Alkotmány, 1900. október (5. évfolyam, 234-259. szám)

1900-10-24 / 253. szám

ALKOTMÁNY. 253. szám. 13 Szerda, 1900. október 24. biztosítani. Ámbár Oroszország gyáripara nagy lépé­sekben vesz lendületet, mégis még igen távol áll attól, hogy ipari állammá alakuljon át. Oroszország­ban ma háromezer oly gyár van, mely 1000 rubel­nél kevesebbet nem gyárt. 1886-ban a gyáripar munkásait 493.000-re becsülték, ma meghaladják az egy milliót. A szükséglet igen nagy s még sok­kal nagyobb lesz, mihelyest a szibériai vasút kiépítése teljesen elkészült. A szibériai vasút kiépí­tése több mellékágak, mint pedig magának az euró­pai Oroszország vasúthálózatának kiterjedését fogja maga után vonni s igy évtizedekre biztosítva van Oroszország gyáripari fejlődése. De, hogy félre ne értessünk, mi is csak ott tartjuk helyén a mérsékelt vámpolitika követését, ahol ezáltal gazdasági érde­keinket szolgálhatjuk. Oroszországgal szemben véd­­vámos politikát folytatni azonban kívánatos és szükséges. Mezőgazdaságunkat ily nagy verseny ellen meg kell óvnunk. Gazdasági érdekeink, sajnos, ezen az óriási szükségleti piacon vajmi csekélyek. Úgy­szólván Németország látja el mindenben Oroszorszá­got. Csupán egyben kell kivételt tennünk és ez: a kőszénnek vámmentes bebocsátását meg nem aka­dályozni. A mai kőszéndrágulás mellett első rendű kötelessége az államnak mindent elkövetni, hogy a szegény osztályok ezen nélkülözhetetlen tüzelőanya­got minél jutányosabban beszerezhessék. De fejlődő gyáriparunk érdekében is szükséges ez a gondoskodás. Egy bekövetkezendő kőszénkrízis végzetessé válhat ipari fejlődésünkre. Tapasztaljuk, hogy a sokkal hatalmasabb és erő­sebb osztrák és német gyáripart mennyire sújtja a kőszénhiány és annak drágulása. Oroszország kőszéntermelése 10 év óta rohamos fejlődésnek indult. 1889-ben az évi termés 367 millió pud, 1899-ben pedig már 790 millió púd. A vasutak kiépítésével még sokkal nagyobb mértékben, könnyebben és ju­tányosabban fognak hozzáférhetni azokhoz a meg­mérhetetlen kőszénmennyiséghez, melyek úgy Orosz­ország, mint pedig Szibéria földgyomrában fel van­nak halmozva. Az annak idején mindkét félre oly előnyösen megkötött német-orosz kereskedelmi szer­­ződés megújítása nemcsak bizonyos, hanem annak még előnyösebb módosítása is. Ennek a viszonynak kedvező hatását, közvetve mi is meg fogjuk érezni. Ezen újabb szerződés folytán a német gyáripari termékek részére egy roppant nagy fogyasztó terület fog teljes egészében megnyílni. Németország így teljes mértékben biztosítja gyáripari érdekeit, Orosz­ország pedig az ő vasútpolitikája folytán gyáripará­nak kereskedelmét Szibéria és Kína felé tereli. Mind­két nagyhatalom az ő hatalmas hadi és kereskedelmi flottájával sokkal inkább azon lesz, hogy tengeren­túli expansív kereskedelmi politikát folytasson, mint­hogy az ő aspirációjukhoz képest olyan csekélysé­gekkel — mint a Balkán — bíbelődjenek. A gazdák, hatalmas németek és oroszok a tengerentúli Keleten fogják gazdasági boldogulásokat keresni; mi sze­gény magyarok pedig használjuk fel a kínálkozó al­kalmat és törekedjünk minden erőnkből a szomszé­dos Keleten gyáripari és kereskedelmi forgalmunkat előmozdítani. A Balkán államokkal szemben tehát vámpolitikánk legyen amennyire lehetséges méltá­nyos, ápoljuk a barátságos viszonyt. Elég baj az, hogy Oroszország a faji rokonszenv révén, politikai­lag oly nagy befolyást gyakorol a Balkánra. Tehát nemcsak gazdasági, hanem politikai érdekeink is úgy kívánják, hogy a kis Balkán államok gazdasági­lag ne függjenek Oroszországtól, hanem hogy azok virulva és fejlődve megtartsák függetlenségüket. És ezt csak úgy érhetjük el, ha oly gazdasági politikát inaugurálunk, mely a Balkán népeit nem kergeti az orosz moloch karjaiba. KÖZGAZDASÁG. A vasmegyei gazdák Darányinál. A Vasmegyei Gazdasági Egyesület küldöttsége Ernuszt Kelemen elnök vezetése mellett ma tisztelgett Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternél, hogy átadja neki az egyesületi díszelnökségéről szóló oklevelet. Ernuszt meleg szavakkal emlékezett meg azokról az érdemek­ről, melyeket Darányi minden animozitás nélkül ví­­vott ki magának a mezőgazdasági érdekek védelme­zése körül. Darányi miniszter meghatva mondott kö­szönetet a kitüntetésért s kijelentette, hogy a gazda­sági érdekek harmonikus együttműködésében mindig igyekezni fog a mezőgazdasági érdekeket joggal meg­illető polcot biztosítani. A vasmegyei gazdász tisztel­gése helyes dolog, de feltűnő és figyelemreméltó, hogy a vas megyei néppárti gazdákat és képviselőket demonstrative kihagyták a meghívott tisztelgők so­rából. Szüret: Az idei szüretről stuttgarti konzulátusunk a következőket jelenti: Wü­rtemberg: A szüret ered­ménye mennyiségileg általában meg fog felelni a becsléseknek, úgy, hogy holdankint átlag mintegy 1000 liter bort fognak nyerni. Egyes vidékeken azon­ban ennél sokkal jobb eredmények várhatók, míg másutt viszont gyenge szüretre van kilátás. A minő­ség tekintetében igen kedvezően hatott az enyhe időjárás; az ország minden vidékéről azt jelentik, hogy az idei újbor minősége legalább is olyan lesz, mint az 1895-iki termésé. Azokon a vidékeken, ahol a szüretet elhalaszthatják, még jobb eredményre van kilátás. A musttartalom változó, az eddigi eredmé­nyek szerint 60—90 foktartalma Oech­sle szerint, savtartalma pedig 10—14 százalék. A vásárlási kedv ez idő szerint még nem elég élénk, bár egyes eladások történtek és pedig adónként (3 hl.) 120— 150 márkáért, állandó árképződés azonban eddig nem történt, mert a vevők most még tartózkodók. Majdnem minden kerületből jelentik, hogy a szőlő­tőkék fecskendezése és kénezése ez évben is szem­­betűnőleg jónak bizonyult. Azok a szőlőhegyek, melyeken nem így kezelték a szőlőt, többnyire csupaszon állnak vagy pedig a szőlők visszamarad­tak az érésben. Gyümölcsfák az utak mentén. Darányi földmive­­lésügyi miniszter elhatározta, hogy az ország- és törvényhatósági utak gyümölcsfákkal való beültetését nagyobb méretűvé teszi. S hogy az ültetésre alkal­mas fák rendelkezésére álljanak, Pápán gazdasági és dísz­faiskolát, Gödöllőn pedig nagyobb csemete­telepet létesít. Mozgalom a vasárnapi munkaszünet ügyében. A kereskedelmi alkalmazottak Országos Egyesülete ma foglalkozott az egységes üzleti záróra és a va­sárnapi munkaszünet kérdésével. Hosszas vita után határozatba ment, hogy az egységes záróóra és a teljes vasárnapi munkaszünet ügyének mielőbbvaló sikeres megoldása érdekében a társadalom minden rétegére kiterjedő nagyszabású mozgalmat indítanak, annál is inkább, mert a nyári tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy kereskedőink egyáltalán nem ide­genkednek az ő testi és szellemi érdeküket is egy­formán szolgáló reformoktól. Ezeknek a határoza­toknak a részletes indokolását, az összes parlamenti pártoknak is beküldik pártolás céljából. A budapesti őszi baromfi-kiállítás, amely e hó­nap 27-én, szombaton nyílik meg, a legnagyobb lesz, amit ebben a szakmában eddig nálunk rendeztek. 253 kiállító majdnem 4000 tételt jelentett be, úgy hogy a városligeti fővárosi pavilion és a mellette levő 300 négyszögméteres szín zsúfolva lesz kiállí­tási tárgyakkal. A kiállítás egyik érdekes részét fogja képezni ötven kiállítónak baromfi­ termény-osztálya, amely ezzel az alkalommal teljes képét adja baromfi­­kereskedelmünknek. Haltenyésztő telepek Szeged környékén. Darányi földmivelésügyi miniszter értesítette a szegedi kul­túrmérnöki hivatalt, hogy miután az eddiginél is nagyobb gondot akar arra fordítani, hogy síkvidéki vizeink rendszeres benépesítése érdekében minél több telep létesüljön, Szeged vidékén mérnökileg felveendők azon alkalmas helyek, ahol növendék­halak tenyésztése alkalmas volna. Állatforgalmi korlátozások. Az osztrák belügy­miniszter folyó évi október hó 18-án kelt hirdetmé­nyével a sertéseknek Trencsén vármegye csacai és kisunaújhelyi járásaiból Ausztriába való bevitele el­len érvényben volt tilalmat hatályon kívül helyezte. A magyar-osztrák vaskartell. A magyar-osztrák vaskartellhez tartozó vasművek képviselői tegnap Bécsben értekezletet tartottak és elhatározták, hogy a kartellt felmondják és megszűntnek tekintik. Az írásbeli értesítést azonnal el is küldték a rimamu­rányi vasmű-részvénytársaságnak, mint a kartell magyarországi vezetőségének. A szepes-olaszi-i lenbeváltó állomás elkészült és folyó há­ly­án átadták a használatnak. Az átadás­nál jelen volt Csáky Zenó gróf főispán, mint a sze­­pesmegyei gazdasági egylet elnöke. A lenbeváltó­állomás hatásköre kiterjed Szepes-, Sáros-, Liptó- és Árva megyék területére; az építési költségek 40.000 koronába kerültek, melyhez a kormány 20.000 koro­nával járult. Budapesti gabonaforgalom: 1900. évi október hó 21-ike esti 6 órától, október 22-ike esti 6 óráig a helyi forgalomban érkezett: búza 12.746 mm., rozs 1076 mm., árpa 2463 mm., zab 1184 mm., ten­geri 1148 mm., összesen 18.617 mm.; elszállit­tatott: búza------mm., rozs 303 mm., árpa — mm., zab-----mm., tengeri-------mm., össze­sen 303 mm. ; az átmeneti forgalomban érkezett: búza------mm., rozs 321 mm., árpa 309 mm., összesen 630 mm.; elszállittatott: búza — mm.­, rozs — mm., árpa 306 mm., zab — mm., ösz­szesen 306 mm. Konzum sertésvásár: 1900. október hó 22-én. Készlet 397 darab. Uj felhajtás 757 darab. Összes felhajtás 1154 darab. Elszállittatott budapesti fo­gyasztásra 722 darab. Eladatlanul visszamaradt 432 darab. Napi árak: Malacok 50—100 kig. súlyban ---------kor. Páronkint 120—180 kilogramm súlyban 88—94 kor., 220—280 kg. súlyban 90—96 kor. 320—380 klg. súlyban 94—98 korona. . 300—500 klg. súlyban 84—90 korona. A vásár hangulata lanyha volt. BUDAPESTI TŐZSDÉK. Gabona­tőzsde. A vételkedv ma korlátolt forgalom mellett igen lanyha volt. 9000 mm. búza 5 fillérrel alacsonyabb árakon kelt el. Készáru eladások: Búza. Tiszavidéki: 1000 mm. 78-5 k. 7.90 kor., 500 mm. 78 k. 7.90 kor., 300 mm. Ó0 k. 7.85 kor., 100 mm. 80 k. 7.80 kor., 100 mm. 79‘5 k. 7.S0 kor., 100 mm. 78‘8 k. 7.60 kor., 500 mm. 78-6 k. 7.80 kor., 100 mm. 78-5 k. 7.75 kor., 100 mm. 78 k. 7.75 kor., 100 mm. 78 k. 7.65 kor., 100 mm. 78 k. 7.77V2 kor., 100 mm. 77 k. 7.77Vs kor., 100 mm. SO k. 7-77V* kor., 200 mm. 78 k. 7.35 kor., 300 mm. 78 k. 7.70 kor., 400 mm. 78 k. 7.70 kor. 200 mm. 77-8 k. 7.55 kor., 100 mm. 77-5 k. 7.60 kor., 100 mm. 77 k. 7.50 kor., 100 mm. 77 k. 7.50 kor., 100 mm. 77 le. 7.40 kor., 100 mm. 77 k. 7.70 kor., 100 mm. 76-3 k. 7.80 kor., 100 mm. 7'63 k. 7-50 kor., 100 mm. 76 k. 7.47V2 kor., 800 mm. 75-3 k. 7.42 Va kor., 100 mm. 75 k. 7.40 kor. Erdélyi: 100 mm. 75-6 k. 7.35 kor., 100 mm. 76 k. 7.35 kor., 100 mm. 77'5 k. 7.35 kor., 200 mm, 77 k. 7.35 kor., 100 mm. 76'5 k. 7.35 kor. Fejérmegyei: 300 mm. 77'5 k. 7.55 kor. Pcstvidéki: 100 mm. 79 k. 7.80 kor., 100 mm. 78 k. 7.80 kor., 100 mm. 77-5 k. 7.80 kor., 100 mm. 77 k. 7.55 kor., 200 mm. 77 k. 7.45 kor., 100 mm. 77 k. 7.40 kor., 100 mm. 763 k. 7.40 kor., 100 mm. 76 k. 7.40 korona, 300 mm. 76 k. 7.40 kor., 300 mm. 76 k. 7.37V2 kor., 100 mm. 76 k. 7.20 kor., 100 mm. 74 k. 7.40 kor. Paksi 700 mm. 77 k. 7.60 korona. Bácskai: 100 mm. 76'5 k. 7.40 kor. 100 mm. 74 k. 7‘40 kor. Bánsági: 270 mm. 77 k. 7.30 kor. Bihari: 100 mm. 77 k. 7.40 kor. Zab: 200 mm. 5.55 kor., 100 mm. 5.85 kor. 100 mm. 5.671/-2 kor., 100 mm. 5*70 kor. Rozs: 100 mm. 6.90 kor. Köles. 3000 mm. 5.27Vs kor. Lóhere. 55 mm. 65 kor. Határidő üzlet. Az irányzat lanyha. Érték­tőzsde. A mai előtőzsde barátságos hangulat mellett nyílt meg, délre azonban váratlan árfolyamesés követ­kezett be. Valuták és ércváltók változatlanul je­gyeznek. Az előtizede zárlatai. (Hivatalos jegyzés szerint koronaértékben.) Magyar hitelrészvény . . 649.— Déli vasúti részvény .. .. — Osztrák hitelrész­v­ény . 646.75 Közúti vaspálya részvény —.— 4°/p magyar arany­járadék —.— Városi villamos vasúti 4% magyar korona-járad. —részvény.................... —*•— Államvasut 640.— Rim­amurányi 502.50 Véli tőzsde zárlatai. Osztrák hitelrészvén.. .• 646.75 Osztr.-magyar államvasut Magyar hitelrészvény • *• 645.— részvény...................... 644.— 4u/p­illagyhí­aviny-járadék —.­­ Déli vasúti részvény .. .. 106.— 4% magyar korona­ járad 90.15 Közúti vaspálya.............. 584.— Leszámítoló bank......... —Városi villamos vasút 277.— Rimamurányi 493.— Hivatalos zárlati árak: Igaza őszre .. ..­­ .. .... .. 7.49-7.45 Rozs őszre....................... .. 7.27—7.28 Zni» őszre ...................... .. 5.09—5.10 Temjerl jul.-aug.-ra.. .... _ 0.------0.— » szept.-okt.-re .... „ 0.------0.— » máj.-jun.-ra .... ., 5.33—5.34 Olaj szept.-dec.-re .. ..„ .. 0.------0.— Repce míg.—szept.-re .. .. —V— BÉCSI TŐZSDÉK. Termény­tőzsde. Haza áprilisra_________— 7.63—765. » októberre 8.68—8.09 Rozs májusra — 7.50—7.52­­» októberre ..._— 7.71—7.72 Zab májusra 5.71—5.72 » októberre ........... ... 5.90—5.91 Tenjsek­ májusra ............ 6.65—6.68 » júliusra ... ... ... 5.34—5.35 Repce augusztusra — . — —.-------•—

Next