Alkotmány, 1902. április (7. évfolyam, 78-103. szám)

1902-04-01 / 78. szám

ALKOTMÁNY. 78. szám. 3 egyes és pedig jelentékeny osztályainak erkölcsi és anyagi elzüllését fájdalommal látjuk. Kötelességünk testvéreinken segíteni, az összetartozás érzésének kell eltöltenie, minden magyar szivét. Aki a magyar társadalom megmentéséért lelkesedni nem akar vagy nem tud, ak­i ezért áldozatra nem képes, az kozmo­polita, annak csak nyékre magyar és szája hazafi, de maga nem az. Horváth látván KÜLFÖLD: A román zsidó­ kivándorlás. Cikkeink soro­zatát erről a kényes kérdésről követik az érde­kelt vidékek lapjai is. Többi között a Nagy- Szebenben megjelenő «Libenbürgisch-Deutsches Ta­ublatt» írt vezető helyen cikket a kérdésről s a kérdést nemcsak teljesen megvilágító, de jellemző képét is adja. A romániai kivándorlás összefüggésben van az új ipartörvénynyel, amely a szabad ipar és kereskedelem tekintetében bi­zonyos megszorításokat alkalmaz. Mivel a zsidók nem képesek ezekhez a megszorításokhoz alkal­mazkodni, különben nem tudnának prosperálni, nincs más választás előttünk, mint egy jobb hazának keresése, vagyis a kivándorlás. Ennek a kivándorlásnak iránya Magyarország, mivelhogy mi vagyunk ama különleges nép, amely minden élősdit eltűr a testén. Eltűrjük azt is, hogy a román zsidók szaporítsák a magyar állam lakos­ságának számát Pedig, mint a Siebenbürgisch- Deutsches Tageblatt» megjegyzi, nem valami kiváló kegy ránk nézve, ho­l a romániai zsidók minket szerencséltetnek becses megjelenésükkel, amennyiben mi ama bizonyos származású hon­polgárokkal eléggé bőven vagyunk ellátva. A szász lapnak ezt a kijelentését teljes mértékben elismerjük. --: ■■ ■ ..— TÁVIRATOK. A délafrikai béketárgyalások. Pretoria, márc. 31. Schalk-Burgernek eddig nem sikerült megkezdenie a tárgyalásokat Steynnal. De Weit és Stein átmentek a fővonalakon nyugat felé. Velük van Niekerk és Van der Merwe. Nyomukat egészen Parisig követték. A francia kamara berekesztése. Páris, márc. 31. A kamara elfogadta a sze­nátus által eszközölt összes változtatásokat és végül 367 szavazattal 80 ellen elfogadta az egész költségvetést. A kamara ülésének be­rekesztése előtt Deschanel elnök beszédet mon­dott, amelyben a kormány védelmére kelt és végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a kamara ragaszkodni fog a szabadelvű­­­séghez és a maga részéről biztosította a kama­rát hazaszeretetéről és ragaszkodásáról a forra­dalom elveihez és a köztársasághoz. (Nagy tet­szés. Felkiáltások: Éljen a köztársaság.) Az új választások április 27-én lesznek. Elfogatások Oroszországban. Moszkva, márc. 31. Rendőri jelentés szerint már­cius 26-án a főkormányzó rendeleteinek áthágása miatt 26 embert letartóztattak és egy--három havi elzárásra ítéltek. Az elítéltek között van 19 egye­temi hallgató, két volt főiskolai tanuló és két nő. Spanyolország és a kongregációk, Madrid, március 31. A lapok jelentése sze­rint a tegnapi minisztertanácsban nem jött létre megegyezés a kongregációra vonatkozó rende­let azonnali végrehajtására vonatkozólag. A barcelonai prefektus ideérkezett, hogy a mi­niszterekkel tanácskozzék. Azt hiszik, hogy a városra elrendelt ostromállapotot nem fogják megszüntetni. Sztrájk Olaszországban. Róma, március 31. Az 1876-iki korosztályból né­hány kis csapat katona, akiket annak idején a vas­úti alkalmazottak sztrájkja miatt behívtak, tüntetés­sel akarta kierőszakolni szabadságolását. A tüntetés azonban hamarosan véget ért, anélkül, hogy komo­lyabb incidens fordult volna elő. A katonai hatóság intézkedéseket tett a bűnösök megbüntetésére és újabb tüntetések megakadályozására. Olasz-francia-orosz barátkozás, Róma, márc. 31. Április 7-én egy negyven hajó­ból álló francia és orosz hajóraj érkezik Nápolyba. Ugyanakkor az olasz Földközi tengeri hajóraj is oda­érkezik. Lehetséges, hogy a király a nápolyi öbölben szemlét fog tartani a hajórajok fölött. Meline beszéde: Remiremont, március 31. Tegnap itt nagy nép­­gyűlés volt, amelyen Meline hosszabb beszédben kifejtette a progresszista párt programmját és egyben hevesen támadta a mostani francia kormányt. A progresszista párt a teljes lelkiismereti és egyesülési szabadságot kívánja, továbbá a parlament hatalmá­nak korlátozását, a kollektivizm­us elvetését és a nagy gazdasági, pénzügyi, katonai és szociális tervek megvalósítását követeli, amelyek az ország boldogu­lásának egyedüli biztosítékai. A szocialisták országos kongresszusa, Húsvét vasárnapján délelőtt összegyűltek a ma­gyarországi szociáldemokraták országos kongresz­­szusra, a városligeti Hermina-kert vendéglőben. A két ünnepnapra tervezték az összejövetelt s néhány város és tam, vagy­o­n, küldötteket menesztettek a nagy jelentőségű kongresszusra. Lelkes hangaimban gyüléseztek a szocialisták­­ a piros színekkel dí­szlett emelvényről, — melyen Marx és Las­­salte mellszobrai állottak — nagyhangú szó­nokot­ hirdették a szocializmus tanait. Dobá­lóztak a lesen társadalmi rend és eszmék körül cikázó frásisokkal s a gyűlés után nagy pártmulat­­ság és színi előadás volt (mint halljuk, «Munkát és kenyeret» parodizálva) — a ki­áradt politikusoknak. A kongresszust a külföldről is üdvözölték, a szom­széd osztrák szocialisták is meleghangú levelet írtak a Hermina-kertieknek, akik más pártokra oly könnyen rákiabáljái­ a fekete-sárga cimboraságot. A gyűlésről különben a következőkben számo­lunk be: A kongresszust Cserép Albert (Félegyháza) kor­­elnök nyitta meg. Az első napra elnökökül Jioldner Adott dr. (Budapest), Keresztes M­­áty (H.-M.-Vásár­­hely) és Urnán Pál (Cegléd) választanak meg. J­oldner Adot dr. üdvözöte a pártvezetőség ne­vében a megjelenteket,­­elolvasta a nemzetközi szo­cialista titkárság, a néme­országi párt, a svájci magyar egytet, az angol üggetlen munkáspárt, az osztrák pártvezetőség üdvözlő levelit Az igazoló bizottság nevében Lemer Dezső előterjesztette, hogy a vidékről képviselve van 73 község, Budapestről pedig 45 szervezet. Weltner Jakab délután örömmel konsta­álta, hogy a múlt évben a mozgalom, de különösen a korm­ű­­velős máz a ma nagyban erősöd­­t. Fleiszhmannn Andor szerint a pénztár bevétele a múlt évb­en 43.914 korona van s a választási alapra 4400 ko­rona gyült egybe, mig öt év előtt csalá­dul) korona gyűlt egybe. Mat­isits Géza németül ismerette a jelentéseket, melyeket nyomtatásban is szétosztanak. Fe olvasták ezután a beérkezett üdvözlő leveleket, a hor­vát pártvezetőségről, a londoni, müncheni, a párisi és berni magyar munkásoktól. A pártvezetőség jelentésével kapcsolatban több kü­döst is terjesztek elő jelentést Schmidt Jenő a resicai vasuttársaság eben kelt ki, Jasztrab Berta­lan (Buda ok) azt panaszolja, hogy a munkásoknak nincs idejük a szervezkedésre. Lan­­tus József ajánlja, hogy nagyobb gondot forditsanak­ a női szervezetek létesítésére, valamint a nemzetiségi szervezetekre. Schönherr József (Pápai a pápai munkásokról be­szél s öblösen támadja a néppárot, melylyel a szo­cializmus erős küzdelmet viv Pápán. Martincsek István kifejti, hogy a nemzetiségek nagy számánál fogva milyen fontos, hogy a nemzetiségi munkásokat, különösen a tótokat szervezzél é­s ajánlja, hogy ezekre ezentúl nagyobb figyelmet tonatsanak. Végül­­elolvasták a holandi és szerb pártvezetőség, a nürnbergi magyarok és mások részéről beérkezett üdvözlő leveleket és Goldner dr. elnöl­ a kongresszus tanácskozásait holnapig elnapolta. Este nyolc órakor nagy partamlatság volt a küldöttek tiszteletére a Hermina kert nagytermében, dallal, szava­attal és szinielőadásokkal egybekötve. Itt említjük meg, hogy a mai kongresszus megnyi­tása már Tóth Lams VII. ker. rendőrkapiány köve­telte az elnöklői, a jelent­­e küldöttek névsorát, amit azonban úgy az­ elnök, mint a kongresszus bejelen­ői meg­aludtak. Tóth kapiány addig nem akarta meg­engedni a tanácskozás, amíg a névsor, neki át nem­­ adják, ami ellen a bejentők azzal érveltek, hogy a kongresszus úgy van bejelentve, mint egy nép­­gyűlés. Tóth kapitány erre a főkapitánytól kért uta­sítást, aki érthetetlen engedékenységgel megengedte, hogy a névsor benyújtása nélkül vehesse kezdetét a kongresszus. A második napon az elnöki széket Groszman Miksa (Budapest), Németh István (Szabadka), Gáliczky Gergely (Orosháza) foglalták el. A­­Szervezkedés és sajtó” napirendhez Garbai Sándor kőműves beszélt. Malasits Géza indokolta a határozati javaslatot s kifejtette, hogy a párt törekvése lesz egy napilapot létesíteni. Ezután a napirendhez több mint 30 indít­vány érkezett be. Schönherr (Pápa) indítványára ki­mondták, hogy nagyobb gondot fordítanak a kis­iparosok szervezésére. Nagy képpel elutasíttatott azon indítvány, hogy már most egy állan­dóan utazó agitátor alkalmaztassák! Németh István szabadkai küldött indítványára kimondot­tál­, hogy az alkoholellenes mozgalmakat támo­gatni fogják. Matasitz Géza tudatta ezután, hogy a jelenlévő bányászküldöttek kénytelenek eltávozni, te ezze ki tehát a kongresszus rokonszenvét a szen­vedő bányamunkások iránt. Délután: «Állásfoglalás az ország gazdasági politi­kájához» napirend tárgyalása következett. Gold­ner Adolf dr. kifejti, hogy ő az önálló vám­terület híve. A védvámokat azonban elitéli, de­­hihetőnek tartja a nevelő vámokat. Garami Ernő ellenkező álláspontot foglal el. A kongresz­­szus kimondot­a, hogy jelenleg ezen kérdésben állást foglalni nem keán, mert a jövő évi kongresz­­szus új programmat fog kidolgozni s nem lehet ma már ezen programul egyik pontját előre kidolgozni. Kimondotta tehát a kongresszus, hogy a mai vita anyagát átadja feldolgozás végett a pártprogramot előkészítő bizottságnak. Kuchinger Manó előterjesz­tette a kiküldött szavazatszedő bizottság jelentését, mely szerint a pártvezetőségbe bevá­lsztottak a követ­kezők : Goldner Adolf dr., Garami Ernő, Garbai Sán­dor, Csizmadia Sándor, Bokányi Dezső, Groszmann Mikksa, Izrael Jakab, Malasits Géza, Wel­ner Jakab, Ifaly Endre, Porth György, (5 keresztény és 6 zsidó). «Az általános választói jog» pontnál Goldner Adolt azt mondja, hogy a munkásság eme elemi követeléséért egyedül a szociáldemokrata párt Száll si­ira. Mese az, hogy a munkásságnak barátjai vol­nának a parlamentben, mert a választói jog követe­lését senki sem veszi komolyan. Felolvasták még a beérkezett 8 üdvözlő levelet, közöt­ülk a belga párt vezetőségét, azután a tárgyalás folytatását elhalasztot­ák. Kedd, 1902. április 1. NAPIHIREK. Budapest, március 31. — (Időjárás) Nyugat-Európát a magas levegő­­nyomás borúja, a depresszió mélységéből veszítve, kevéssel keletre, nyugati Oroszország felé vonult. Eurósiában a hőmérséklet a normális alá sülyedt és az idő jobbára csapadékos. Közép-Európában álla­­nosan havazott. Hazánkban az idő hűvös, az ország hegyes vidé­kein az éjjel fagyott és sok helyütt előfordult ki­­sebb-nagyobb csapadék, helyenkint élénk szelek kísé­retében. Jós út. Jelenékenyebb hőváltozás nélkül, változé­kony, szeles idő várható, helyenkint csapadékkal. — (Személyi hírek.) A kiály tegnap este Bécs­ben esnádi ebédet adott, melyen „megjelentek az uralkodóház ott idéző tagjai. —­­ Bezsege tegnap délután meglátogatta Lipt Szalvator főherceget. — Ribkowitz herceg hadtestparancsnok Bécsből visszaérkezett Budapestre. Apponyi Lajos gróf magyarországi udvarnagy néhány napi tartózkodásra Dobrauba utazott.­­ (A Windischgraetz-pár a Szentföldön.) Windischgraetz Ottó herceg és neje Erzsébet főhercegnő egyiptomi körútjukat befejezve, át­mentek a Szentföldre s jelenleg Jeruzsálemben tartózkodnak. Ott töltötték a nagyhetet és a hús­véti ünnepeket is. Jeruzsálemből újból vissza­térnek Kairóba s ott maradnak április közepéig. Kairóból aztán Nápolyba és Rómába utaznak. Rómában hosszabb időt fognak tölteni, ahol a pápa audiencián fogadja a hercegi párt. A her­cegi pár tiszteletére a királyi palotában fényes ünnepélyeket fognak rendezni. Május hó elején Bécsbe térnek vissza, ahonnan állandó tartózko­dásra Prágába utaznak. — (új pénzügyigazgatók.) A király Szenti Bálint királyt tanácsosi címmel és a VI. fizetési osztály jellegével leruházott brassói pénzügyigazgatót a rendszeresített illetményekkel a VI. fizetési osz­tályba soroza­t pénzügyigag­atóvá, Schwarczer Emil pénzügyi tanácsos és lőcsei pénzügyigazgatót, a fe

Next