Alkotmány, 1902. június (7. évfolyam, 130-154. szám)

1902-06-12 / 139. szám

ALKOTMÁNY. 139. szám. — (Jubiláló huszárezred.) A jövő hó 20-án ünnepli meg egyik legrégibb lovasezredünk, az Aradon állomásozó, Hadik gróf nevét viselő 8-ik huszárezred fennállásának 200 éves jubileumát. Az ünnep fényét emelni fogja, hogy az ezred egykori tagjai lehetőleg teljes számban vesznek részt a jubileum ünnepségen. Az ezred parancsnoksága ennélfogva felhívást intéz mindazokhoz, akik valaha ezen ezred tisztikarához tartoztak, hogy címüket tudassák. (Miksa császár legyőzője meghalt.) A most érkezett amerikai lapokban azt olvassuk, hogy Mariano Escobedo tábornok, akinek Miksa császár 1867 május 15-én Queretaronál megadta magát, május 26-án Mexikóban meghalt. Az elhunyt tábornok múltja ugyancsak viharos volt. Részt vett az amerikai— mexikói háborúban mint közember, majd 1859-ben már ezredes lett. 1864-ben Texasba menekült s a következő évben betört Mexikóba és elpusztított mindent, ami útjába akadt. Mindig a hatalom ellen harcolt és 1874-ben lázadást szított Diaz elnök ellen, amiért újra menekülnei kellett. Később visszatért Mexikóba, ahol elfogták és 1879-ig fogoly volt, amikor betegsége miatt szabadon bocsátották. EkkorNew Yorkba költözött, majd nemsokára visszatért Mexikóba és államhivatalt vállalt. Az elhunytat az állam temettette el nagy pompával. (A párbaj ellen.) A világ minden részében egyre-másra alakulnak a párbaj ellenes szövetségei, de csak akadémikus értékű sikereket mutathatnak fel, beszélnek, brosúráznak és vígan párbajoznak tovább. Legutóbb egy Marolles nevű francia érdekes füzetet irt, melyben a franciaországi párbajellenes mozgalom eredményeit ismerteti. A füzet a párbaj történetével foglalkozik s adataiból különösen érdekes az, hogy Franciaországban 1598-tól 1608-ig nyolcezer ember vesztette életét párviadalban, újabban Lajos Fülöp uralkodása alatt lett népszerűvé a párbaj s azóta verekednek az emberek olyan nagy hévvel. Ami a mai franciaországi viszonyokat illeti, a szerző alig mond el valami olyant, amit nagyobb eredménynek lehetne tekinteni. Beszél arról a párbajellenes ligáról, melynek Broglie herceg, Bussy, Cassagnac, Cuverville gróf a tagjai s amely azt tűzte feladatául, hogy becsületbeli konfliktusokat békés úton intéz el. Ez a liga azonban csak akkor intézheti el a dolgokat, ha mindkét fél hozzáfordul ítéletért. Ha csak a sértett fél kér döntést, a liga a sértés természetét kikutatja, megállapítja az elégtétel formáját s támogatja a sértettet abban, hogy lojális elégtételt adhasson. Ha a sértő fél fordul a ligához, akkor a liga szintén megállapítja a tényállást s iparkodik olyan elégtételt szerezni a sértettnek, hogy a sértő lovagiassága se szenvedjen csorbát. Végül annak a meggyőződésének ad kifejezést a füzet szerzője, hogy a huszadik század folyamán a párbajt el fogják törölni. Hogy miképp, azt nem mondja meg. —* (A Julián-naptár megváltoztatása.) Szent-Pétervári tudósítónk jelenti, hogy Antoni szent-pétervári metropolisa legközelebb Abbáziába utazik, ahol találkozni fog egy vatikáni méltósággal abból a célból, hogy megbeszéljék a Julián-naptárnak a Gergely-naptárral való egyesítését. A metropolita, bár nagyon konzervatív szellemű, hive ennek az eszmének. (Nápolyi állapotok.) Nápoly kivülről nagyon szép és amint az ember a derült öblöt nézi, melynek egyik szegletében hatásos staffázs képen füstölög a Vezúv, szinte azt hiszi, hogy itt maga a harmónia és a tiszta életöröm tartja királyi székét. Belül azonban nem ilyen a kép. Különösen nem ilyen legbelül, a város viszonyaiban, erkölcseiben és kormányzatában. Nagy skandalum volt az a leleplezés, amelylyel Saredo szenátor, királyi biztos bemutatta a városatyák hallatlan visszaéléseit, aminek a következménye az volt, hogy a belügyminisztérium feloszlatta a camorristákból álló községtanácsot és új választást rendelt el. Ez meg is történt, de az egész purifikálási művelet hiába való volt, mert — mint Nápolyból jelentik — a községi választásoknál a camorra összes jelöltjeit megválasztották. Nápolynak már ilyen a gusztusa, neki panama kell és nem tisztesség. Aminthogy ez kedélyesebb állapot is. — (Iskolai vizsgálatok.) A székesfőváros összes iskoláiban e héten véget ér a tanítás, sőt egyes iskolákban meg is kezdték a vizsgálatokat, melyek e hó végéig tartanak. Az évzáró ünnepélyeket néhány iskola kivételével a legtöbb tanintézetben június 29-ikére tűzték ki. Ezen a napon osztják ki az évvégi bizonyítványokat és az iskolai értesítőket. (Pusztuló falvak.) Szomorú írást küldtek Verbóc nyitramegyei községből, amelyben az árvíz miatt nyomorgó lakosságnak kérnek egy kis segítséget. Folyó hó 5-én délben, igy szól az írás, erős dörgés és villámlás közepett tojásnagyságu jég esett, mely sok helyütt két méter magasságot is elért és még másnap is ott feküdt a mezőkön és szántóföldeken, melyeknek termését teljesen tönkretette. Ez azonban még csak a veszedelem előjele volt, mert ezután óriási felhőszakadás keletkezett és a hegyekről lezuhanó ár magával sodorta az embereket, állatokat, utakat, házakat, szántóföldeket, mindent, ami útjában állott, szóval a lakosság egész vagyonát. Szerencsésnek vallhatta magát az, ki valamely erős, magas fába kapaszkodhatott, vagy pedig még idejekorán valamely magasabb fekvő épületbe menekült, hol derékig vízben több órát állva, legalább életét mentette meg. Még szerencséről beszélhetünk, hogy a csapás nappal történt, mert ellen esetben községünk 4.000 lakosa menthetetlenül odavész. így is több emberélet esett áldozatul és csak a lakosság, különösen egy Marecsek György nevű parasztlegény halált megvető bátorságának, ki saját élete veszélyeztetésével mentette ki a rohanó árban úszó embereket, köszönhető, hogy az áldozatok száma a veszély nagyságához mérten aránylag csekély. A kár százezrekre rúg; az országúton a közlekedés megszűnt, mivel a hidakat mind elsodorta az ár. A postaforgalom is két napig szünetelt és ma is még gyalogposta közvetíti a küldeményeket. A lakosság nyomora leírhatatlan. Megfosztva hajlékától, állataitól, földeitől melyeket most kőzet borit, kénytelen lesz kezébe venni a vándorbotot és az amúgy is tömeges kivándorlást roppant számmal gyarapítani. A nyomorban sínylődök százai esedeznek, hogy a közönség a nyomor részbeni enyhítésére Verbóc község elöljárósága címére küldjön valamelyes segítséget. Szentcen és a környéken nagy pusztítást vitt véghez a vízáradás. Kétezer hold répa és a gabonavetés került víz alá. Aratásról itt szó sem lehet. Különösen nagy pusztítást vitt véghez a víz Szobotisz és Kunó községekben, ahol az áradat a szó szoros értelmében elpusztított mindent, ami útjába akadt. Kunó községben egy emberélet is áldozatul esett. Iza-Szacsat máramarosmegyei községben e hó 7-én délután tűz támadt, mely 14 lakóházat, 29 melléképületet és 22 óriási kazai szénát pusztított el. Egyetlen épület sem volt biztosítva. A vármegye hatósága a vármegyei szegényalapból 400 koronát utalványozott ki rögtöni segélyezésre. (Lelkigyakorlatok tanítók számára.) Pozsonyban, a Jézustársasági kollégiumban ezidén is lelkigyakorlatok tartatnak magyar nyelven tanítók számára. Július 21-én, hétfőn este 6 órakor kezdődnek és 25-én pénteken reggel végződnek. Kik részt venni óhajtanak, arról alulírottat értesíteni kegyeskedjenek. Mitz József S. J. Rector. Pozsony: Batthyánytér 1. sz. — (Szerencsétlenül járt főhadnagy.) Bécs-Ujhelyről jelentik lapunknak. Az 5. dragonyosezred mai szemléjén, amelyet Ottó királyi herceg végzett, Rupprecht György főhadnagy leesett megbokrosodott lováról s oly veszedelmes kérülést szenvedett, hogy kórházba kellett szállítani. A szemle abba maradt. (Az első Damjanich-szobor Pesten.) Damjanichnak, a szabadságharc nagy vértanújának szobrát tudvalevőleg június 15-én leplezi le nagy ünnepségek közt a Damjanich-asztaltársaság Soroksári utcai helyiségében. A mellszobrot, mely Damjanichot életnagyságban örökíti meg, Siklódy Lőrinc székely szobrász készítette s ez lesz a legelső szobra a fővárosban Damjanichnak. Az ünnepi beszédet Benyovszky Sándor gróf országgyűlési képviselő fogja tartani. — (Expedíció az északi sarkra.) A Laura nevű bálnahalászó hajó — mint Kopenhágából jeaítik — tegnapelőtt Tromseeből a Ferenc József-föld felé indult. A hajó Querini északsarki utazó felkutatására megy, aki részt vett az abruzzói herceg északsarki expedíciójában s akinek hollétéről két év óta semmi hir sem érkezett. (A bécsi egyetemről.) A bécsi egyetem theologiai fakultásán a dékánválasztás hétfőn esett meg. Az 1902—1903. évre dékán lett lovag Scherer Rudolf dr. udvari tanácsos, a hirneves jogtudós. (Óriási tűzvész.) Bécsből pusztító tűzről adnak hírt, mely egész utcákat hamvasztott el. A távirat csak szárazon konstatálja az esetet, de igy is következtethetünk a csapás nem közönséges méreteire. Korneuburgban az éjjel a főtér közelében egy négy utca között álló házcsoport kigyuladt és reggelig teljesen leégett. A kár nagy. A tüzet elszigetelték. Részletes jelentés még nem érkezett. (Felvétel a Mária-kongregációba.) A József Ágost főherceg és Vaszary Kolos bíboros hercegprímás fővédnöksége alatt álló budapesti Mária-kongregáció internátusában a felvételre június hó 30-ig lehet jelentkezni. Az internátusban a tartásdíj évi 600 korona. A növendékek egyenruhát viselnek, alsó gimnáziumi tanulók a felvételre nézve előnyben részesülnek. Az internátus igazgatósága: VII., Damjanichutca 50. — (A kiráy adománya.) A király az alsószénégetői római katholikus fiókhitközségnek temploma helyreállítására, magánpénztárából 200 korona segélyt adományozott. — (Schwarzenberg Károly herceg temetése.) Fiuméból jelentik: Az osztrák Lloyd «Silezia» nevű gőzöse Szingaporéból Schwarzenberg Károly herceg volt szanghai osztrák-magyar követségi titkár holttestét hozta. A herceg Szanghaiban két hónapig ideiglenesen volt eltemetve. A holttestet Bécsbe szállítják és a családi sírboltban elhelyezik. (Fénytünemény az égen.) Torzsáról írják lapunknak, hogy ott a múlt szombaton este fél tíz órakor gyönyörű és ritka égi tüneményt láttak. A délnyugati égbolton mintegy három méter hosszú, fél méter széles, fölül csúcsos, alul széles, függélyes lángoszlopot lehetett látni, mely kékesszürke felhőzet között lebegett s látszólag mozdulatlanul állott. Ettől jobbra, körülbelül négy méterre a szürke felhőzeten túl fél méter széles s mintegy tiz méter hosszú hullámzatos vörös sáv volt. A tünemény majdnem hajnalhasadtáig volt látható. Miután alakjában nem változott, tűzvész visszfénye semmiesetre sem lehetett, hanem talán déli fény vagy talán összefüggésben van a földet mostanában megrendítő vulkanikus forradalommal.I . (Gyászrovat.) Szvoboda Lajosné, született Horváth Margit, Szvoboda Lajos kollégánk, a «Pester Lloyd» munkatársának neje ma éjjel lakásán hirtelen meghalt. Az elhunyt 39 éves volt és 18 éven át öt legboldogabb frigy kötötte egybe a férjével. Szvoboda Lajosné irodalmilag is működött. Aldobrandini Camillo herceg, a római pápai arisztokrácia tagja, mint Rómából jelentik, 82 esztendős korában meghalt. Kétszer nősült. Első felesége, Arenberg Mária hercegnő 1861-ben halt meg, második neje Hunyady Mária grófnő volt. Az elhunyt herceg a legengesztelhetetlenebb tagja volt a fekete arisztokráciának és egyik fiát, Hyppolitot szerzetesnek adta, de ez a castelgondolfoi kolostorban meghalt. (Eltűnt úriasszony.) Szávoszt Emil terménykereskedő jelentést tett a rendőrségen, hogy felesége született Finály Ilona, Perolti Gyulának fogadott leánya, kitől különváltan él, eltűnt a fővárosból tíz éves Ilma nevű leányával. Szávosztnak ez a második felesége. Első felesége ezelőtt tizenegy évvel önkezével vált meg életétől. De második feleségével sem élt boldog házaséletet Szávoszt s az asszony nemrégiben válópert indított ellene. Azért egy házban laktak, a Nefelejts utca 45. szám alatt, mely az aszszony tulajdona, de teljesen elkülönítve. Szávosztné középtermetű, fekete hajú, fehér arcú, piros foltokkal az arcán. Magyarul, németül, franciául és olaszul beszél. (Vakmerő merénylet.) Tegnap este nagy feltűnést keltő merénylet történt a Múzeum-köruton. Korán este, alig félkilenc óra felé, mikor még minden üzlet nyitva állott s a járdákon százával haladtak az emberek, rablógyilkossági merényletet követtek el Csathó Ferenc kúriai tanácselnök felesége ellen. Az idős uriasszony a Főherceg Sándor utcában lakik, a 17. számú házban. Mint minden szebb nyári napon, tegnap délután is sétára indult. Egyszerű sötét ruha volt rajta,ékszert alig viselt s pénztárcáját kezében tartotta. Támadója erre vethetett szemet. Mikor az uriasszony a Muzeum körut 13. sz. ház elé ért, közvetlenül háta mögött a kapu alól revolverlövés dördült el s új golyó sivitva repült el Csathóné mellett. Az úri- asszony rémülten meggyorsította lépteit és sietve menekült Sándor utcai lakására. Útközben azonban a Muzeum-kávéház előtt álló rendőrnek elmondta az esetet. A rendőr menten bement abba a házba,, amelynek kapuja alatt a revolverlövés eldördült, de a merénylőnek ekkor már nyoma sem volt. Egy szemtanúja a támadásnak azt jelenti, hogy a merénylő revolverét még kétszer sütötte el s miután is nem talált, a gróf Károlyi utcán keresztül elfutott. Csütörtök, 1902. június 12.