Alkotmány, 1901. május (6. évfolyam, 104-129. szám)
1901-05-22 / 121. szám
ALKOTMÁNY. 121. szám. 9 Szerda, 1901. május 22. »■■■■■■■« .....................» I '—M' .... A „Turul“. — Levél a szerkesztőhöz. —• Nyitra, május 17. Tekintetes Szerkesztő ur! Hazafias kötelességemnek tartom a «Turul» cipőgyár r. t. ügyére nézve abba az irányba terelni nagybecsű figyelmét, mely irányt követve, erről a nemzet romlására berendezett részvénytársaságról minden kétséget kizáró módon meg lehet állapítani, hogy a kereskedelmi minisztériummal egyetértőleg s a ma fennálló rossz iparpártoló, illetve szubvencionáló törvényünk védelme alatt bona fide folytatja ádáz munkáját. A «Turul» cipőgyár r.t.-nak Magyarország minden élénkebb kereskedelmi városában már körülbelül fél év óta gyári cipőraktárai vannak. E városokban mindenütt a fő kereskedelmi utcákban dús raktárkészletekkel és elég csinos üzleti berendezésekkel díszelgő bolti helyiségek fölött, messzire feltűnő cégtáblákon látható a cipő gyári cég. Sőt az üzleti helyiségek bejáratainál és kirakataiban mindenütt olyan táblák is függnek, melyen ez a felírás olvasható: «Hazai gyártmány». Ezeknek a «Turul» cipő gyári raktáraknak az árukészlete legalább is egymillió korona értéknek felel meg. Azóta pedig, mióta e raktárak a kereskedelmi forgalomnak átadattak, valószínűleg elárusítottak félmillió korona értékű cipőt, mert élénk üzletük van. Ezekben a cipőgyári raktárakban csodálatos módon keresztény üzletvezetőt, vagy eladó személyzetet nem találhatni, pedig nem hihető, hogy a tönkre ment kisiparosok és a keresztény kereskedelmi alkalmazottak között nem találkoznék a cipőeladáshoz értő egyén. Pedig az állami szubvenció és adómentesség terhét úgy tudom, hogy eddig még jobbára a keresztény felekezetekhez tartozók viselik, azért talán joggal megilletné őket legalább az olyan vállalatoknál az állás, hol az állam szubvencióját élvezik. Mert a magán cégtulajdonos izraelita polgártársaink a keresztény kereskedelmi és ipari segédkezet egyszerűen bojkottálják, azaz mellőzik, nehogy soraik közül a magyar középosztály valaha megerősödhessék. ■. Önálló kereskedőkként vagy iparosokként pedig amiatt nem boldogulhatnak a keresztény kereskedősegédek, mert ők, az izraelita polgártársak véleménye szerint, mind szamarak, mert nem tudnak a mai áramlattal élni. De hát mit csináljunk, hogy mi a saját erkölcsi nevelésünk szerint megélhessünk? Hivatalnokok és diplomás emberekké mindannyian csak nem lehetünk, hiszen már ezek most is oly sokan vannak, hogy szintén a megélhetés nehézségeivel küzdenek. A magyar kormány azonban ezzel a mi kétségbeejtő helyzetünkkel törődni nem akar s abban a téves véleményben van, hogy az új korszakba csak a teljes elpusztulás útján élheti magát bele a magyar ember. Ennek következtében mintegy szándékosan olyan törvények léptettettek eddig jogerőre, melyek bennünket, a középosztályhoz tartozókat, jövőnk s családi tűzhelyünk biztonságától megfosztanak. Ilyen tendenciával bír az iparpártolásra hozott törvényünk is, mert máskülönben lehetetlennek tartom, hogy ezt a rombolásra és nem az építésre berendezett törvényt hatályon kívül nem helyezték volna ama felvilágosító magyarázatok után, amit erről egyik lapban a múlt év végefelé olvastam. A cikknek, ha jól emlékszem ez volt a címe: «Miért nem fejlődik hazánkban a gyáripar»* — Ez a cikk olyként ajánja az iparpártolásról szóló törvény módosítását, hogy a vállalatok csak a kifizetett munkabér menynyisége után kapjanak szubvenciót az év végével. A szubvenció egy bizonyos százalék visszatérítéséből álljon, aszerint, amily fontossággal bír a gyártott iparcikk közgazdaságunkra. Ha ez a szubvencionális mód fennállana, akkor most a «Turul» cipőgyár még nem élvezhetne az összes gyári raktáraira adómentességet és talán a teljes szubvenciót sem. Mert a temesvári iparfelügyelő a 15 naponkint hozzá beküldött munkabérkimutatásból, melyhez igazolásul a munkáskönyvek is csatolvák és amelyeket ő lebélyegezni tartoznék, számadással volna képes beigazolni, hogy a temesvári kérdéses cipőgyár, mely Frankl Alfréd vallomása szerint három havi működés után még csak 110 munkást foglalkoztat, mily értéket képező cipőt állíthatott elő. Mert minden egyes valamire való kereskedő tudja azt, hogy az iparcikkei mér hatvan százaléka a gyári árnak, a munkabér. Azért bizonynyal feltehető, hogy a temesvári iparfelügyelő szintén bír annyi tudással, hogy megállapíthatná a kifizetett munkabérhez viszonyítva, hogy hány ezer korona értékű kész áru kerülhetett ki eddig a cipőgyárból ? Mert azt is tudnia kell az iparfelügyelőnek, hogy a kézműipari kész cikkeknél, a nyersanyag értéke csak 10 százalék. Tehát a gyáros hasznára és a tőke kamatjára cirka 30 százalék esik. De a szubvencionálás ajánlott módja szerint megállapítható volna az is hogy az ipari munkások évente hány ezer korona árányi készárut állítanak elő átlag az ipari szakmák szerint. Az itt bemutatott kulcs alkalmazásával a miniszter nyilatkozása nélkül is igen könnyen és majdnem krajcárig kiszámítható volna, hogy a temesvári cipőgyár 110 munkása az egy és fél millió korona értékű kész cipőt semmi körülmények között elő nem állíthatta, mert általában ismeretes, hogy egy ipari munkás évente átlag csak 600 koronát kereshet. Minden kétséget kizárólag bebizonyítható Frankfer vallomásából, hogy a forgalomban levőTurul-cipők kilenctizedrésze a mödlingi cipőgyárból került ki, valamint hogy megdönthetlenül igaz az, hogy a kereskedelmi miniszternek és a minisztérium ipari osztályának az új szubvencionálási mód nincsen ínyére és hogy a mai állapotot dédelgetve tartja fel, mit egyébként még frappánsabb formában is bizonyítani lehetne. A kereskedelmi miniszter «iparfejlesztésé»-ből azért az tűnik ki, hogy nem hordja szívén a közgazdaság hasznát és az ország szociális fejlődését, mert nem törődik azzal, hogy a szubvenció, az igazi ellenszolgálmány mértékének megfelelő összegét képezze.» Egy magyar kereskedő. * _ A «Turul» r. t. elleni ügyben a kereskedelemügyi miniszter intézkedése következtében minden irányban folyik a vizsgálat. Amikor a kormány a gyár létesítését, illetőleg jelentékeny anyagi támogatását elhatározta, a mértékadó szempontok közt nem a legutolsó volt az, hogy a gyár magyar nyersterményt dolgoztasson fel; most pedig kitűnik,hogy a Gerhardus et Söhne cég, mely a Turul tulajdonképpeni tulajdonosa, kizárólag keletindiai kecskebőröket készít ki, mert ezek a legolcsóbbak és ezt azután, mint zergebőrt bocsátja áruba. A temesvári gyár tehát, ha üzemét meg is kezdi, magyar nyersterményt egyáltalában nem dolgoztat fel. A cipőgyár létesítése ellen egyébként nemcsak a kisiparosok, hanem a kereskedők is felzúdulnak, mert a gyár az összes nagyobb városokban felállított fióküzletek által a közvetítő kereskedelmet is rendkívül károsítja, téri munkálatok gyorsítására szükséghez képest külön munkaerők alkalmazását tartja célszerűnek.Mezőgazdasági szempontból fontos igen a javaslatok ama része, mely a tagosítási eljárások előtt szokott, rabló gazdálkodások ellen kér orvoslást, továbbá, amely az állattenyésztés emelésére a tagosítások alkalmával kellő nagyságú közlegelők kihasítását tartja kívánatosnak. Ezután tárgyalás alá vették dr. Braunecker Lamorál báró ügyvédnek a birtokok- rendezési kérdésre vonatkozó javaslatait, melyek, miután nagy részt megegyeznek az előbb elfogadott javaslatokkal, némi módosítással elfogadtattak aszakosztály által. Szatócsok árusítási joga. A budapesti kereske-delmi és iparkamara azzal a kérdéssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, várjon a szatócsoknak,akik italmérési engedélylyel is bírnak, szabad-e az italmérési helyiségben hideg ételeket, mint pl. sajt, szalonna, hentesáruk stb. a vendégek által való el- fogyasztásra kiszolgáltatni. Erre a miniszter leiratban értesítette a kamarát, hogy azok a szatócsok, kik italmérési engedélylyel bírnak a szatócsipar üzletkörébe tartozó élelmi cikkeket, szatócs iparigazolványuk alapján az ületi helyiséggel ajtó által összekötött külön korcsmahelyiségben is kiszolgáltathatják. Budapesti gabonaforgalom: 1901. május 19. esti 6 órától május 20. esti 6 óráig a helyi forgalomban érkezett: búza 40366 métermázsa, rozs 859 mm., árpa 1408 mm., zab 3593 métermázsa, tengeri 47033 mm., repce 8 mm., liszt 359 mm., korpa------mm, összesen 93618 mm.; elszállittatott: búza 3085 mm., rozs 307 mm., árpa------ mm. zab 202 mm., tengeri 13364 mm., repce — mm., liszt 11818 mm., korpa 3142 métermázsa, összesen 31918 mm.; az átmeneti forgalomban érkezett búza 310 mm., rozs — mm., árpa — mm., zab — mm., tengeri — mm., repce — mm., liszt — mm., korpa------mm., összesen 310 mm.; elszállittatott: búza — mm., rozs------ mm. árpa — mm., tengeri — mm., repce — mm., liszt — mm., korpa — mm., összesen------mm. KÖZGAZDASÁG. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa ma Budapesten tartott ülésén jóváhagyó tudomásul vette Pranger József dr. vezértitkárnak a bank üzleteredményeiről és a pénzpiac helyzetéről előterjesztett jelentését, amely a bankrészleten alul való leszámítolással is foglalkozott. Elhatározták továbbá, hogy a Budapesten épülő banképület részletes terveinek kidolgozásával Alpár Ignác budapesti építészt bízzák meg, akinek pályamunkája tudvalevőleg az első díjat nyerte. Azonkívül csak a folyóügyek kerültek elintézésre. Bilinszki lovag kormányzó Pranger József dr. vezértitkár kíséretében Budapestről Szabadkára utazott és holnap az ottani fiókot, a következő napokon pedig a szegedi, temesvári és aradi bankintézeteket fogja megszemlélni. Az O. M. G. E. közgazdasági szakosztályának ülése. Az O. M. G. E. közgazdasági szakosztálya ma délután folytatta a tagosítás kérdésére vonatkozó javaslatok tárgyalását. Az ülésen Szcitovszky János elnökölt. Forster Géza előterjesztette a javaslatok 7-ik pontját, mely mindjárt a tagosítási eljárás kezdetén gazdasági szakértő alkalmazását kívánja. Pataky Viktor hozzászólása után a javaslat e részét elfogadták. A javaslat 8-ik pontja az erdőfelügyelőségeknek a tagosítási eljárásba bevonását kívánja, — a szakaszt többek felszólalása után a szakosztály megszavazta. A következő szakaszok — a tagosításnál bírói eljárás s a kataszteri munkálatok gyorsításását kérik, a szakosztály oly értelemben határozott, hogy tagosítási ügyekre külön bírák, illetve bíróságok delegálását tartja kívánatosnak, míg a katasz- BUDAPESTI TŐZSDÉK, Gabonatőzsde. A búzapiac ma lanyha irányzat mellett nyílt meg és a vásárlók tartózkodó magatartása következtében az árak lemorzsolódtak. Mintegy 29.000 mm. búzát helyeztek el, melyet 5 fillérrel alacsonyabban fizettek. Zab és tengeri változatlan, Készáru eladások. Búza. Tiszavidéki: 300 mm. 78 k. 7.80 korona, 1300 mm. 78'2 k. 7.77Vs korona, 400 mm. 78-5 k. 7.77V2 korona, 100 mm. 79 k. 7.77Vs korona, 200 mm. 78 k. 7.67V2 korona, 150 mm. 77 k. 7.67V2 korona, 100 mm. 76 k. 7.70 korona. Pestvidéki: 600 mm. 79 k. 7.95 korona, 100 mm. 76'2 k. 7.55 korona, 700 mm. 75‘6 k. 7.621/a korona, 100 mm. 75k. 7.45 korona. Szwáci: 1300 mm. 73‘5 k. 7.35 korona. Temesvári: 2000 mm. 74-3 k. 7,20 korona. 1.-Becsei: 1300 mm. 77 k. 7.50 korona. Marosi: 2800 mm. 78-5 k. 7.421/2 korona, 1500 mm. 77'8 k. 7,421/s korona, 3420 mm. 78 £ 7.60 korona. Bácskai: 4200 mm. 75 k. 7.55 korona. Raktár: 1800 mm. 76-2 k. 7.55 kor., 3400 mm. 76 k. 7.45 kor. Vukován: 2800 mm. 75 k. 7.37 és fél korona Árpa: 100 mm. 6.65 korona. Tengeri: 500 mm. 5.37 V2 korona, 600 mm. 5,34 korona, 800 mm. 5.05 korona. Zab: 100 mm 7.05 korona. Rozs: 200 métermázsa 7.35 korona, 100 mm. 7.10 korona, 550 mm. 7.25 korona. Határidőüzlet A hangulat kedvezőtlen. Hivatalos zárlati árak: Értéktőzsde, Búza májusra________7.37 okt.-re _ _ 7.58 Rozs októberre _____ 6.62 Zab októberre _ — 5.64 Tengeri májusra_ _ _ 5.34 Olaj április—májura 0.— Repce aug.—szept.-re — 0.— Kedvetlen hangulat mellett a helyi értékek árfolyamcsökkenést szenvedtek. Valuták és ércváltók változatlanul irányoztattak. Előfordult jegyzések: Osztrák hitelrészvény 692.— 691.— 690.75 — Magyar hitelrészény 694.— —.— —.— —.— Rima-Murányi_ _ 496.— —.— —.— —•.—• Államvasut ..._ 680.25 679.— 677.50 —.— Jelzálogbank _ _ 443.50 —.— —.— —.— Közúti vasút _ _ 568.— 566.— 565.50 —.—Városi villamos ... 300.— —.— —