköze, egyik sem szabdalja darabokra a nemzet vagy a társadalom testét, egyikről sem mondható, hogy patikularizmust terjeszt, egyik sem akadályozza, hogy a nemzet és a társadalom mind az egyes emberek és az emberi társaság szolgálatában álljanak. Azért jogosult a katholikus írók és hírlapírók egyesülése is úgy az állandó jellegű Országos Pázmány Egyesületben, mint az időről-időre egybegyűlő országos értekezletben, mert mind a kettőnek célja a legnemesebb s résztvevőit a legmagasztosabb eszme vezérli. Ami az Országos Pázmány Egyesületet illeti, ennek célja: egyesíteni azokat, kik a legszentebb katholikus igazságok terjesztésére a leghathatósabb eszközt, az irodalmat alkalmazzák; célja: azokat, kik szentséges Atyánk intése szerint a vészes iratokkal üdvös iratokat igyekeznek szembeállítani, kellő védelemben és segítségben részesíteni; célja: a jelen és jövő összes korszakok nagyhatalmát, a sajtót, a még nagyobb hatalomnak, az igazságnak és pedig a tárgyilagos igazságnak, a keresztény katholikus vallási elveknek a legnagyobb hatalomnak, Istennek alárendelni; célja : bátorságot önteni a hivő keresztény katholikus írókba, hogy az igazságot, melyet ma már ki szabad és ki lehet mondani, azt csakugyan ki is mondják s minden támadással, becsmérléssel, elferdítéssel és gunynyal szemben megvédjék; célja: az igazság elszánt apostolát a támadásokkal és megsemmisítő törekvésekkel szemben megvédeni; célja: az igazság szolgálatában, e dicső szolgálattételben intézkedő sajtó munkásainak minél számosabb és erősebb támaszt adni az élet veszélyeiben; célja végül a katholikus írókon kívül egyesíteni mindazokat, akik hivatásuknál és meggyőződésüknél fogva a katholikus sajtó ügye iránt érdeklődnek s érdeklődésüknek anyagi támogatással nyomatékot is adhatnak. Ez az országos Pázmány-Egyesület célja. Szelleme pedig azonos védőszentjének, szalézi szent Ferencnek szellemével, ki a katholikus igazságok terjesztésére és honfitársainak boldogitására a szó és egyéb tettek mellett az irodalom eszközeit, nevezetesen időszaki füzetek kiadását is fölhasználta; s ki szelídségével, buzgalmával s minden embertársát egyaránt átkaroló szeretetével ezreket nyert meg a katholikus igazságnak. De leginkább kidomborodik az Országos Pázmány- Egyesület szelleme annak, kinek nevét viseli, a dicső emlékű Pázmány Péternek alakjában, ki a keresztény katholikus vallás iránt táplált buzgó szeretetével és a római Szentszék iránt való törhetetlen ragaszkodásával a magyar faj és drága magyar hazánk iránt érzett nagy szeretetet egyesítette s buzgalmában leghatalmasabb eszköz gyanánt a szó mellett a toll hatalmát érvényesítette. Az Országos Pázmány Egyesület tagjait is ez a szellem hatja át, ez a két eszménykép vezérli s nem tartozhatik kötelékébe senki, akit nem ez a két cél, ez a két eszménykép, ideál vezérelne, hogy katholikus szent hitünk terjedjen, egyházunk diadalról diadalra jusson s az egész világon Jézus Krisztus uralkodjék: az egyik cél, hogy drága magyar hazánk minél műveltebbé, nagyobbá, egységesebbé, erősebbé és függetlenebbé fejlődjék: a másik cél. Ugyanez a célja a katholikus írók és hírlapírók országos értekezletének is, mely azt, amit az Országos Pázmány-Eegyesület állandó jellegű működésében munkál, időről-időre az összes katholikus írók és hírlapírók bevonásával megbeszéli. Azonban ez az egyesülés nemcsak jogosult, ha- Csütörtök, 1900. március 29.