Alkotmány, 1901. május (6. évfolyam, 104-129. szám)

1901-05-22 / 121. szám

ALKOTMÁNY. 121. szám. 17­ Szerda, 1901. május 22^ *' * 1 11 * 1 *1 — (Bucsujárás Esztergomba.) A belvárosi főplé­­bánia-templomból május 27-én, pünkösdhétfőn bu­­csujárás indul Esztergomba. A bucsusok reggel négy órakor külön hajón indulnak s az érseki székváros­ban különféle ájtatosságok­ban vesznek részt. Közben megtekintik az érseki palota nevezetességeit és a ba­zilika kincseit.­­ (Új távíró.) Érdekes kisérleteket folytatnak ez idő szerint a Berlin és Hamburg között levő táviró­­vonalon. Arról van szó, hogy egy és ugyanazon a huzalon egyidőben nyolc táviratot továbbítsanak, még­pedig úgy, hogy négyet az egyik állomásról és né­gyet ellenkező irányban a másik állomásról. Az ilyen többszörös táviratozás dolgában eddig csak addig tudtak eljutni, hogy Páris és Berlin között a Boudot­­féle készülék alkalmazásával két táviratot továbbítot­tak egyidőben egy vonalon, és ime most nyolc táv­iratot is lehet egy huzalon egyidőben küldeni. Az erre való készüléket Rowland A. Henry, nemrég elhunyt amerikai fizikus szerkesztette. A készülék a párisi kiállításon is látható volt, de a kipróbálásra csak most került a sor. A kísérletek teljesen kielégítő ered­ménynyel járnak, ami annál nevezetesebb, mert Row­land készüléke olyan elven alapul, melynek teljesebb alkalmazásával nem kevesebb, mint 72 táviratot lehet majd egy vonalon továbbítani. Hogy a táviró-hálóza­­tok kiépítésében, ez mily nagy megtakarítást jelent, arról fölösleges külön beszélni.­­ (Cipészek a Turul-gyár ellen.) Az a telhetet­len zsidó pénzvágy, mely derure-borura «gyárakat» létesít a becsületes kisipar kiirtására, megint pórul járt legújabb gründolásával, a «Turul» cipőgyárral- A temesvári cipészek legutóbb gyűlést tartottak se­gédeikkel együtt s azon megbeszélték az ezen gyárral szemben követendő magatartás módozatait. A gyű­lésen kisült, hogy a gyárban a heti bér 9 korona volna, ha volna, de még eddigi dacára a közpénzből reá forditott szubvenciónak, egyetlen pár cipőt se készített. Végül határozatot fogadtak el, melyen a legélesebben elítélik a Frankel-féle «Turul»-gyár «gemeines Vorgehen»-jét, (ami magyarán «komisz eljárást» jelent) s amely szerint minden úton-módon arra fognak törekedni, hogy ez a gyár lehetetlenné tétessék. A kiküldött bizottság már tisztelgett a vá­ros polgármesterénél és kérte, hogy más városok mintájára rendelje el, hogy a temesvári fióküzletek­ről is levétessék a mostani cégtábla s hogy a gyár az eddigi «Turul»-védjegy használatától eltiltassék. A polgármester megígérte, hogy a kisiparosok érde­két támogatni fogja és az ügyet véleményadás végett az iparhatósághoz teszi át.­­ (Hol van Romagnoli?) Rosarióban, az argen­tínai köztársaság második nagy városában egy Ca­­ceres nevű ember jelent meg a rendőrségen s el­mondta, hogy Santáléból egy olasz érkezett, akinek föllépése gyanút ébresztett benne. Megbizatván a gyanús idegen megfigyelésével, Caceres az olasz bi­zalmához férkőzött s megtudta tőle, hogy az anar­­kistáknak New­ Yorkban, illetőleg Pattersonban időző vezetősége 72 tag közül sorshúzás utján az említett olaszra bízta a német császár meggyilkolását, akit elsőül jelölt meg a meggyilkolandó uralkodó szemé­lyiségek sorában. Rodolfo Romagnoli, — így hívják az említett olasz embert — végtelenül örült, szinte ujjongott, hogy a megbízatás ő reá esett. Mint isme­retes, Romagnoli ezután egyszerre eltűnt és csak később derült ki, hogy a «Hella» nevű Lloyd-gőzö­­sön Antwerpenbe utazott. A német rendőrséget nyom­ban értesítették a dologról.­­ (Zsidóország.) Mint értesülünk, megint nagy tervbe fogtak a zionisták, vissza akarják állítani a hajdani zsidó országot, még­pedig a jeruzsálemi tem­plom felépítésénél modernebb módon, részvénytár­sasági alapon. S mivel Palesztina a török szultán országa, a terv megvalósításához természetesen az ő beleegyezésére van szükség. Mint hírlik, a jámbor i­semiek meg is próbálták már, hogy a szultán jó­­i indulatát megnyerjék s a mozgalom egyik legagili­­sebb vezetője, Herzl Theodor a minap kihallgatáson volt az «igazhivők» uránál. A szultán — hir szerint — szívesen fogadta Herzlt, de hogy mit ígért és mit tagadott meg, arról nem került hír a nyilvánosságra. Végezetül azon őszinte óhajtással hozzuk e­nn­yt, bárha sikerülne a «részvényes zsidóország.» — (Veszedelmes gonosztevő) került ma sok haj­sza után a rendőrség kezébe Petrovics József Antal személyében. Hatszor szökött már meg a büntetés alól, legutóbb pedig a lipótmezei tébolydából mene­kült el. Azóta Ó-Buda és Újpest népét tartotta való­ságos rettegésben, mert soha sem volt biztos, milyen gonosztettet fog az elvetemült ember elkövetni. Ma az ó-budai hajógyár munkásai megpillantották egy csolnakon, amint az újpesti Szúnyog-sziget felé eve­zett. Üldözőbe vették s miután revolverének összes töltényeit üldözőire lövöldözte Nehman és Szalay rendőröknek sikerült őt Újpesten elfogni, honnan megkötözve vitték a kapitányságra. Az őrült elfoga­tása, kinek úgy látszik a mániája a leggonoszabb tetteket elkövetni, valóságos eseményt képez Újpesten és Ó-Budán. — (Gyermekgyilkos anya.) Moson-Szent-Péterben Kaiser jómódú gazdának a leánya minap kenyér­sütés közben gyermeket szült. A lelketlen leány, hogy szégyene ki ne tudódjék, az ujszülöt csecsemőt bele­dobta az —­ égő kemencébe, azután folytatta mun­káját, míg össze nem roskadt. Akkor orvost hivat­tak s igy a rettenetes bűntény kiderült, amit Gigg Frigyes vizsgálóbíró konstatált is, amikor a kemen­cében csak néhány csontocskát találtak a gyer­mekből.­­ (Elfogott hasmetsző.) Moszkvából jelentik, hogy azt a rejtélyes egyént, aki az utcákon fiatal asszo­nyokat megszurkált, tegnap elfogták. Az illetőt Su­­ravlevnek hívják és harminc éves, raktárnok. Test­vére azt állítja, hogy Suravlev gyakran szenved áju­­lási rohamokban. Az orvosok kizártnak tartják Su­­ravlev épelmüjéségét s azért az őrültek házába szál­lították. Ez a modern pszichológia és más efajta —ia rendes vége.­­ (Öngyilkosok statisztikája.) Egy előkelő angol orvosi szaklap érdekes statisztikát közöl az öngyilko­sok számának szaporodásáról. Érdekes, hogy e ki­mutatás szerint Észak-Amerikában történt a legkeve­sebb öngyilkosság. Szászországban 1885—1888-ig 333 ember lett öngyilkossá. Ezután Dánország kö­vetkezik 259 öngyilkossal, nyomban utána Francia­­ország és Poroszország. Belgiumijan és Svédország­ban 1.000.000 emberre 100 öngyilkos esik, tehát az öngyilkosságok száma az utóbbi három évtized alatt megháromszorosodott. Nagy-Britanniában is egyre szaporodik az öngyilkosok száma, ami nyilván az alkoholizmus terjedésének következménye.­­ (Rendőri hírek.) A soknevű tolvaj. Nagy buz­­gósággal keres most a rendőrség egy Szomolay József nevű embert, aki Oroszi József, Bezerédi József, Széll Kálmán, Ereszti Péter, Spielmann Lajos és Kovalovszky Ferenc nevek alatt több­­rendbeli tolvajlást követett el. A bécsi rendőrség vezette nyomra a budapesti rendőrséget, amely Kova­­lovszkyt el is fogta, de kisült róla, hogy a jelzett időben Bécsben nem járt. Az ő nevére kiállított munkakönyvvel követte el Szomolay bécsi stiklijét. A veszedelmes ember budapesti születésű és jelenleg 32 éves. Lopásért, csalásért, sikkasztásért már több­ször volt büntetve, a váci fegyházban is eltöltött már négy évet. — Eltűntek. Rosenthal József csapos, Friedmann Árpád 14 éves gimnáziumi tanuló és Gönczy Lajos 17 éves ércfaragó eltűntek lakásukról már néhány napja s azóta semmi hirt sem adtak magukról. A három eltüntet keresi a rendőrség.­­— Elfogott csirkefogó. A rendőrség letartóztatta Mato­­vics Péter 36 éves pincért és kocsist, aki nagyobb összegű holmit lopott el lombacz Lajostól, a mag­­lódi­ út 17. szám alatt lakó vedéglőstől. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. ♦ Angolok a Vígszínházban. Ha így tartunk to­vább mi budapesti magyarok, akkor maholnap megk­érjük, hogy az évnek nem lesz napja, melyen idegen nyelvű előadást nem lehetne hallani minálunk. Az utóbbi időkben, különösen a Lipótváros és kapcsolt részeinek anyagi elhatalmasodása és műpártoló ér­zékének kifejlődése óta valóságos internacionális in­vázió gravitál Magyarország felé s szedi meg magát pénzzel Budapesten. Az annyira «sovén» fővárosi li­berális sajtónak természetesen nincs ezúttal szava ez­ellen, mert ő is odatartozik ama elemekhez, ame­lyek által él és amelyeknek vagyona és internacio­­nális titkos karaktere vonzza ide az idegen múzsát. Itt látszik meg, hogy a nagyhangú «sovén» frázisok alatt mi rejlik ama elemek lelkivilágában. Pedig ha valakinek, úgy a fővárosi «sovén» liberális sajtónak kellene — mert hisz a hazafiaskodás a ke­nyere — rámutatni arra, hogy Budapest magyar kul­túrája még nem elég erős annyira, hogy ily töme­ges internacionáls inváziót kibírjon, mint amiket az utóbbi időkben tapasztalhattunk. Mindezek pedig eszünkbe jutnak ma, midőn a Vígszínházban Kerker Gusztávnak New­ York szépe című nagyhírű operettjét adta elő egy amerikai an­gol társulat. Az operett ismeretei a közönség előtt a Magyar Színház számos előadása után s igy csak a kiállításra és a művészek előadására kell kiterjesz­­kednünk. Az amerikaiak igen otthonosan mozognak a színpadon, amit könnyen megmagyaráz már az a körülmény is, hogy a társulat több mint ezerszer adta már ezt az egy darabot. A kosztümök, a kiállí­tás, rendezés szemkápráztató volt s a Kerker sze­mélyes vezetése alatt működő zenekar is kitett ma­gáért. Az előadó művészek közül különösen említen­dők Julia Ring (Violet Gray) és Mario Dainton­ (Fifi), a férfiak közül Richarde Carle (J. Bronson), és W. Armstrong (H. Bronson). Játék volt tehát,­ csak hangot hiába kerestünk. Ebben úgy látszik na­gyon szegények az amerikaiak. A darab nagy hatást­ ért el s kétségtelen, hogy úgy a társulat, mint a Víg-, színház jó üzletet csinált. (Pfl). * Arnoldson Sigrid, az Operaház vendége hol­­, napután, csütörtökön a «Lakmé» címszerepében, folytatja vendégszereplését, mely szerepben tavalyi oly nagy sikert aratott. * Szülik Józsefnek, a tíz év előtt elhalt jeles egy­házi költőnek költeményéből még vagy kétszáz pél­,­dány maradt fenn nálam, melyeket eddig el nem­ árusíthattam. Hogy ezekről is végre beszámolhassak: a hold, költő hátrahagyott nővérének, az ő beleegye­zésével tetemesen leszállított árak mellett bocsátom, áruba a még raktáron levő példányokat. Aki 2 ko­rona 40 fillért utalványoz be hozzám, annak a költő arcképével ellátott diszkötésű példányt küldöm meg bérmentesen keresztkötés alatt; ki 1 korona 60 fillért küld, annak egy fűzött példányt küldök ugyancsak bérmentve. Eredetileg a kötöttnek ára 4 korona, a füzötté 3 korona volt. Iskolai jutalomnak, bérmálási emléknek igen hasznos, olcsó és mégis szép ajándék e könyv: ajánlom a t. c. iskolai igazgatók, tanítók, bérmaszülők és katholikus nevelők szives figyelmébe! Kalocsa (Pestmegye), 1901. május 19. Kleiner Lajos kanonok. * Egy kia tantrém-kérdés. A Magyar Szinház igazgatósága, amint neszét vette, hogy a Vigszinház angol vendégei műsorukba, Kerkernek New-York szépe című operettjét is felvették, felszólította a Vig­szinház vezetőségét, hogy a darab után előadáson­­ként 10 százalék tant­émet fizessen neki, mert kü­lönben betiltatja az előadásokat. E felszólításra a Vígszínház igazgatója azzal felelt, hogy előmutatta magának a szerzőnek a levelét, melyben az a dara­bot a Vígszínháznak engedi át. Ez sem használt, mígnem a kényes ügy egy pikáns leleplezéssel meg­lehetősen tragikomikus fordulatot vett a Magyar Színház rovására. A Magyar Színház követelődzése ugyanis valahogy fülébe jutott Kerker Gusztávnak, a szerzőnek, aki az angol operett-társulattal jelenleg Budapesten időzik. Kerker csodálkozva hallotta, hogy darabját Budapesten már előadták, holott az előadási jogot tőle senki meg nem szerezte. Ki is jelentette, hogy a Magyar Színházat a meg nem fizetett tan­­népiekért haladéktalanul beperli. Ez ügyre vonatko­zólag Beöthy László direktor egyik esti lap munka­társa előtt úgy nyilatkozott, hogy ő, mint a Magyar Színház igazgatója lépéseket tett ugyan az operett megvétele érdekében, az ügyletet azonban be nem fejezhette, mert időközben megvált a Magyar Szin­ház igazgatóságától. Hogy azután a szinház meg­vette-e a darabot s ha igen, kifizette-e, arról nem szolgálhat felvilágosítással. * A M. Tud. Akadémia a nyári szünet előtt még négy ülést tart és pedig június 3-án az I-sö osztály, 10-én a II-ik osztály, 17-én a IH-ik osztály ülésezik, 24-én pedig összes ülés lesz. Ezután megkezdődik a három hónapig tartó nyári szünet, mely után az első ülés október hó 17-én lesz. * Az Országos Levéltár kiállítása. A belügymi­nisztérium budai országház­ utcai épületében elhelye­zett Országos Levéltár régi oklevél-kiálltását igen számosan látogatják a csütörtöki napokon, amikor is a kiállítás délelőtt 11 órától 1 óráig tekinthető meg. A kiállítás október elsejéig marad nyitva. * A kormány képvásárlásai. A kormány a nem­zetközi tavaszi műtárlaton körülbelül ötvenezer ko­ronáért vásárolt műveket a Képzőművészeti Múzeum számára. Ez összegnek több mint kétharmada ma­gyar művészeknek jut. A kormány a külföldiek kö­zül megvette Lenbach saját arcképét, Lauter Geor­­gétól Trubeczkoj herceg arcképét, Walton Fiatal an­gol leányát, Lee Hankey tájképét, Angelo dall’Oca Bianca egy kisebb művét s a már említett Segantini- és Böckün-képet. Hazaiak közül Munkácsy egy akva­­relljét, Vaszary Ádám és Éváját, Mihalik, Olgyay, Magyar-Mannheimer, Katona, Kézdi-Kovách, Aggházy egy-egy tájképét, Ferenczy, Boruth, Poll figurális képét, Mátray és Teles egy-egy szoborművét. A kor­mány a Nemzeti Szalonból is szándékozik műveket vásárolni, a vidéki múzeumok számára. * Én. Káplány Géza Én című ,prózában irt költe­ményre­ hirdet előfizetési felhívást. A hat nyomta­­tott ívre tervezett kötet ára egy korona. Az előfizetési pénzek és gyűjtőívek június 10-ig a szerző címéra (Szeged, Tisza Lajos­ körút 22.) küldendők. * Pest megye új közigazgatási és földmivelési térképe. A Jankovich László tervezete alapján készült megyei térképek sorozatából most jelent meg Pest­megye térképe. A térképen, mely 67/77 cm. nagy­ságú 4 lapon nyomatott, a szabad királyi­­— törvény­hatósági joggal felruházott — és rendezett tanácsú városok, a nagy és kis községek és önálló puszták

Next