Alkotmány, 1901. április (6. évfolyam, 79-103. szám)
1901-04-02 / 79. szám
ALKOTMÁNY. 79. szám. 3 Kedd, 1901. április 2. —■ " ■». — a bíróságok nem hajtották végre s ezt a végre nem hajtott rendelkezést, mint a Hak értesül, most a budapesti királyi táblánál végrehajtották. Ugyanis Sárkány Ferenc, mielőtt távozott volna vezető állásából, beszereztette a kereszteket s azok most ki vannak szegezve a budapesti királyi tábla itélőtanácsi termeiben.Sárkány Ferenc egyik vezető egyénisége az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak, öcscse a bányakerületi szuperintendensnek, Sárkány Sámuelnek. Protestáns egyéniségtől indíttatván meg az eddig mellőzött miniszteri intézkedés végrehajtása, azt hiszszük, ez elég bizonyság amellett, hogy a kereszt megkövetelése ott, ahová való, nem «felekezeti túlkapás.» Rakovszky István üdvözlése. A képviselőházban lefolyt eseményei a legutóbbi napoknak izgalmaikkal szerte az országban is nagy hullámokat vertek. Ezen események hatásának első híre még tegnap érkezett meg Budapestre — Rakovszky István orsz. képviselőt üdvözlik párthívei a Vág mellől. Az üdvözlő távirat a következő: Rakovszky István képviselő úrnak az oroszlánok verméből való győzelmes kiszabadulásához szívből gratulál a vágujhey-kerületi néppárt. A vágujhelyiek üdvözlő távirata teljes méltánylást érdemel, de egy tévedését szóvá kell tennünk. A táviratnak tévedése az, hogy oroszlánok verméről szól. Széll Kálmán Bécsben, Széll Kálmán miniszterelnök Budapesten és Rátóton tölti ugyan a képviselőház húsvéti szünetének legnagyobb részét, de április 14-én Bécsbe utazik három napi tartózkodásra a német trónörökös bécsi látogatásának kapcsán. Választási mozgalmak. Kalocsáról táviratozzék. A dunapataji választókerület szabadelvű közönsége vasárnap gyűlést tartott, melyen a szabadelvű párt jelöltjének Földváry Mihályt kiáltották ki. A gyűlés Széll Kálmán miniszterelnökhöz üdvözlő táviratot intézett. A szegvári választókerület függetlenségi pártja szervezkedő gyűlésén Maasburg Sándor báró szentesi földbirtokost választotta meg pártelnöknek. A debreceni második választókerületben a szabadelvű párt háromfelé szakadt. Király Ferencnek, a mostani képviselőnek pártjával szemben Szabó Kálmán ipar- és kereskedelmi kamarai elnököt akarja a szabadelvű választók egy része felléptetni, míg a párt egy harmadik töredéke Münnich Aurélnak, a mostani szepesiglói képviselőnek jelölse érdekében buzgólkodik. A függetlenségi párt jelöltjeiül Bakonyi Samu dr. ügyvédet és Csanak János földbirtokost emlegetik. A vasmegyei szabadon párt alattomosan Horváth István szombathelyi prépostplébánost akarta a néppárt ellen jelölni. Ez a terv most füstbe ment. A Szombathelyi Újság illetékes helyről nyert értesülés alapján kijelenti, hogy Horváth István prépostplébános semmi esetre sem fogja a jelölést a szabadelvű, párt részéről elfogadni. Az összeférhetlenségi törvényjavaslat tárgyalása. A kormány újságjai írják: Illetékes helyen azt tervezik, hogy az összeférhetetlenségi javaslatot az Adriatörvényjavaslat elintézése után azonnal tárgyalják a képviselőházban s hogy ez a reformjavaslatok közül legelsőbben intéztessék el. A főváros képviselői. Az 1848. V. törvény szerint Budát és Pestet összesen hét országgyűlési képviselő választásának joga illeti meg: ötvenhárom év óta ez a szám megszaporodott kettővel, noha a választók véleménye szerint legalább tizennyolc képviselőhöz lenne jussa a magyar fővárosnak. A belvárosi bizottsági tagok most sürgős indítványt adtak be a főváros közgyűléséhez, hogy a törvényhatóság írjon föl a kormányhoz, hogy még ebben az országgyűlési ciklusban eszközölje ki a törvényhozásnál, hogy Budapest népessége arányában megfelelő számú országgyűlési képviselőt választhasson. A képviselők szaporításával csak az országgyűlés költségei emelkednek, ne a képviselők számának nagyobbításával, hanem a kerületek arányosításával igyekezzenek nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban a fennálló visszásságokat megszüntetni. A kivándorlás. Az egész országban mindenütt nagy csökkenése érezhető a haza munkásainak. A föld népe vándorbottal kezében keres magának a régi helyett jobb hazát és elszakadva hazája rögeitől, uj és bizonytalan jövőnek indul neki a messze idegenben. Az országszerte most folyó ujoncozások is bizonyítják, mennyire fogyatkoznak évről-évre a haza fiai. Csak a veszprémmegyei pápai járásban — mint írják — 1026 védköteles közül 204 egészséges, munkabíró fiatalember van távol Amerikában — tehát egyötödrésze a védköteles ifjúságnak. Más járások még szomorúbb számarányt mutatnak föl. A horvátok válasza: Zágrábból táviratozzék. A regnikoláris küldöttség elnöke és előadója holnap délben Budapestre utazik, hogy a magyar küldöttségnek átadja a horvát küldöttségnek a magyar renunciumra adott válaszát. Az „Adria“ hullámai: Budapest, április 1. Fiume mellett a tenger csendes, de Budapesten még a húsvéti szünetbe is erősen belehullámzik az «Adria» botránya. A szabadelvűpárt tegnap este külön értekezletet tartott Bessenyey Ferenc és Hegedűs Sándor ügyében. Rendkívül sokan jöttek el a konferenciára, amely ilyformán erősen hasonlított a Barnum-cirkusz előadásaira. Eljöttek külső és belső tagok, liberális képviselők és liberális mágnások, Hegedűs, Wlassics, Lukács, Darányi, Plósz miniszterek, Dániel báró Hieronymi, Teleki Géza gróf, Erdély ex-miniszterek, Gromon, Széll Ignác, Vörösmarty, Graenzenstein, Nagy, Gulner államtitkárok, Bohus Zsigmond báró, Széchényi Imre gróf, Sváb Károly, Szabó Jenő, Latinovics János főrendiházi tagok, Dániel Gábor, Szilágyi Dezső, Fáik Miksa, Berzeviczy Albert, Horánszky Nándor, Gajári Ödön, Emmer Kornél, Esterházy Mihály gróf, Andrássy Sándor, Mezei Móric, Tolnay Lajos, Chorin Ferenc, Dókus, Pulszky Ágost, Láng Lajos, Münnich Aurél, Weisz Berthold, Végh Arthur képviselők stb. Széll Kálmán ünnepi bevonulása után megnyittatván a szabadelvű bűnbánás úri konferenciája, elsőnek Bessenyey Ferenc szólalt fel, ilyenekkel mulattatva a t. társaságot. A vidéken lévén abban a pillanatban, melyben a kereskedelemügyi miniszternek csütörtökön és pénteken az Adria-ügyben tartott beszédéről és Rakovszky Istvánnak ezen beszédekhez fűzött nyilatkozatáról értesültem, a fővárosba siettem s miután az Adria részvényeiről Rakovszky István előtt én is említést tettem, a szombati képviselőházi ülésen napirend előtti felszólalásra kértem engedélyt. Minthogy én komolyan nem vehettem, hogy Rakovszky reám célzott, beszédemben lehívtam az iráni nyilatkozatra, várjon engem értett-e vagy sem? Ezt annál inkább szükségesnek tartottam hozzá intézni, minthogy én Rakovszky képviselő úrnak az Adria részvényekről csak múlt hó 22-én beszéltem, míg ő múlt hó 29-én tartott beszédében azt mondta, hogy ezelőtt 14 nappal lett ő a kereskedelmi miniszter által megkérdezve amiatt, hogy miért terjeszti Rakovszky azt a hírt, hogy neki Adria-részvényei vannak. Rakovszky István magatartása folytán nyilatkozatom megtételében megakadályoztatván, tartozó kötelességemnek tekintem a párt előtt elmondani azt, amit a párttal és a kereskedelmi miniszterrel szemben a képviselőházban már elmondani akartam. Igaz, hogy d e hó 22-én, midőn a Házban szünet volt, több képviselőtársammal a függetlenségi párti padsorok és a gyorsírók asztala közötti téren a napirenden volt tárgyról össze-vissza beszélgettünk, amikor a helye felé igyekvő Rakovszky Istvánnak fenhangon s nem törődve azzal, hogy kik hallják tréfásan és az akkor már szállongó mendemondák stigmatizálására a következőket mondtam: «Azt beszélik, hogy az Adria részvényeinek egyharmadrésze a miniszter pénztárában volt», mire Rakovszky István minden szó és megjegyzés nélkül a helyére sietett, hogy beszédjét megkezdje. Tehát nem alattomos módon, nem besúgással, hanem fenhangon, a körülállók és az ott járókelőkre való tekintet nélkül mondtam ezt, nem is gondolva és nem is oly hangon, hogy azt hihettem volna, hogy egy ily képzelhetetlen valótlanságot valaki komolynak és valónak vegyen. Megengedem, hogy Rakovszky István komolyan vette. De úgyis vélem, hogy ha valaki valaki- nek valamit besúgni akar, az nem azt a helyet keresi ki magának, ahol sokan vannak és ahol folyton járnak-kelnek. De a besúgás nem a természetem. Rakovszky István beszédét végighallgattam s minthogy beszédében az általam tréfásan mondott mende-mondát még csak a hatás kedvéért sem említette fel, ebből azt következtettem, hogy ő is élőnek vette azt az abszurdumot, melyet én annak tekintettem és melyet mindenki annak tekintett. Legnagyobb meglepetésem és mély sajnálatomra ez az abszurd éle hat vagy hét nap múlva besúgás és rágalom alakjában lett a Házban fölemlítve, hol a kereskedelmi miniszter meggyanúsítására és a Ház és főkép a párt legnagyobb felháborodására szolgáltatott okot. Beismerem és pedig őszinte fájdalommal és mély sajnálattal ismerem be, hogy súlyos hibát követtem el, hogy az általam használt éle egy rosszul megválasztott helyen és időben használó meggondolatlan, ízléstelen és könnyelmű éle volt, melynek megtételénél azonban — és ezt méltóztassék nekem elhinni — éppen oly távol állott tőlem a pártkötelék megsértése s a kereskedelmi miniszter általam mindig nagyrabecsült egyéni és hivatali becsületének meggyanusítására irányzott szándék, mint ahogy fel nem tehettem, hogy a fentebb ecsetelt körülmények között általam használt és abszurditásig képtelen éket valaki komolyan vehesse. És mélyen sajnálom, hogy meggondolatlan eljárásommal okot szolgáltattam arra, hogy a párt kínos és kellemetlen helyzetbe jusson és hogy a kereskedelmi miniszter intakt becsületessége meggyanúsíttassék : a 1. párt iránti kötelességemnek tekintem, hogy úgy a t. párttól, mint a t. kereskedelmi miniszter úrtól ezennel bocsánatot kérek.» (Általános helyeslés.) Hegedűs Sándor miniszter: Miután Bessenyey képviselő eljárását jellemezte s intenciója ártatlanságára nézve bizonyságot adott, kötelességének tartja kijelenteni, hogy erős megrovó szavai ő reá vonatkozólag elveszítették sulijukat, mert szóló meggyőződött arról, hogy távol állott tőle minden gyanúsító intenció. Ezzel el volna intézve ez is dolog. Szereti, hogy eljárását objektivitással ítélik meg, kéri ezt különösen attól a párttól, amelyben felnőtt és annyit munkálkodott, amely annyi kitüntetésben részesítette. Sajnálja, hogy ez ügyet Rakovszky képviselő jóakaratukig tett magánközleménye alapján a Házban fölemlítette. Vegyék tekintetbe az Adria-szerződés ellen a lapokban és a Házban használt erős kifejezéseket. Pozitív és komoly alakban oly vád jutott Rakovszky útján szólónak tudomására, amelynek gazdája nem akadt Ezzel a tudattal kellett hallania a különböző vádakat és gyanúsításokat. Mindenki lélektanilag megmagyarázhatja, hogy ezekben összefüggést vélt felismerni a szóban forgó gyanúsítással. Hogy ily körülmények közt kitört belőle az indignáció, ez természetes joga, ez kötelessége volt. Ha ebbőlkifolyólag a párt kínos helyzetbe jutott, elismeri szóló, hogy ez sajnos esemény volt, amelyet — mint a Házban is kijelentette— őszintén sajnál. Hogy ezt most ismét kijelenti, ezzel az a célja,hogy minden bizalmatlanságot eloszlasson. Mert csak úgy teljesítheti bármely minőségében feladatait, ha a párt azzal a bizalommal és ragaszkodással, melyet eddig tapasztalt, jövőre is megajándékozza. Kéri, vegyék szavait ily értelemben tudomásul. (általános hosszas helyeslés.) Széli miniszterelnök kéri, tekintsék a kérdést ezzel végleg tisztázottnak és elintézettnek. Bessenyey kijelentette, hogy a legtávolabbról sem volt szándéka komolyan venni azt, amit mondott. Ezért a — mint kifejezte magát — meggondolatlan rész éléért a párttól és a minisztertől bocsánatot kért. Ezzel expiálta hibáját. Tanulságul szóló egy kérést von belőle le. Tartalék nélkül való őszinteséggel és bizalommal viseltetik a párt iránt; minden kérdést teljes őszinteséggel és nyugalommal kezel, tapasztalhatták, hogy minden észrevételt kellő tisztelettel fogad s egy kérdés elől sem tér ki, sőt fel is kérte a párt tagjait, hogy észrevételeikkel s kívánságaikkal forduljanak hozzá. Kérése ezúttal is az, hogy minden észrevételt, kifogást, kívánságot, bármit illessen is, őszintén tárjanak fel és azokat beszéljük meg