Alkotmány, 1900. augusztus (5. évfolyam, 181-207. szám)

1900-08-31 / 207. szám

ALKOTMÁNY. 207. szám. 8 országa, dráma 3 felvonásban. Verga: Parasztbecsü­ld, Nőstényfarkas. Abel Hermann­: La carrier (Az életpálya). Voss, Alexandra, stb. Ezeken kívül folyamodott a Vígszínház Carmen Sylvá­hoz, hogy a Két k­is gyermekcipő című darab­ját előadhassa a színház. — Felelevenítik Shakes­peare: Makrancos hölgy­ét, Lindau Pál szcenírozá­­sában. Ebben a darabban lép föl először a Vígszín­házban Csillag Teréz asszony, aki január havában válik meg a Nemzeti Színháztól. Énekes darabot is ad a színház az idén is, így a többek között Henne­­quin Nounou (A szárazdajka) című bohózata is színre kerül. itt említjük meg, hogy a Vígszínház színpadán most két darabból folynak a próbák. Az egyik darab a La noce de Fernande (Fernand házassága), a má­sik A takácsok. Utóbbi darabban lép először az idén a közönség elé Jászai Mari asszony. Az első előadás a Vígszínházban szeptember 1-én, szomba­ton lesz, amikor A mintaférj című bohózat kerül színre premier-kiosztásban. A jegypénztár már hol­nap nyitva lesz. * A Nemzeti Színház drámabíráló bizottsága, melyet még Nopcsa Elek báró intendáns oszlatott fel, az új évad elejével ismét megkezdi működését. A bizottság, melynek kinevezését a napokban fogják hivatalosan publikálni, a következő tagokból fog állani:­ Alexander Bernet, Ambrus Zoltán, Bartók Lajos és Makai Emil, aki a jegyzői teendőket fogja végezni. * A Népszínház megnyitása. Szombaton, szep­tember 1-én nyílnak meg a nyári szünet után a Népszínház kapui először. Első előadásul A kis szökevény kerül színre Küry Klárával, ki nyári sza­badságáról most érkezett haza. A megnyitó elő­adásra jegyek már holnap válthatók a színház elő­vételi (Népszínház­ utcai) pénztáránál.­­ Az első hét műsora: Szombaton: A kis szökevény. Vasárnap: Kadétkisasszony. Hétfőn: Szép Heléna. Kedden: Bibliás asszony. Szerdán: Hoffmann meséi. Csütörtö­kön : Robinson Crusoe. Pénteken: Párisi élet. Szom­baton : Párisi élet. Vasárnap: Párisi élet. * Stoll Károly, a Fővárosi Nyári Színház főren­dezője és művésze, Milöcker Koldusdiák című nagy operettjében ma este búcsúzott el a budai közön­ségtől, melynek rokonszenvét teljes mértékben sike­rült megnyernie s amely ma is szokatlanul nagy számmal jelent meg a távozó tiszteletére. Makó La­jos direktor és társulata, melynél Stoll hat évig mű­ködik, díszes ezüst koszorúval lepte meg a búcsúzó főrendezőt, akinek jeles tehetségei a kolozsvári Nem­zeti Színházban is bizonyára teljes mértékben fognak érvényesülni. * Harc a munkanélküliség ellen. Társadalmi tanulmány, irta Gelléri Mór. Kapható Singer és Wolf­­ner könyvkereskedésében. Ara­b korona. * A Városligeti Szinkörben ma este Németh Jó­zsef, a Népszinház művésze jutalomjátékául három egy-egy felvonásos kis darabot adtak elő: A baksis című török vígjátékot, a Valami hibája van cimü angol bohózatot s A pajkos diákok cimü mulatságos bohóságot. Az elég egyöntetű és eleven előadást szépszámú közönség nézte végig s az elismerésnek sokszor megnyilatkozó jeleivel adózott úgy a búcsúzó Németh Józsefnek, mint a többi szereplőknek is, akik valamennyien művészetük teljes felhasználásá­val működtek közre az est sikere érdekében.­­ Hol­nap Gyöngyi Izsó búcsúzik a színkör közönségétől. Színre kerül Az árendás zsidó, a főszerepben Gyön­gyivel, akinek az igazgatóság szintén jutalomjátékot engedélyezett. A többi főbb szerepet Feledi, Folli­­nuszné, Latabárné, Torma, Nyárai, Lubinszky, Szent­­miklóssy és Gyeöregh játszsza. * A kikapós patikárius. Holnapután, szombaton kerül szinre újból a Magyar Színházban Gandillot bohózata, A kikapós patikárius, melyet hosszabb pihentetés után a színház ismét fölvett a műsorba. A szombati előadáson a darab új betanulással és részben új szereposztással kerül színre, amennyiben Fernand szerepét Báthonyi Ákos vette át, Leonide-ot pedig Dőry Margit játszsza. * Harc a millióért. Bokor J­­ily című énekes fővá­rosi életképe lesz a M. Színházban az idei évad első újdonsága. A darab próbái már annyira előrehaladtak, hogy a színház szeptember első hetében megtart­hatja a bemutató előadást. A darabban, mely kisebb­­nagyobb szerepekben úgyszólván a színház egész személyzetét foglalkoztatja, tarkán váltakoznak a víg és komoly jelenetek, látványosságok és az erős drá­mai cselekményű helyzetek. Erre a bemutató elő­adásra még érvényesek a tavalyi premier-bérletjegyek, a le nem bérelt helyekre pedig előjegyzéseket már most elfogad a színház titkári hivatala. * Szájer Ilona, a Magyar Színház újonnan szer­ződtetett primadonnája, október 15-én az Angot asszony leánya Clairette szerepében fog bemutat­kozni a budapesti közönségnek. Ange Piton szerepé­ben ez alkalommal a színháznak egy másik új tag­ját, Alföldi Dezsőt, a M. Kir. Opera volt ösztöndíjas növendékét lépteti fel az igazgatóság. * Jézus Szive, a kegyelmek napja a század fordulóján. A századforduló és XIII. Leó pápa azon rendeletének alkalmából, hogy az egész emberiséget Jézus szentséges Szivének ajánlják fel,—írta Hagen Márton, Jézus társasági atya. Magyarra fordította és kiadja a Szatmári Növendékpapok Szent Alajos­ Társulata. A mű, mely két részből, oktató és ima­könyvi részből áll, 21 iv terjedelmű;­ára kötve 2 korona. A megrendelések Wolkenberg Alajos dr. címére Szatmárra (Szeminárium) küldendők. FŐVÁROS. — A gyermek törvényesítése. Macsi Zsig­­mond, zsidó vallású artista 1896-ban polgári házasságra lépett a római katholikus Wolf Júliával s ezzel, úgy vélték, törvényesítették az előbbi időben született leányukat. 1897-ben fo­lyamodtak a leány utólagos törvényesítéséért. A VI. kerületi plébánia­hivatal azonban a fel­hívásra azt a választ adta, hogy a római katho­likus vallás tanai szerint a keresztény és nem keresztény között házasság nem jöhet létre s igy a gyermek is törvénytelen és nem vihető keresztül az anyakönyvben a törvényesítő be­jegyzés, illetőleg a gyermek nem viselheti apja nevét. Ezt a választ ma a tanács tudomásul vette s végleges döntés végett felküldi a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. — Színházak megnyitása. A Nemzeti Színház, Népszínház és Vígszínház szeptember elsején meg­kezdi az előadásait. Minthogy az állandó színház­­vizsgáló bizottság azt jelentette, hogy ezek a szín­házak mindazokat az átalakításokat megtették, ame­­lyeket a hatóság kívánt, a fővárosi tanács a meg­nyitásra az engedélyt megadta. — A szerb templom restaurálása. A zöldfa­ ut­cai szerb templom egyik építészeti nevezetessége a fővárosnak. Szép bárok stilü tornya látható a párisi világkiállítás magyar pavillonján is. A templom kül­sejét azonban nagyon megviselte az idő s a budai szerb püspök rendeletéből az egyházközség most csinosan renováltatja az érdekes építészeti emléket. Az átalakítási munkálatokat a jövő hónapban be­fejezik. — Ős-Budavára csődje. Os-Budavára részvény­társaság az előadások után a szegény­ alapot illető 9000 forinttal maradt adós. A­­ tanács a tiszti ügyész javaslatára kimondotta, hogy Ős-Budavára ellen cső­döt kér. — A főváros részesedése. A pénzügyminiszter értesítette a főváros hatóságát, hogy kövezetvám és fogyasztási adópótlék-fölösleg fejében 101.850 korona 12 fillért utalványozott ki, mint olyan összeget, amely a főváros pénztárát illeti. Az állampénztár ezt az összeget a polgármester részéről láttamozott nyug­tára fizeti ki. — Tanítók esküje. A júniusban előléptetett és újonnan választott székesfővárosi tanárok, tanítók és tanítók ma délelőtt tették le a hivatali esküt Rózsa­völgyi Gyula helyettes polgármester előtt, aki buz­dító beszédet intézett hozzájuk; a tanítók köszönetét a legidősebb tanító tolmácsolta.­­ A Dunapart kiépítését tudvalevőleg a kor­mány vállalta magára, a költség nagyobb részét azonban a főváros nyakába sózta. A részletek tör­lesztésére a tanács halasztást kért, amit a miniszter több ízben meg is adott, de újabban végre szigorú leiratban követelte, hogy a város október elsejéig 187.000 forintot fizessen, a hátralevő 300.000 forin­tot pedig a jövő évi május elsejéig fizesse meg. A miniszter kijelenti, hogy a város a 187.000 forintot október elsején meg nem fizeti, a 300.000 forintról pedig kötelezőt nem ad, abbahagyja a munkát. A tanács mai ülésén elhatározta, hogy a 187.000 fo­rintot október elsején megfizeti, a háromszázezer forintra pedig kiadja a váltót.­­ A magángyakorlat. A székesfőváros törvényi­­hatósági bizottsága június 20-án tartott közgyűlésén kimondotta, hogy a mérnöki hivatalban alkalmazott napidijasok nem foglalkozhatnak magángyakorlattal. A napidijasok megfelebbezték a közgyűlés határoza­tát. Felebbezésükben arra hivatkoztak, hogy napidi­jaikból meg nem élhetnek s miután ők csak másoló munkát végeznek a fővárosnál, magángyakorlatuk nem lehet inkompatibilis állásukkal. A belügyminisz­ter nem hallgatta meg a napidíjasokat s a közgyű­lés határozatát jóváhagyva, felebbezésüket eluta­sította. — Megjutalmazott tisztviselők. A fővárosi köz­gyűlés 1600 korona jutalmat szavazott meg Hamvay Sándor józsefvárosi elöljárónak s 400-at Pogány La­jos központi adószámviteli hivatali főnöknek, mind­kettőnek a közügy érdekében teljesített rendkívüli munkálatokért. Hamvay ugyanis átdolgozta a kerü­leti igazgatásra vonatkozó szabályokat, elkészítette a kerületi adóhivatalok új szolgálati utasítását, egysé­ges gyűjteménybe foglalta az elöljárósági igazga­tásra vonatkozó összes utasításokat, megállapította a mérnöki hivatal ügykezelését szabályozó utasítá­sokat, az elöljárósági nyomtatvány-mintákat, stb., Pogány Lajos pedig az adóhivatali szolgálati utast­ Péntek, 1900. augusztus 31. táj megállapítása körül fejtett ki alapos munkát. A miniszter mind a két tisztviselő megjutalmazását jó­váhagyta s Hamvaynak elismerését is kifejezte le­iratában. VIDÉK. (Beniczky főispán jubileuma.) Beniczky Ferenc v. b. t. tanácsos közelebb tölti be főispánságának ti­zedik évfordulóját. A vármegye vezetőjének jubi­leumára minden járásban nagyban készülnek. Bent a vármegyeházban nemsokára megállapítják azokat a módozatokat, amelyekkel a főispán iránt ragaszko­dásukat és tiszteletüket tolmácsolni fogják. Az ün­nepség programmját a megye főtisztviselői állapítják meg s ez ügyben legközelebb tanácskozást tartanak. Az ünnepség november első felében lesz. (Vasúti altiszti lakóházak.) Amint értesülünk, a császári királyi szabadalmazott déli vaspálya-társa­ság Nagy-Igmándon, Moóron, Kisbéren, Kanizsán, Gólán, Zágrábban, Bodajkon, Vízváron és Babócsán altiszti lakóházakat épített, miután a kereskede­lemügyi minisztérium az építési terveket helyben­hagyta. (Dániel Ernő díszpolgársága.) Pancsova város küldöttsége ma tisztelgett Dániel Ernő báró volt ke­reskedelemügyi miniszternél, a pancsovai választó­­kerület országgyűlési képviselőjénél s átnyújtotta neki a Pancsova városa által díszpolgárrá történt megválasztásáról kiállított oklevelet. A küldöttséget a polgármester vezette, kinek üdvözlő beszéde után a volt miniszter megköszönte a kitüntetést s a kül­döttséget ebédre hívta meg a Park-Klubba. (Egy község jubileuma.) Éppen száz esztendeje, hogy néhány munkára edzett család megtelepedett a mai torontálmegyei Lázár-földjén, mely azóta virágzó nagyközséggé fejlődött. A község lakossága e héten ülte meg alapításának százéves fordulóját s első­sorban azokról emlékezett meg, akiknek a község alapítását köszöni. 27-én Hegedűs Dezső plébános a község elhunyt lakosainak lelki üdvéért gyászisteni­­tiszteletet tartott, melyen a község apraja-nagyja részt vett. Ugyanaznap a község volt lelkésze a híve­ket körmenetben vezette a temetőbe, ahol a felvirá­­gozott és kivilágított sírok tanúskodtak az élők kegyeletéről. Kedden hálaadó isteni tisztelet volt, melyet Szabó Ferenc nagybecskereki apát-plébános celebrált fényes segédlettel. Ezen számos környékbeli notabilitáson kívül jelen voltak: Harnoncourt Félix gróf gyermekeivel, a megye fő- és alispánja, Dániel Ferenc főbíró, Kögl Béla plébános, Winkler Ignác jószágigazgató stb. Az isteni tisztelet után az ünnep­ség világi része következett. A községháza előtti sétányon a helybeli dalárda elénekelte a Szózatot, majd Eisler Mihály nyugalmazott iskolaigazgató nagyhatású beszédben vázolta a község megalakulá­sát, sok évi küzdelmeit, kitartását jó és balsorsban, végül Eisler fia adta elő a község versbe szedett históriáját. A szép ünnepély a Himnusz eléneklésé­­vel ért véget. Utána fényes bankér volt a nagy­vendéglő tágas helyiségeiben. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­ Elzálogosított pezsgők és borok. Szomorú világot vet arra a manipulációra, mit egyesek a tisz­tességes üzletek rovására folytatnak, az a följelen­tés, melyet Egerváry Géza, a Vigadó volt bérlője adott be két barátságos ügynök ellen. Ebben az ügyben folytat most vizsgálatot a főkapitányság. Egerváry ugyanis följelentette Ekler Salamon és Ekler Ede pénzüzéreket sikkasztás büntette és uzsora vétsége miatt. Egerváry a következőkben adja elő panaszát: Ekler Salamon és Ekler Ede pénzüzérek­nél 1898 nyarán 744 üveg pezsgőt és 340 üveg va­lódi francia bordeauxi bort zálogosítottam el, melyre 1000 forint kölcsönt kellett volna kapnom. Ezt az ügyletet Eberling Antal biztosítási ügynök köz­vetítette, ki nekem az összesen 1084 üveget ki­tevő bor és pezsgő ellenében 700 forintot hozott. Ezen időben anyagi romlásomat feltartóztatni igye­kezvén, el kellett fogadnom a 700 forintot is, hogy ezzel pillanatnyi zavaromon segítsek. Nekem ezen pezsgőre és borokra szükségem lévén, úgy állapod­tunk meg, hogy jogomban áll, szükségletemhez képest, a bor- és pezsgőkészletet, palackonkint forintjával számítva, időről-időre kiváltani, miáltal azt kívántam elérni, hogy boraim fölött, fizetés ellenében, rendel­kezhessen­ és hogy ilyképpen vigadós vendégeim for­galma fennakadást ne szenvedjen. Midőn azonban főpincéremet és könyvelőmet a nevezettekhez elkül­­döttem és készpénz ellenében boraimból és pezsgő­imből szükségletemhez mérten egy részt magamhoz akartam váltani, Eklerék ezt megtagadták, azzal a megokolással, hogy ők csak a teljes zálogösszeg ki­fizetése ellenében hajlandók a bort és pezsgőt ré­szemre kiadni. Ily módon aknázták ki szorult anyagi helyzetemet és tették lehetetlenné ingóságaim kivál­tását , mert az 1000 forintot és a nevezettek által még külön igényelt busás kamatokat összehozni nem tudtam, minden megkérdezésem nélkül az egész bor- és pezsgő­készletet eladták, elyformán.

Next