Alkotmány, 1902. július (7. évfolyam, 155-181. szám)
1902-07-01 / 155. szám
ALKOTMÁNY. 155. szám. 3 Kedd, 1902. júliusi. latkozik a Journal des Debets. A Le Frangais' kifejti: Az európai erők eloszlásában nem állott be a remélt változás. Franciaországnak ezután is erős hadseregre és éber diplomáciára van szüksége. Az olasz községi választások. Olaszországszerte elkeseredett harc folyt s folyik még a községi választások körül katholikusok, liberálisok, köztársaságiak és szocialisták között. Az eddigi választási eredményen már konstatálni lehet, hogy az utóbbi fölforgató pártok országszerte nagy vereséget szenvedtek. Különösen a nagyobb városokban (a régi egyházi állam határain kívül) a katholikusok szövetségre léptek a monarchistákkal s jelöltjüket, mint többséget hozták be a községtanácsokba. Legérdekesebb a küzdelem Rómában. Itt még a hivatalnokok is alkottak külön pártot, a többi párt ereje pedig szétforgácsolódott. A liberálisokat és szocialistákat egyaránt nagy veszedelem fenyegeti a katholikusok részéről. Negyvenhat községi tanácsosi széket kellett betölteni s ebből törvény szerint tizenhat van a bizottságnak föntartva. Azt remélték tehát, hogy a katholikusok, akiknek eddig is jelentékeny kisebbségük volt, meg lesznek elégedve 16 választottjukkal, akiket nekik szívesen átengedtek volna. A választási küzdelem azonban kimutatta, hogy 36—38 jelöltjük megválasztására is alapos lehet a reményük. A harc elé tehát osztatlan érdeklődéssel néznek, s mindenesetre tanulságos lecke volna az olasz kormányra, ha az örök városban, amelyet a pápától elraboltak, a községi tanácsban katholikus többség ülne. A romániai kivándorlás, Bukarest, június 29. A helyzet, legutóbbi tudósításom óta, változatlan. A kivándorlási láz napról-napra fokozódik és nincs nap, hogy egy vagy több csoport ne hagyná el az oláh területet. Széll Kálmán miniszterelnöknek beszédét, melyet a képviselőházban egy kérdésre válászolt, mindenki elolvasta, bár azt mondják, felesleges volt ezt tárgyalni a magyar képviselőházban, miután senki sem gondolt a Magyarországban való letelepedésre, miután tudják, hogy ott is nagyon rosszak a viszonyok; magyarok lakta vidéken pedig egy sem tudna letelepedni, tekintve, hogy nem értik az állam nyelvét, a magyart. Most összeírják azokat, akik napszámból éltek eddig, tehát akik a létminimumot képezték, ezeknek száma több mint háromezer. A Choráltemplom bizottsága e végből ankétet hívott össze, hogy ezeknek az utazásukat biztosítsa. Hogy ezen szerencsétlenek minél előbb elutazhassanak, akiknek létfentartása Romániában teljesen lehetetlenné vált, elhatározta a bizottság, hogy közöttük egyelőre 10.000 frankot oszt ki, a többit peddig az «ca» nevezetű egyesülettől fogja kérni, mely erre a célra már nagyobb összegeket utalványozott. Annak idején — mint említem ■— nagy izgatottságot keltett az a hír, hogy az új törvény (ipartörvény) kizárja a zsidóhitü iparosokat az iparból. Emiatt a zsidóhitü népfölkelők gyűlést is tartottak, melyben felhozták, hogy ők a román hadseregben szolgáltak, tehát méltánylást várnak és egyben elhatározták, hogy Missir és Aureliárt minisztereknek emlékiratot fognak ebben az ügyben átadni. Közben a bukaresti zsidó hitközség egy küldöttségét fogadta a király, aki megnyugtatta a küldötteket és oly szabadelvű nyilatkozatokat tett, hogy mindenki megelégedett vele. Időközben a külföldi sajtó is kezdett a romániai dolgokkal foglalkozni s egyremásra érkeztek jegyzékek a hatalmaktól. Erre a kormány a király határozott parancsára, rendeletet adott ki, melyben az ipartörvény egyik szakaszának oly értelmezést adtak, hogy minden idegen, aki a törvény életbeléptetésének napjáig igazolványt kér, tekintet nélkül a nemzetiségére és vallására, annak minden további eljárás mellőzésével, ily iparigazolvány 48 órán belül kiszolgáltatandó. Dacára e kedvezésnek, a kivándorlás nem akar megszűnni. Megmondom az okát is, miért. Azok ugyanis, akik már Amerikába kiértek, azt írják, hogy az ottani kormány nagyon szívélyesen fogadta őket, földet kaptak, iskolákat állítottak fel számukra, melyben az oláh nyelvet is elő fogják 1—2 órában adni, hogy az érintkezés könnyebb legyen. Montreálben. (Kanada) oly nagy iskolákat építtetett a kormány, hogy abban 400 tanuló kényelmesen elfér. Ez tehát az oka, hogy mindenki a kivándorlásra gondol, nem pedig az ipartörvény, melyben igaz, van még egy súlyos rendelkezés, az t. i. hogy ha a románok árajánlata 5 százalékkal drágább, övék az elsőbbség, továbbá: nekik megengedték, hogy a kauciónak a felével is megelégszik a kormány. Érdekes, hogy eleinte arra gondoltak, hogy Kis- Ázsiában fognak letelepedni s evégből Herzl dr. le is utazott Konstantinápolyba, ahol a szultán vendége volt, ahová levitte magával Mr. Cowen-t is, aki egyik kormányzója a londoni Jewish Colonial Trust-nek, de a dologból nem lett semmi. A kivándorlást élénken jellemzi a következő: egy csomó zsidóhitű leány, jórészt munkásnők, azért hagyják el az országot, mert itt feladták már minden reményüket, hogy férjhez mehessenek, ezért kivándorolnak Amerikába, ahol szerintük könnyebben lehet férfit kapni. Érdekes, hogy 5 héttel ezelőtt 25 zsidóhitű munkás, akik itteni kőolajtelepeknél voltak alkalmazásban, Amerikába vándorolt s amint megérkeztek, azonnal felvették őket a Rockefeller-féle kőolajforrásoknál, ahol oly kitartóan dolgoznak, hogy — mint írják — hetenkint 25 dollár keresetre (100 korona) tesznek szert. Egyébként megnyugtatásul közlöm, hogy a gazdag zsidóknak cseppet sincs rossz dolguk. Ők egyáltalán nem gondolnak a kivándorlásra. Ez a tényállás. TÁVIRATOK. A pápa és Németország. Bonn, június 30. A pápa 23 éves jubileuma alkalmából tegnap tartott díszgyakorlaton Lee altábornagy beszédet mondott, amelyben azt hangoztatta, hogy a császár aacheni beszédével szemben el kell némullnia a kicsinyes kritikának és félénk aggodalomnak, amelylyel a kislelkű felekezeti polémia a császár pompás szavait kikezdte. Az elhangzott aggodalmak és veszedelmek csak a kritikusok képzeletében voltak meg. Azután így folytatta beszédét Lee: Hogy a Szentatya a császár személyes tulajdonságait, katholikus alattvalói iránt való igazságosságát és a poroszországi rendezett állami és egyházi viszonyokat tartózkodás nélkül és magasztalóan elismerte, arról biztosítja a császárt követének kétszeri küldetéséről való jelentéstétele és tábornokának katonaszava. Hogy ezzel nem akartam azt mondani, hogy a pápa most már mindent olyannak talál Németországban, amint nézete szerint legjobb volna a katholikusokra nézve és hogy ennélfogva nem jogosult kívánságokat hangoztatni, bizonyára nem szorul magyarázatra. A Vatikáninak Németországban is sok kívánsága van még, amiről a császárnak kötelességszerűen jelentést tettem. A német kormánynak feladata ezeket a kívánságokat megvizsgálni és megfontolni, miképpen egyeztethető össze teljesítésük az állam érdekeivel. Mindenesetre hasznos tényező e kérdés tárgyilagos megoldásánál az a barátságos viszony, amely a császár és a pápa között ma fennáll. Reméljük, hogy ez a viszony tovább is ilyen kedvező marad. Vilmos császár és Edvárd király, Kiel, jun. 30. Vilmos császár tegnap Edvárd királytól táviratot kapott, amely így szól: Mély sajnálkozással értesülök éppen most arról a szerencsétlenségről, amely torpedónaszádodat Cuxhavenben érte s a hajó parancsnokának és a legénység több tagjának halálát okozta. Nagyon tudom méltányolni, hogy Rosenstock von Röhneck kapitánynak utolsó parancsa halála előtt az volt, hogy előbb az angolokat vegyék fel a mentőcsónakba. Vilmos császár a következő távirattal válaszolt : * Meleg részvétel barátságos megnyilatkozásétól mélyen meghatva, rögtön közöltem azt jelek útján a hajórajjal. A tisztek és a legénység meg tudják becsülni, hogy új tengernagyunk első cselekedete ilyen barátságos üzenet volt. Arra kérnek, hogy hálájukat fejezzen ki és velem együtt kívánságaikat egyesítik hajórajod kívánságával, hogy drága, egészséged teljesen helyreálljon. A Firmilián-ügy, Konstantinápoly, jun. 29. Gruics szerb követma kormánya nevében köszönetet mondott az ökuméni patriarchának Firmilian fölszenteléséért. Firmilian engedelmet kért a portától, hogy köszönetének kifejezése és különböző egyházmegyei ügyek rendezése miatt Konstantinápolyba jöhessen. A porta eddig nem adta meg az engedelmet. Tiencin visszaadása: London, június 30. A Times jelenti Pekingből. A követek szombaton tanácskoztak arról a 24 feltételről, amely mellett a katonai parancsnokok beleegyeznek abba, hogy Tiencint visszaadják a kínaiaknak. A német követ ragaszkodott ahhoz, hogy a már megállapított feltételeket ne változtassák meg. Az angol követ támogatta ezt az álláspontot. A tanácskozás eredménytelenül végződött. Felhívás előfizetésre. 1902. július hó 1-ével új előfizetést nyitunk Előfizetési ár a magyar korona országaiba, Ausztriába, és a megszállott tartományokba: 1902. julius hóra ....................2 kon 40 nL » » 1-től szept. 30-ig 7 » — s » » » dec. 31-ig 14 »• — » Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése junius végével, vagy már előbb lejárt, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhelyüket változtató helybeli, valamint vidéki előfizetőinket is arra kérjük, hogy új címüket velünk tudassák, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. A kezelés könnyebbsége okából legegyszerűbb, ha az utolsó címszalagját az utalvány hátlapjára ragasztják, mert úgy a pontos cim megadatik s ezáltal sok félreértésnek s reklamációnak veszszük elejét. . Elvbarátainkhoz pedig, kik lapunkat bármely okból nem tarthatják, de mégis azt olvasni óhajtják, úgy lapunkat pártoló előfizetőinkhez is azon tiszteletteljes kéréssel járulunk, hassanak oda, hogy az «Alkotmány» minden kávéházban, vendéglőben, kaszinóban, ahol megfordulnakfeltalálható legyen. Nyáron át az egész fürdőévad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatják tartózkodásuk helyét. Az «Alkotmány»-t megismerés céljából 8 napig készséggel küldjük mutatványképpen. Portótöbblet a külföldre: Németországba és Szerbiába negyedévre 1 korona 60 fillér. A többi országba negyedévre 3 korona 10 fillér. Előfizetéseket mindennap elfogad Az «Alkotmány» kiadóhivatala, Budapest, VIII. ker. Szentkirályi utca 28a. NAPIHÍREK. Budapest, jan. 10. — (Időjárás.) A levegőnyomás eloszlásában jelentékenyebb változás nincs. Európában az idő meleg és túlnyomóan száraz, esők Francia- és Oroszországban voltak, Németország partjain pedig zivatarok is előfordultak. Hazánkban száraz és meleg idő uralkodik. Reggel 7 órai hőmérsékletek: Szent-Pétervár -1-12,, Stockholm +14, Berlin +23, London +14, Páris + 19, Biarritz +20, Nizza +22, Turin+21, Nápoly + 22, Bécs + 18, Budapest + 19, Kolozsvár + 19, Fiume + 19, Belgrád + 24, Konstantinápoly + 22 és Athén +25 Celsius fok. A hőmérséklet a fővárosban ma délben + 250 Celsius fok volt. A meteorológiai intézet jóslata Magyarországra . Meleg és száraz idő várható, elvétve zivatarokkal