Alkotmány, 1900. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1900-03-29 / 75. szám

ALKO7MMY.75. szám. 4 terembe; az éljenzés csak nagysokára csendese­dett el. A jelenvoltak névsora a következő: Zichy János gróf, Zichy Aladár gróf, Oltványi Gáspár, Molnár János pápai prelátus, Való Simon kanonok, Várossy Gyula pápai prelátus, szemináriumi igazgató, Ma­­muzsits Mátyás prépost-plébános, Walter Gyula apát­kanonok, Szilvek Lajos dr., Breznay Béla dr., Mar­­galits Ede dr., Herczegh Mihály dr., Kiss János dr. egyetemi tanárok, Bortoványi József, Bonitz Ferenc szerkesztő, Kaposi József, Mihályfi­ Ákos, Amon Pál, Cziklay Lajos az O. P. E. alelnöke, Tóthfalussy Béla, Jedlicska Pál, Tóth Mike, Sziklay János, Huber Li­­pót, Nett­er Antal dr., Törzsök Vilmos, Lévay Mi­hály, Auer István, König Gusztáv, Miller József, Csézbányay József dr., Kuschek Antal, Cenner Lajos, Koroda Pál dr., Gyürky Ödön dr., Kadár Sándor, Kirschanek Ödön, Áldássy Antal, Petrassevich Géza, Valnicsek Béla, Császár József, Mészáros Dániel, Ber­talan Vince, J. Virág Béla, Bábik József, Szé­kely Nándor, Pelikán Krizsó, Dreisiger Ferenc, Em­ber Károly, Zindl Péter, Virág István, Sipos István, Dostál Károly, Fejér Gerő dr., Violet Gyula, Mar­kos Gyula, Demény Dezső, Sármaságh Géza, Szent­­iványi Károly, Sipos Antal, Fejér Gyula, Árvay Sándor, Beniczky Ödön, Schmidt Ferenc, Lukácsi István, Pákolicz István, Kereszth­y Viktor dr., Schlei­­minger Jenő, Kisfaludy Zoltán, Moró Béla, Mihók Sándor, Greksa Kázmér dr., Izsóf Alajos, Mester Károly, Schultz Károly, Lichtfuss Nándor, Bathó Ferenc, Simon Péter, Vass Bertalan, Labuda Ferenc, ifj. Rejtő Sándor, Walter Ernő, Mézes János, Kop­ping Jakab. A kongresszust Margalits Ede dr. nyitotta meg. A vallás és haza nevében megkezdett munkálkodá­sunkat, úgymond, most folytatjuk. Üdvözli a min­denfelől egybegyűlt katholikus írókat és hirlapírókat, de első­sorban üdvözli Hetyey Sámuel pécsi püspö­köt, mint aki egyedül jelent meg a magas püspöki kar részéről. Ezután felszólítja a kongresszus tagjait, hogy válaszszák meg a kongresszus elnökét. Kiss János dr. lelkes szavai és indítványa után a kongresszus egyhangúlag Margalits Ede drt válasz­totta meg az országos értekezlet elnökévé. Margalits Ede dr. megköszöni a kitüntetést s kéri a kongresszus támogatását. A maga részé­ről ígéri, hogy a katholikus ügy és a magyar hazafi­­ság szolgálatára szenteli életét. Ezen önérzetes és férfias nyilatkozat után közvetlenül szívéből-lelkéből kifejti a mai összejövetel céljait és indokait Két évvel előbb alakult meg az Országos Pázmány­ Egyesület. Sokfelül kételkedés, bizalmatlanság fogadta az új egyesületet. Nehéz, küzdelmes két év volt ez. S még most is a kezdet kezdetén vagyunk. Mert bár Magyarországban a katholicizmus a szellemi művelt­ség terén óriási túlsúlyban van, mégis a nálunknál kisebb csapatok aránytalanul nagyobb mértékben érvé­nyesültek, amit kizárólag összetartásuknak, szervez­kedésüknek lehet tulajdonítani. A katholikus egyház a legtisztább idealizmust képviseli. De a mai kor az utilitarizmus korszaka. A katholikus elvek intranzi­­gensek, azok felett alkudozásokéba nem bocsátkozha­tunk, ezeket sem meghamisítani, sem átalakítani nem lehet. Hogy ezeknek érvényt szerezzünk, szüksé­gét érezzük a tömörülésnek. Támadólag senki ellen fel nem lépünk. Munkatársul mindenkit elfogadunk, aki elfogadja a mi elveinket. De kikötjük, hogy azon ideálokért lelkesüljön, amelyekért mi. Semmi más nem menti meg a mai társadalmat, mint a katholicizmus. Lehet, hogy ezt partikulariz­­musnak fogják mondani. De hiszen az általános tö­rekvések mindig nélkülözik az erőt. A rokon elmék­nek társulása, tömörülése, a vallás és a haza szol­gálata a végcélban egyesít bennünket. A mozaiksziép, ha minden kép a maga helyén van, a tökéletesség benyomását teszi ránk. S ha a protestáns és izraelita irodalmi társaságok lehetsé­gesek, méltó és helyes egy külön katholikus írói kört alkotni. Ha minden tényező megteszi a maga kötelességét, ki fogjuk magunknak vívni a becsülést, amelyet eddig kétkedés és bizalmatlanságból tagad­tak meg tőlünk. Mindenfelé nyújtjuk kezünket, aki akarja, ragadja meg az egyház és haza felvirágoztatására. A rendkívül tetszéssel és zugó tapssal fogadott beszéd után Margalits dr. megnyitotta az országos értekezletet. A kongresszus jegyzőivé­ Petrassevich Gézát, Mé­száros Dánielt, Császár Józsefet és Kórodi Pétert választotta. Ezután azt indítványozta az elnök, hogy ő Szentségét, a királyt, az Országos Pázmány­ Egyesület fővédőjét, József Ágost főherceget, a püspöki kar minden egyes tagját, első­sorban a bíboros hercegprímást, végre a kultuszminisztert táviratilag üdvözölje az országos értekezlet. Az országos értekezlet egyhangúlag hozzá­járult az elnök előterjesztéséhez s a következő táv­iratok küldöttek el: Eminentissimo Domino Mariano Cardinali Rampolla di Tindarol Roma. In Vaticano. Scriptorum, redactorum et publicistarum ca­­tholicorum Hungáriáé congressus regnicolaris, «Consociationem regnicolarem de Petro Pázmány condam cardinali Hungáriáé primate nuncupa­­tam» convocatus de genu salutat Sanctissimum Dominum nostrum Leonem Pontificem, catholi­­corum scriptorum, redactorum et publicistarum magistrum et exhortatorem telantissimum pro­­mittensque eidem et sedi apostolicae inconcus­­sam fidelitatem, benedictionem magni Pontificis humillime implorat. Dr. Edmundus Margalits, professor penes Universitäten!, Buda­­pestinensom, congressus praeses. A cs. és kir. kabinet-irodának Bécs, K. und K. Kabinet-Kanzlei Wien, Hofburg. A magyarországi katholikus írók és hírlapírók első országos értekezletén egybegyűltek mély alázattal kérik Méltóságodat, hogy alattvalói törhetetlen hűségüket s lángoló hazaszerete­tüket a legmagasabb trón előtt tolmácsolni kegyeskedjék. Fenséges József Ágost cs. és kir. főherceg urnak. Palermo. A magyarországi katholikus írók és hírlapírók első országos értekezlete, melyet a Fenséged magas védnöksége alatt álló Országos Pázmány­ Egyesület hívott egybe, hódoló tisztelettel kö­szönti Fenségedet. Margalits Ede dr., egyetemi tanár az országos értekezlet elnöke. Érsekeknek, püspököknek, a főapátnak. A magyarországi katholikus irók és hírlapírók első országos értekezlete, melyet az Országos Pázmány-Egyesület hivott egybe, mély tisztelet­tel és törhetetlen ragaszkodással üdvözli . . . mint a magyarországi katholikus irók egyik hi­vatott vezérét s bizalommal kéri támogatását. Nagyméltóságu Wlassics Gyula dr. miniszter urnak, Meran. A magyarországi katholikus irók és hírlapírók országos értekezlete, melyet az Országos Páz­mány­ Egyesület hivott egybe, a magyar művelt­ség minél nagyobb arányú fejlődése iránt buzgó vágygyal és törekvéssel eltelve mély tisztelettel üdvözli Nagyméltóságodat, mint a magyar mű­velődés munkájának magas állásával és egyéni nagy tökéletességeinél fogva egyaránt vezérét. Ezután jelentette az elnök, hogy számos egyházi méltóság és világi főurak szerencsét kívántak az or­szágos értekesletnek. Majd felolvasta az üdvözlő ira­tokat és táviratokat. Bessewffy Sándor Csanádi püspök levélileg fejezte ki üdvözletét, Fraknói Vil­mos, Kollányi Frigyes Rómából, Blaskovics Ferenc képviselő Temesvárról, Lőrincz Gyula és Fjudorovits Zsigmond, Kincs István, Nagy Cesar és Pichler Alajos a pozsonyi katholikus sajtó­egylet részéről, Pichler Alajos a «Pressburger Tagblatt» részéről (Pozsony), Helvey Lajos Baranya-Mars-ról táviratilag üdvözölte az országos értekezletet. Ezután következtek a kongresszusnak tulajdon­képpeni tárgyai a szakszerű és praktikus felolvasá­sok. Elsőnek Kiss János dr. tartotta meg felolvasását A katholikus irók és hírlapírók tömörüléséről. Mélyen tisztelt országos értekezlet­­ ügy az Országos Pázmány-Egyesület, mint a ma­gyarországi katholikus irók és hírlapírók jelen or­szágos értekezlete az egyesülés, tömörülés ténye. Mind akettő azt célozza, hogy a magyarországi katho­likus írók és hírlapírók az ő természetes vezéreik, a nagyméltóságú püspöki kar irányító vezérlete alatt minél szorosabban egyesüljenek és egyesülvén egy­mást megismerjék, megértsék s az őket lelkesítő nagy célok elérésére erejöket összeadják, egy­mást erkölcsileg és anyagilag támogassák s oly eszközök alkalmazásáról, oly intézmények létesítésé­ről gondoskodjanak, melyek a katholikus irók és hírlapírók, erkölcsi és anyagi támogatására szolgálja­nak s következésképp a katholikus irodalom felvirág­zását előmozdítsák. Hogy ily tömörülés jogosult, az kétséget sem szenvedhet. Minden egyesülés jogosult, melynek célja nemes s melynek részeseit jó szellem vezérli. Jogo­sultak a jótékonysági egyesületek, melyeknek célja az ügyefogyottak megsegítése s szelleme a könyörü­­­let, a felebaráti szeretet. Jogosult a világbékére lé­tesült egyesület, melynek célja az emberi jólétet nagyban elősegítő békesség állandósítása s a háború borzalmainak távoltartása. Jogosultak a sajtó nemes szabadságát és szükséges függetlenségét célzó egye­sületek. Jogosultak a földmívesek, iparosok és ke­reskedők igaz érdekeit munkáló egyesületek. Jogosultak a nemzeti művelődés bármely té­nyezőjét megvédő és megsegítő, a nemzeti nyelvet mint művelődési tényezőt s a nemzet nagyságának és egységének hatalmas eszközét terjesztő egyesüle­tek. Jogosultak az istenes életet elmozdító jámbor egyesületek. Szóval minden egyesülés jogosult, hol a cél szent s az egyesülők szelleme magasztos. Egyik sem osztja meg a nemzet vagy a társadalom erőit, egyik sem a meghasonlás és visszavonás eszköze, egyik sem szabdal­ja darabokra a nemzet vagy a tár­sadalom testét, egyikről sem mondható, hogy patikula­­rizmust terjeszt, egyik sem akadályozza, hogy a nem­zet és a társadalom mind az egyes emberek és az emberi társaság szolgálatában álljanak. Azért jogosult a katholikus írók és hírlapírók egyesülése is úgy az állandó jellegű Országos Páz­­mány­ Egyesületben, mint az időről-időre egybegyűlő országos értekezletben, mert mind a kettőnek célja a legnemesebb s résztvevőit a legmagasztosabb eszme vezérli. Ami az Országos Pázmány­ Egyesületet illeti, ennek célja: egyesíteni azokat, kik a legszentebb katho­likus igazságok terjesztésére a leghathatósabb esz­közt, az irodalmat alkalmazzák; célja: azokat, kik szentséges Atyánk intése szerint a vészes iratokkal üdvös iratokat igyekeznek szembeállítani, kellő védelemben és segítségben részesíteni; célja: a jelen és jövő összes korszakok nagyhatalmát, a sajtót, a még nagyobb hatalomnak, az igazságnak és pedig a tárgyilagos igazságnak, a keresztény katholikus val­lási elveknek a legnagyobb hatalomnak, Istennek alárendelni; célja : bátorságot önteni a hivő keresz­tény katholikus írókba, hogy az igazságot, melyet ma már ki szabad és ki lehet mondani, azt csak­ugyan ki is mondják s minden támadással, becsmér­léssel, elferdítéssel és gunynyal szemben megvédjék; célja: az igazság elszánt apostolát a támadásokkal és megsemmisítő törekvésekkel szemben megvédeni; célja: az igazság szolgálatában, e dicső szolgálat­­tételben intézkedő sajtó munkásainak minél számo­sabb és erősebb támaszt adni az élet veszélyeiben; célja végül a katholikus írókon kívül egyesíteni mindazokat, akik hivatásuknál és meggyőződésük­nél fogva a katholikus sajtó ügye iránt érdeklődnek s érdeklődésüknek anyagi támogatással nyomatékot is adhatnak. Ez az országos Pázmány-Egyesület célja. Szelleme pedig azonos védőszentjének, szalézi szent Ferencnek szellemével, ki a katholikus igazsá­gok terjesztésére és honfitársainak boldogitására a szó és egyéb tettek mellett az irodalom eszközeit, nevezetesen időszaki füzetek kiadását is fölhasználta; s ki szelídségével, buzgalmával s minden ember­társát egyaránt átkaroló szeretetével ezreket nyert meg a katholikus igazságnak. De leginkább kidomborodik az Országos Pázmány- Egyesület szelleme annak, kinek nevét viseli, a dicső emlékű Pázmány Péternek alakjában, ki a keresz­tény katholikus vallás iránt táplált buzgó szeretetével és a római Szentszék iránt való törhetetlen ragasz­kodásával a magyar faj és drága magyar hazánk iránt érzett nagy szeretetet egyesítette s buzgalmában leghatalmasabb eszköz gyanánt a szó mellett a toll hatalmát érvényesítette. Az Országo­s Pázmány­ Egyesület tagjait is ez a szellem hatja át, ez a két eszménykép vezérli s nem­­ tartozhatik kötelékébe senki, akit nem ez a két cél, ez a két eszménykép, ideál vezérelne, hogy katho­likus szent hitünk terjedjen, egyházunk diadalról diadalra jusson s az egész világon Jézus Krisztus uralkodjék: az egyik cél, hogy drága magyar ha­zánk minél műveltebbé, nagyobbá, egységesebbé, erősebbé és függetlenebbé fejlődjék: a másik cél. Ugyanez a célja a katholikus írók és hírlapírók országos értekezletének is, mely azt, amit az Orszá­gos Pázmány-Eegyesület állandó jellegű működésé­ben munkál, időről-időre az összes katholikus írók és hírlapírók bevonásával megbeszéli. Azonban ez az egyesülés nemcsak jogosult, ha- Csütörtök, 1900. március 29.

Next