Alkotmány, 1901. június (6. évfolyam, 130-155. szám)

1901-06-01 / 130. szám

ALKOTMÁNY. 130. szám. ___________________________________________ tárgyakat, így a kenyértermékek negyvenhat százalé­kát direkt a termelőktől Magyarországon szerezte be. A szállításokban is igyekszik kellőképpen részesíteni a magyar ipart. A posztó beszerzésénél a harminc­­három százalékot magyar kisiparosoktól fedezte. Pulszky Ágost azt kívánta, hogy a hadügyminiszter a szállítások dolgában lépjen érintkezésbe a magyar kereskedelmi miniszterrel. Két év múlva szükség lesz a bőrök beszerzése dolgában új szerződésre s azt kívánta, hogy ez a szerződés ne terjedjen túl 1907-en, amikor a most fennálló kereskedelmi szer­ződések is lejárnak. A bizottság mindké jelentést tudomásul vette és a kapcsolatos tételeket is elfogadta, nemkülönben meg­szavazta lényeges észrevétel nélkül Münnich Aurél előadó ismertetése alapján a rendkívüli szükség­leteket s a hadügyminiszternek egyéb előterjesz­téseit. A jelentés hitelesítését hétfőn délelőtt 10 órakor fogja végezni a bizottság. Az osztrák költségvetési bizottság ülése. Az osztrák delegáció költségvetési bizottsága ma délután 4 órakor tárgyalás alá vette a haditengeré­szeti kölcsön előirányzatát. Ezt Pergelt dr. ismer­tette és elfogadásra ajánlotta. A költségvetést többek felszólalása és Spaun bárónak, a magyar delegá­cióban mondott beszédével teljesen megegyező nyi­latkozatai után tudomásul vették és elfogadták. A bi­zottság mai ülésén a zárszámadásokat is letár­gyalta. Választási mozgalmak: Budapest, május 31. Vasmegyében, Széll Kálmán szűkebb hazájában. 1896, de még inkább Széll Kálmán kormányralépte óta nem sejtett arányokban erősödött meg a néppárt. Ez idő szerint a megye három kerületét képviselik az országgyűlésen: Szombathelyt, Rumot és Sár­várt. Ezekben a kerületekben a néppárt a jelenlegi képviselőket jelölte újra, Szombathelyen Major Ferenc drt. Rumban Buzáth Ferencet és Sárvárott Förster Ottót. E kerületekben olyan erős a néppárt, hogy a szabadelvűek kötéllel sem tudnak ellenjelölteket fogni. De nem kevésbbé erős a néppárt Német-Újváron, ahol Simo­­nyi Sema­dam Sándor a jelölt és Kőszegen, ahol a néppárt Bonitz Ferencet, az Alkotmány szerkesztőjét jelölte, így tehát eddigelé öt vasmegyei kerületnek van néppárti jelöltje. Ezzel azonban még korántsincs befejezve a néppárt vasmegyei jelölései­nek sorozata. Még van pár kerület a megyében, ahol a győzelem biztató kilátásaival mehet harcba a néppárt. Zala megye keszthelyi kerületében, ahol holnap­után két helyen is, Alsó-Páhokon és Lesence-Toma­­jón fényeseknek ígérkező néppárti gyűlések lesznek, a néppárt Somssich Béla grófot jelölte. Sopron városában sokáig ugy volt, hogy ott az agg Fabiny Teofil többé fel nem lép. Kerestek is a soproniak jó sokáig uj szabadelvű jelöltet, lehetőleg minisztert, minthogy azonban még Wlassics Gyula sem volt hajlandó kötélnek állani, most felkérik Fabinyt, hogy vállalja el ezúttal is a jelöltséget. Nem valószínű, hogy Fabiny ezt a kérést teljesíteni fogja. Háromszék megye nagy­ajtai kerületében a sza­badelvűek újra jelölték Weisz Bertholdot, a Weisz Manfréd és Tsa cég beltagját,, az inkompatibilitási törvény nagyobb dicsőségére. Hont megye szabadelvű pártja május 29-én szervez­kedő gyűlést, akart tartani, de a szervezkedésből bomlás lett. Erre nézve így értesítenek bennünket Ipolyságról: «Május 29-én alakuló gyűlésre jött össze az egész hontmegyei szabadelvű párt. De az alakuló gyűlésből bomló gyűlés lett, mert veszekedés lett a vége. A helybeli független szabadelvűek szabad rendelkezést vindikálnak maguknak s nem akarják tűrni a felül­ről jövő jelöléseket. Különösen hallani sem akarnak Ivánka Oszkár jelöléséről Ipolyságon. Mily kicsiny­­lőleg szóltak a «Honti Lapok» a 20 nappal előbb lefolyt néppárti népgyülésről, melyen 3000 ember vett részt, s mely csak egy kerület gyűlése volt! Kiván­csiak vagyunk, mint fogja majd szépitgetni a május 29-iki alakuló gyűlést, melyen egész Hontmegyéből csak 200 embert tudtak összetoborzani, s melyről előre hirdeté, hogy «népgyűlés» jellegével fog binni. Fehér hollóként egy katholikus pap is részt vett az alakuló gyűlésen; egész Hontmegyéből egy pap­ nem is említjük azért nevét. Szerencsét­len gondolat volt Ivánka Oszkár részéről Ipolyságra vetni szemét! Ő a honti állapotok ostora a központi hivatalnokseregben csak boszútól lihegő ellenfelekre találhat. A néppártra számított, de a néppárt kimondta a határozatot Budapesten is és Ipolyságon is, hogy biztos kerületet semmiféle sze­mély iránti tekintetből fel nem áldoz. Kicsiny a néppárt, nem ajándékozhat a kerületben gazdag sza­badelvű pártnak kerületet. Meghajtunk Ivánka Oszkár parlamentáris egyénisége előtt, de ajánljuk neki, lépjen fel más kerületben is, ha nem akar ezúttal kerület nélkül maradni. Most már mindenki bizo­nyosnak tekinti előre is a néppárt győzelmét Ipoly­ságon. Sáros megye bártfai kerületében a jelenlegi Bánffy­­ánus Bornemisza Ádámnak erős ellenfele lesz a Széll Kálmán-párti Bujánovics Gyula, Kubinyi Györgyről. Budapest, május 31. Trencsén megye tegnapelőtti tavaszi közgyűlé­sének Kubinyi Györgyre vonatkozó epizódjáról még ezeket írják nekünk: Ez a közgyűlés Kubinyi György vezekléséről nevezetes. Okolicsányi János ugyanis interpellált abban az ügyben, hogy Kubinyi a megye egy kerületét pánszlávizmussal vádolta ama «szűsz­­beszédében,­ amelyet máj­us 18-án merészkedett megereszteni a képviselőházban. Tiltakozott Ku­binyi vádaskodása ellen és felemlítette a követ­kező esetet: Vagy két hete annak, hogy Bab­ik Frigyes evangélikus szuperintendens körútra jött Trencsén megyébe. Elment a puchói völgybe is, Kubinyi György pátriájába. Ünnepélyesen fo­gadták, Kubinyi György és más hazafiak asszisz­táltak és az egyik ünnepi szónok fülük halla­tára olyan pánszláv stílusban üdvözölte ékes tót nyelven a szuperintendenst, hogy Kubinyi és társai Oroszország kellő közepében érez­hették magukat. Mikor Okolicsányi plébános ezt a jellemző epizódot felhozta, Osztroluczky főispán (szin­tén evangélikus) figyelmeztette őt, hogy «ez nem tartozik ide». Okolicsányi azonban rendületle­nül folytatta: — Nem mi kezdtük, az önök felekezetebeli támadta meg hazafiságunkat. Nevezzen meg egyetlen pánszlávot közöttünk. Jobb lesz, ha Kubinyi úr saját háza előtt söpör. Kubinyi György erre megretirált. Azzal vé­dekezett, hogy ama ominózus beszéd előtt egész éjjel utazott, előre nem tudta (?), hogy fog kel­leni beszélnie, nem készült rá (?) és így bizony nem fontolhatta meg minden szavát. Látnivaló ebből is, hogy Kubinyi György meg­fontolatlanul vádol másokat hazafiatlansággal, de annál nagyobb megfontolással propagálja a tót gimnázium ügyét és hallgatja hitsorsosai és elvtársai pánszláv beszédeit. Jellemzi különben az ő patent-hazafiságát a következő eset is: 1899-ben történt a trencséni pályaudvaron, hogy többen várakoztak a vonat érkezésére. köztük Kubinyi György is. A be­szélgetés során szóba került a néppárt. Kubinyi György kidüllesztette a mellét: — Én nem félek a néppárttól, az én lutherá­nus tótjaim soha sem fognak hitelt adni a nép­pártnak, azok mindig mellettem lesznek. Kubinyi György ezen lutheránus tótjai ugyan­azok,, akik most pánszláv dikcióval fogadták szuperintendenseket . . . AUSZTRIA. Osztrák képviselőház. A viziutakról szóló törvényjavaslat 6—12. §-ához hozzászólt Nikolai, Wassilko, Mayreder, Tacher és Biankini, azután berekesztették a vitát és vezérszónokul a javaslat mellett Schertindt, ellene Schlegelt választották meg. A 6—12. §-t azután meg­szavazták, mire az elnök az ülést este 7 óráig felfüggesztette. __________Szombat, 1901. junius 1. Vilma királynő Németor­szágban, Budapest, május 31. Fényes napjai vannak ismét Németországnak é­s francia tisztek fogadása alig múlt el, máris megérkezett Vilma németalföldi királynő, férjé­vel, Henrik herceggel s Wildparkban látogatta meg a német császári párt. A wildparki pályaud­varon a császár és a császárné fogadta. Kölcsö­nös üdvözlés és a pályaudvaron fölállított dísz­­század megtekintése után a császári pár és ven­dégei, testőröktől kisérve, a császári palotába hajtattak. Útközben a közönség lelkesen üdvö­zölte őket. Este a királynő és férje tiszteletére ebéd volt, melyen Vilmos császár felköszöntötte vendégeit s a többi között a következőket mondta: — Először zsenge gyermekkorában üdvözölték, most a tavasz teljességében, tősgyökeres német törzsből való szerető férje oldalán üdvözlik ezek a csarnokok Lujza Henriett dédunokáját, az orániai ház rózsáját. Lehet-e Németalföld királynőjét porosz-brandenburgi földön másképp, mint a ház tagját üdvözölni, mikor elődeim és felséged elődei között évszázadokon át oly benső volt a viszony ? Csak a hála kötelességét teljesítem tehát újra, amidőn szíves-lélekkel hangoz­tatom, mennyi köszönettel tartozik a Brandenburg- Hohenzollern-ház az orániai háznak. A népért dol­gozni, vele élni és munkálkodni Németalföldön ta­nultak elődeink. Síkra szállni a hitért és szabad­ságért s örömmel dolgozni és munkálkodni az alatt­valókért: ezek az orániai ház kiváló tulajdonságai, amelyeket elődeim és házam tőle sajátítottak el. Beszéde végén a császár megfogadta, hogy Bran­denburg és Poroszország szeretete és barátsága az orániai ház és Németalföld iránt soha sem fog meg­szűnni, hanem házának és alattvalóinak szívében tovább fog élni Vilma királynő iránt is. Poharát Vilma királynő egészségére üríti. Vilma királynő válaszában köszönetet mondott a császárnak, azután így folytatta: Én is teljes szívemből kívánom, hogy vérrokon házaink kipróbált barátsága örökké álljon házaink és népeink üdvére. Megerősítem ezt az óhajtást, amidőn poharamat a császár és a császárné ő felségeik egészségére emelem. ■­*-­Az ebéd után a testőrség zenekara takarodót ját­szott, amelyre az idegen attasék, köztük Bonnal tá­bornok és Gáliér alezredes, továbbá a potsdami társaság előkelőségei is hivatalosak voltak. A császári pár, Vilma királyné és a vendégek az új palota er­kélyéről hallgatták a takarodót. A mai ünnepségekről a következő távirati értesíté­seket vettük: Berlin, máj. 31. A berlini helyőrség mai tavaszi szemléje után, amelyen a császáron kívül jelen volt a németalföldi királynő, Henrik németalföldi herceg és a mecklen­­burgi herceg, Berlin városa üdvözölte Vilma királynőt a Pariser-Platzon, ahol a főpolgármester, a városi tanács és a képviselőtestület küldöttségei és huszon­négy fehérruhás leány várta a királynőt. A főpolgár­mester beszédet mondott, egy leány pedig virág­bokrétát nyújtott át a királynőnek. A királynő meg­köszönte az ovációt s azután a császárné oldalán a közönség lelkes éljenzése között a kastélyba hajta­tott. Vilmos császár a szemle után az első század élén tért vissza a palotába. Jobbján Henrik herceg, balján a mecklenburgi herceg lovagolt. Berlin, május 31. Vilma királynő ma délben Bülow gróf birodalmi kancellárt fogadta. KÜLFÖLD. A pápa Franciaországról.. Royer d’ Agen a párisi Figaró munkatársa nemrég kihallgatá­son volt a pápánál, ki szerinte a következőleg nyilatkozott Franciaországról: — Az isteni gondoskodás jobb szolgái fogják majd a nagy művet végrehajtani, de az ön sze­rencsétlen hazája politikai sorsának sohasem lesz jobb barátja, mint én vagyok. Nagyon sze­rettem és most is nagyon szeretem Franciaor­szágot, mert bízom jobb jövőjében. De ugyan mit tettem én, hogy életem vége felé így elkese­rítenek? Én azonban megbocsátok mindenkinek, amennyire ezt Isten megengedi az ő helytartó­jának, akire már alig hallgatnak az emberek. De ugyan kérem, mondja csak meg nekem: mit

Next