Alkotmány, 1900. november (5. évfolyam, 260-285. szám)

1900-11-01 / 260. szám

V. évfolyam. 260. szám. Csfilörtszk. Budapest, 1900. november 1. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre_______kor. 28.^ Félévre ...... « 14.— Negyedévre ........ a 7.— Egy hónapra ..... « 2.40 Egyes szám 8 áli., vidéken 10 kill. Megjelenik naponként reggel, kivéve hétfőn. Távbeszélő száma: 58—68. SZERKESZTŐSÉG ÉS LAPKIADÓ HIVATAL: VIII., Szentkirályi utca 28. HIRDETÉSEK felvétetnek a kiadóhivatalban és BÉCSBEN: Friedl Hubertnél VH., Matzleinsdorfor-Strasso 7. Kéziratokat nem adunk vissza. Osztrák kívánságok. Budapest, október 31. (Dr. N.) Az osztrákok minden politikai bölcsesége abban merül ki, hogy vádaskodnak egymás ellen és mások ellen s követelnek a maguk számára sokat, minél többet. Terv nincs az ő vádaskodásaikban és az ő követeléseikben; ők egy ösztöntől vezettetnek, de amely ösztön egy beteg szervezet ösztöne. Kevésbbé gúnyt, mint inkább szánalmat érdemelnek ezek a népek, melyeknek hatalomvágya és gazdasági telhetetlensége annál nagyobb, minél jobban marcangolja őket a testvérharc. Parlamentjük veszendőben, mivel teljesen képtelenek arra, hogy a nép akaratát törvényes módon nyilvánítsák, tehát tulajdonképpen elesik az a feltétel, melyhez nemcsak a közös érdekű, de a 67-es kiegyezés értelmében közös ügyek jelenlegi intézésének módja kötve van. És mikor ilyeténképp elesik a vám- és kereskedelmi szövetség közjogi előfeltétele, akkor ők nagy hangon megszabják a kötendő vám- és kereskedelmi szövetség feltételeit. Ez történt tegnap Bécs városában, az osztrák ipari kongresszuson. Az osztrák ipari kongresszuson elfogadott határozati javaslat szerint az osztrákok igazságos gazdasági kiegyezést kívánnak. Ez helyes, ezt mi is akarjuk. De mi az igazságos gazdasági kiegyezés ? That is the question! Az osztrák ipari kongresszus határozati javaslata igen szerény. A vasúti díjszabások dolgában meg akarja szüntetni a két államnak önálló rendelkezési jogát, vagyis meg akarja akadályozni a magyar államot abban, hogy a maga gyenge iparát díjszabási eszközökkel gyámolítsa. Továbbá azt követelik az osztrák iparosok a határozati javaslatukban, hogy a közszállításoknál mindkét állam polgárai egyenlő tekintet alá essenek , tehát a magyar közszállításoknál ne lehessen kikötni azt, hogy csak magyar állampolgár pályázhassák. Viszont a hadsereg szállításainál az elfogadott határozati javaslat szerint nem volna helye az egyenlő elbánásnak, hanem a két állam polgárai kvótaarány szerint részesednének. Ennek az volna a következése, hogy az összes közszállításoknál, Lajtán innen, Lajtán túl, az osztrák iparé volna a túlsúly, a magyar ipar pedig a magánfogyasztásra szorítkozhatnék csupán, amely hogy nagyobb részében szintén osztrák iparcikkeket vesz, azt mindnyájan tudjuk. A magyar ipar ilyenformán nem hogy erősödnék, hanem mindinkább gyengülne, teljes kihalásra volna kárhoztatva. Ráadásul pedig a nagy egyhangúsággal elfogadott határozati javaslat újabb közös intézményeket láván. A vámjogi kérdések elintézésére közös hivatal állíttassák fel és jogi kötelező erővel, bíró értesítő hivatal létesíttessék vámjogi kérdések számára. A két állam közbenső forgalmának statisztikáját közös bizottság állítsa össze. A közszállításoknál a két állam polgárai egyenjogúságának megóvása fölött egy közös ellenőrző bizottság őrködjék. Újabb közös ügyek, melyek a közjogi szempont mellett még annyiban is nevezetesek, hogy azokat az intézményeket, melyek az osztrák ipar érdekében állanak, és ijesztő tekintetű fejedelmeivel, kiknek eszközei a fondorlat, a romlottság, a lélekvásárlás, a khán előtti meghunyászkodás, hitszegés, árulás és gyilkosság az egyenlő rangunkkal szemben. Ők voltak a khán adószedői és rendőrei. E kegyetlen árulással és vérrel fertőzött fejedelmek lettek a felszabadulási küzdelmek vezérei; az ő székhelyükhöz, Moszkvához fűződik a nemzeti függetlenség visszavívásának és az első szibériai hódításoknak az emléke. Ugyancsak Moszkva és a tőle nem messze fekvő Szergej Troica volt a középpontja a Pozsarszkij herceg és Minin marhakereskedő által vezetett ama mozgalomnak, amely a lengyelek Oroszország feletti hatalmának véget vetett. (1612—1616) Moszkva állította meg diadalútjában az újkor legnagyobb hóditóját, Napóleont, itt borul örök homályba az ő szerencsecsillaga s Moszkva lángjaiban lobogott fel utoljára a francia császárság hadiszerencséje. Rettenetes viharokat látott elvonulni falai fölött, sokszor porrá égett, felprédálták a tatárok, megostromolták a lengyelek, megszállták a franciák, de mindez keveset ártott hatalmas fejlődésének. Az oroszok bizonyos vallásos áhítattal tekintenek csillogó kupoláira: «Moszkvánál csak a Kreml magasabb, Kremlnél csak az ég,» mondja egy elterjedt orosz közmondás. Míg Szent-Pétervár Oroszország feje, Moszkva annak a szíve, ahol a nemzeti erő, érzés és élet a legérintetlenebbül lüktet és megnyilatkozik. A városnak ez idő szerint 989 ezer lakosa van, 440 temploma, 24 kolostora, 450 különböző tanintézete és 500 különféle jótékony intézete. A sajátos eredeti (originális) keleti szláv közös intézményekkel, tehát közös költségen akarnák létesíteni, holott a közös ügyeknek csak ott van céljuk és értelmük, ahol közös és kölcsönös védelemről van szó. Ausztria népeinek ma már valóságos vérbeli betegsége lett a Magyarország ellen való ingerültség és a gazdasági téren való szerénytelenség. Hiú álom volt tehát azok reménykedése, akik azt mondták, hogy Ausztria népei, ha alkotmányt kapnak, Magyarország barátai lesznek. A remény szétfoszlott. Ausztria népei pedig azon a ponton vannak, hogy alkotmányukat elveszítik. Várjon hiszik-e komolyan, hogy Magyarországnak az adott körülmények közt ismét kedve támad befolyását az osztrák érdekében latra vetni? Ha ezt hiszik, akkor ez újabb tünete az ő súlyos betegségüknek. Moszkva. — Az Alkotmány eredeti tárcája. — Bismarck az oroszok e szent városát a következőképpen jellemzi: «Diese Stadt ist wirklich als Stadt die schönste und origineliste te die es giebt, die Umgegend ist freundlich, nicht hübsch, nicht hässlich.» A jellemzés csak abban téved, hogy Moszkvát a legszebb városnak mondja, ami az eredetiséget illeti, valóban páratlanul áll kontinensünk valamennyi városai között. Nem tartozik Európa legrégibb városai közé, 1147-ben fordul elő először a neve az orosz krónikákban, az orosz városok nagy része sokkal nagyobb múlttal dicsekszik, mint Moszkva, de történeti fontosságra nézve nem vetekedhetik vele egyetlen egy orosz város sem s világrészünk többi nagy városai közül is igen-igen kevés. Fontossága csak a XIV. században kezdődik. 1322-ben Péter metropolita Vladimírból ide teszi át székhelyét, az ő példáját követi 1328-ban Iván Danilovics Kalita nagyherceg. Öt esztendővel rá az egész ország fővárosának deklarálták. Az orosz nemzet ekkor a szégyenletes és súlyos fatár iga alatt nyögött. Még ezen iga idején alakult meg Moszkva körül az a lemondani tudó, türelmes, erélyes vállalkozó faj, mely úgy volt alkotva, hogy el tudja viselni a szerencsétlenséget, föl tudja használni a szerencsét és hosszas küzdelmek után összetörve az idegen igát, az egész orosz nép urává legyen. E városban nőtt föl egy uralkodó ház, politikus és kitartó, okos és könyörtelen, sötét A képviselőház szombaton, november hó 3-án, délelőtt 10 órakor ülést tart, melyben folytatni fogja a trónörökös nyilatkozatának becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A honvédelmi költségvetés. A pénzügyi bizottság november 3-ikán délután öt órakor a képviselőházban szokott helyiségében ülést tart, amelyen a honvédelmi tárca költségvetés tárgyalása kerül sorra. Minisztertanács. Ma délután minisztertanács volt, mely a folyó ügyekkel foglalkozott. A bosnyák vasutak és a kormányválság. A «Neue Freie Presse» mai esti számában az új bosnyák vasutakról írva, egyebek közt azt is jelenti, hogy Széll Kálmán magyar miniszterelnök ezen ügyből tárcakérdést csináltak volna. A «Bad. Tud.» illetékes helyről fel van hatalmazva annak a kijelentésére, hogy ezen állójelleg, amint az indóházból az utcára lépünk, az első pillanatra szembeötlik és meglep. Az indóház előtt az orosz egylovas frakkereknek (izvozesik) hosszú sora áll, elég festői keleties öltözetben bokáig érő hosszú világos vagy sötét kék kaftán, derékon vörös övvel s fölfelé jelentékenyen kiszélesedő alacsony cilinder képezik ruházatukat. Számuk Moszkvában több mint húszezer. Vannak nagy számmal gummiradleres frakkerek is; ezek drágábbak. Kocsisaik vazával erősen kitömött, földig érő sötétzöld kaftánt viselnek, ékesen kivarrott övvel. Erősen kitömött hosszú kaftánjaikban jól elhízott drabális szakácsnőkhöz hasonlítanak. A frakkeres lovak szépek, Kremlben kivétel nélkül csödörök. Szabott ár nincsen, 20, 30 képekért egy félóráig is elviszik az embert, de alkudni kell. Nemcsak az állomáson, de az utcán is nagy számmal álldogálnak, a boszantásig tolakodók, percekig képesek lépést elkísérni az embert folyton kínálva magukat, akár csak a velencei gondolierek, vagy a helgolandi bárkások. Maga Moszkva zöld, vörös és sárgafedeles házaival, hagyma alakú aranyozott, kék és fehér színű kupoláival és ezek tetején ékeskedő láncos keresztjeivel igen bizarr látványt nyújt. Terei igen nagyok, utcái szélesek, de görbék, legnagyobbrészt a Kreml aljából indulnak sugárszerűen. A kövezet különösen a tereken rész. A hármas boulevardok félkör alakban veszik körül a város közepét. A boulevardokon, dacára hosszúságuknak és szépségüknek, különösen nyáron, úri publikum nem igen látható, legtöbbnyíre a nép alsóbb rétegei járnak, kelnek és Budapest, okt. 31.