Alkotmány, 1902. szeptember (7. évfolyam, 208-232. szám)

1902-09-02 / 208. szám

ALKOTMÁNY. 208. szám. Vallási egyenlőség Magyarországban. A Néptanítók Lapjának f. évi augusztus 28-án megjelent számában közölve van az Eötvös-alap (országos tanítói segélyegyesület) legutóbbi köz­gyűlése, melyen segélyképen 7200 korona osz­tatott ki. 200 koronás ösztöndíjat kapott 38, eb­ből római katholikus 10, protestáns 23, izraelita 3, görög katholikus 1, görög keleti 1.100 korona segélyben részesültek 31-en, ebből római katho­likus 17, görög katholikus 2, itt tehát jobb arány. De az első tételt látva, az ember igazán azt hiszi, hogy protestáns államban él, hol a katho­likus vallása csak egy töredék. A kiegyezés. A Bud. Tud. jelenti: A ma­gyar és az osztrák kormány között a gazdasági kiegyezés és az autonóm vámtarifa dolgában augusztus 22-én és 23-án folyt tanácskozást ak­kor, noha mind a két napon reggeltől estig tár­gyaltak, tudvalevőleg nem lehetett befejezni. Már akkor megállapították, hogy legközelebb Buda­pesten folytatják e tárgyalásokat. Amint a Budapesti Tudósítónak Bécsből jelen­tik, a két miniszterelnök ma ott a tanácskozás újra felvételének határidejéül egyetértőleg pén­teket, e hó 5-ét tűzte ki. E napon délelőtt kilenc órakor a magyar miniszterelnökség épületében kezdődik a tárgyalás, melyre Koerber dr. és Széll Kálmán miniszterelnökök már csütörtökön Budapestre érkeznek és amelyben a miniszter­­elnökökön kívül részt vesznek Lukács László és Böhm-Bawerk dr. lovag pénzügyminiszterek, Darányi Ignác és Giovanelli báró földmivelési, Láng Lajos és Call báró kereskedelmi miniszte­rek, valamint a legutóbbi tanácskozáson szere­pelt szakelőadók is. Koronaőrök a képviselőházban. Mint egy estilap jelenti, a parlamentet az angol parlament mintá­ira ki fogják venni a rendőrség hatásköre alól s önálló rendőri szervezettel látják el, vagyis a parlamentben való rendőri szolgálattal a magyar királyi koronaőr­séget bízták meg. Az említett lap szerint most uta­sították a koronaőrség alkapitányát, hogy a koronaőr­­legénység létszámát hatvan taggal emelje. Ez a lét­számemelés azután képessé teszi a korona­őrséget arra, hogy a parlamentben ellása a rendőri szolgá­latot. A koronaőrség újjászervezését már megkezdték é s október hó 1-ére a létszám-fölemelést is keresztül viszik, úgy hogy semmi sem fogja gátolni azt, hogy a parlament megnyitásakor már a díszruhás korona­őrök teljesítsenek szolgálatot. Arról persze nincs hír, hogy ez az intézkedés­­s mennyi pénzébe fog kerülni az országnak. Az igazságügyminiszter beszámolója, Plósz Sándor igazságügyminiszter e hó 30-án a rigvicai választókerületbe utazik, hogy képviselői beszámolót mondjon. Az országgyűlés munkaprogrammja. Október 6-ig napolták el a képviselőházat s a politikai szü­netnek ez a határnapja immár közeledik. Az első minisztertanácsban, mely már holnapután lesz, a jövő évi költségvetés tervezetén kívül, melyet a tiszt­viselők fizetésrendezésével kapcsolatosan tárgyalnak, foglalkozni fognak a tanácskozó miniszterek a tör­vényhozás őszi munkaprogrammjával. Az elintézendő dolgok között legelsősorban tekintetbe jó a kiegye­zési javaslat, ha ugyan a tárgyalások addig befeje­ződnek. Ezután a reszortok szerint következnek: a polgári perrendtartás javaslata, a kivándorlási és bevándorlási javaslatok, a vidéki városok rendőrsé­gének államosításáról szóló javaslat, a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó újabb javaslatok, az újonc­­jutalék fölemeléséről, a telepítésről, az ipartörvény revíziójáról, a jogi oktatás reformjáról, a jövő évi költségvetésről, a horvát provizóriumról, az állami tisztviselők fizetésemeléséről szóló javaslatok, végül soron van a főrendek összeférhetlenségéről szóló ja­vaslat, melylyel Rohonyi Gyula állítólag már elké­szült. Ezenkívül számos interpelláció meghallgatása várakozik a képviselőházra, köztük egyet a már­­maros megyei közigazgatási állapotokról. Dolguk lesz tehát hosszú időre bőven a képviselőknek. A katonák vacsorapénze. Az 1902-iki delegációk elhatározták, hogy a katonák vacsorapénze fölemel­tessék. Eddig ugyanis minden katona 4 fillér napi pótlékot kapott a hétnek azon öt napján, amidőn a főzelék-konzerv (vagy kávé) nem díjtalanul osztatik szét. A hadügyminiszter most rendeletet intézett a hadtestparancsnokságokhoz, mely szerint a delegá­cióknak a király által jóváhagyott határozata értel­mében a katonák vacsorapénze a jelzett napokon 4 fillérről 6 fillérre emelkedik. Az új rend 1903 jan. 1-én lép életbe. Az adóbehajtások. Az aratási idő tartamára a pénzügyminiszter felfüggesztette az adóhátra­lékok behajtását s a végrehajtók munkáját. Most a pénzügyminiszter, noha a gabona még alig van betakarítva, visszavonta ezt a rendeletet s az adóhátralékok sürgős behajtására utasította a pénzügyigazgatókat. Most a kisgazdák abban a helyzetben vannak, hogy gabonájok eladva még nincsen, ellenben az adóért zaklatják őket — lyát, harmatgyöngyös füvet, vad démutkát; de mi­kor fenyő, káka, fűz, zsálya egymásba fonódnak s a tóban tükröznek, mintha lelkünk fordulna be velük, mintha én is elsietnék e mélybe siető ár­nyakkal abba a mélységbe, mely az egész vilá­got egységes, mélységes tükrözésben összefog­lalja s gondolatban s értelemben öntudatunkra ébreszti. Ó mélységes tengerszem, érző, költő, ébresztő, alakitó lélek! Benned megelevenedik a vidék, a hegy, a bérc; benned átszellemül a fenyő, az árny, hangossá lesz a magány, a csend; benned élvezetté válik a balzsamos, fénylő lég s himnuszszá lesz a szél zúgása, a tóba csepegő eső zaja, a kövecses ágyba hulló vízesés moraja; benned az éj versenyez a nap­pal, a holdsugár a napsugárral s te élvezed játékaikat s gyönyörködöl remekeiken. Benned a napsugár fest, a holdsugár himez, a napsugár zöld és kék alapon, a holdsugár mindig sö­tét, fekete lapon neked dolgozik, neked himez aranycsipkéket az éj szövőszékén. Minden bokor, minden hazaazt, minden le­vél egy-egy minta neki s neked, annak az árnyékát hímezi ki aranyos fonállal. Hamar el­készül vele s amikor megvan, ott áll kedvenc műve mellett s ha a szellő meglibbenti az ágat s szétszakítja az aranyos hímzést, rögtön ki­javítja s az aranyos szálból csak reggelre fogy ki. S te ezt mind nézed, érted s élvezed s mikor a nap s a hold kifogynak az aranyszálból s a ter­mészet a mintákból, te nem fogysz ki érzésből, alakításból, teremtésből, érző, alakitó, teremtő lélek ! Veled járom az erdőt, a hegyet! Kegyel­medből lesz nekem a lét illatos mint a zsálya, lágy mint a viasz, édes mint a méz! Általad s csakis általad nyújt élvezetet a szép Tusnád s gyönyörteljes elmélyedést a Szent­ Anna tava­­jától; itt nem sóhajt dalt és szerelmet a mirtusz, nem izzik sötétzöld tölgyek közt a piros grá­nátja ; itt nincs terpentinfa, sem babér; itt nem lesznek virágfüzérek szilfákról nyárfákra, nincs bronzszinü kaktusz s fehér aloé: itt csak az örökzöld fenyő emeli sok karú gyertyatartó­hoz hasonlóan ágait, árnyában a melancho­lia pihen, sóhajok reszketnek tűlevelei között s illatot lehel ránk, melytől föléledünk! Én itt el­felejtem Arnót, Veneziát, a szép Madonnákat, a firenzei palotákat; nekem elég a természetnek ez a csendes, zavartalan vasárnapja. S ha nin­csenek itt csörgedező szökőkutak, tengerbe érő márványlépcsők, fölfutó rózsákkal benőtt folyo­sók, világot körülfogó amfiteátrumok, se baj, se baj; e fölséges dómban, e csendes erdőben lel­kem szárnyra kel s a szél zúgása imámban angyali lelkek szárnycsattogásává válik. S ha még nagyobb csendet s mélységesebb magányt akarok s ha nem érem be az erdő vasárnapjával, hanem ünnepi vasárnapot, hús­­vétot, pünkösdöt keresek, fölmegyek a hegyeken túlra, föl a magasba, az elhagyatott Szent­ Anna­­tavához. Annyi nyugalom s melancholia lakik e tó partjain, hogy szinte idegenszerű. Megállok és nézem, mintha sötét szemöldök alól egy nagy, kék szem tekintene reám. A sötét szem­öldök a sötét fenyőerdő s a kék szem tekintete a hegyek felségének s a csend méltóságának ön­tudatát növeli. Ez a szem mélyebb, mint a tó; mert a tó fenekére valahogy csak érhetnénk, de a lélek mélységeit, melyek bennünk nyílnak, mi­kor az Isten nagy műveit csodáljuk, föl nem mérhetjük. Mihelyt a tóból szem lesz, az Isten néz ki belőle s annak a tekintete nem fér lel­künkbe; nem bírunk eltelni vele. Nézünk s egyre nézünk, pedig mindezt láttuk már; láttunk fenyőt, mohát, kákát,láttunk parti füzet, illatos zsák 2 Kedd, 1902. szeptember 2. kénytelenek tehát a termésen bármily áron túl­adni. A pénzügyminiszter ezen intézkedése még az ő szempontjából sem előnyös, mert az «adó­alanyok» kizsákmányolását eredményezi, nem nézve az inhumanitást, mely oly kirívón nyilat­kozik meg a pénzügyminiszternek ezen rendele­tében is. KÜLFÖLD: André a hadseregről, André hadügyminiszter a hazáért elesett katonáknak állított emlék ünnepies leleplezésén beszédet mondott Bourgoinban, amely­ben azt hangoztatta, hogy a hadsereg és Francia­­ország között nézeteltérés nem lehet. Erős hadsere­get akarunk — mondotta a miniszter — mert mos­tantól fogva győznünk kell s azért szükséges, hogy minden fegyver fogható francia polgár katonai kiképzést nyerjen, amelyet a kitűnő tisztikar két év alatt hajlandó nekik megadni. A miniszter a huszon­nyolc, illetőleg a 13 napos fegyvergyakorlat hívének vallotta magát és végül hangoztatta, hogy jól kiképzett és fegyelmezett hadseregre múlhatatlanul szükség van Franciaország területi épségének biztosítására. A harcos-emlék tegnapi leleplezése után adott dísz­­ebéden André hadügyminiszter a következő beszédet mondottt : A republikánus nemzet nevében fel akarom köszönteni a francia munkásokat. Meg akarom nekik mondani, hogy a kabinetnek egy tagja sem fél a kö­zösen vállalt munkáért való felelősségtől. A kormány­nak eltökélt szándéka, hogy a munkásokat kiragadja annak a nevelésnek a befolyása alól, amely csak ár­talmára lehet a szellemi és anyagi szabadságnak. A nevelésnek tisztán világinak kell lennie, ha nem akarjuk, hogy a köztársaság műve kárt valljon. Az első lépéseket ebben az irányban megtették bará­taim: Millerand a sztrájkjog szabályozásával és Wal­­deck-Rousseau az egyesületi törvénynyel.. Az örmények és a szultán, Ormanian örmény gre­goriánus patriarchát tegnap a Jildiz-palotából értesít­­tették, hogy az örmények ellen tett kivételes rendsza­bályok megszüntetése tárgyában k­ádét bocsátottak Egyidejűleg a rendőrminiszter értesítette a patriarc­hust, hogy a szultán parancsára ezentúl nem tog örmények ellen kivételes rendszabályokat alkalmazi. Ormanian ennek következtében visszavonta lemondá­sát. Ma a Jildiz-palotába hívták, hogy közöljék vele az ijádét, amelyet holnap a szultán trónralépésének év­ordulója alkalmával tartandó Te Deum után fog kihirdetni. Olaszország és Ausztria-Magyarország. Berlinből jelentik egy esti újságnak. Egy olasz diplomata, aki az olasz kurálylyal ideérkezett, a N. Fr. Pr. tudó­­sítójának kijelentette, hogy Olaszországnak Ausztria- Magyarországhoz való viszonya oly benső és meleg, hogy a politika terén egyeben pont sincs, amelyre nézve a két monarchia közt differenciák volnának. Némely újság abból, hogy az olasz király nincs abban a helyzetben, hogy Ferenc József királyt meg­látogassa, hamis következtetéseket vonnak. Ami a kereskedelmi szerződést illeti, ez az ügy még csak a tárgyalás stádiumában van, de mind a két kormány azt óhajtja, hogy ez a tárgyalás mielőbb kielégítő eredmény­nyel végződjön. Az adriai hadgyakorlatok. Budapest, szept. 1. A király vasárnap este 7 órakor Ischlből Paar gróf főhadsegéddel, Dietrichstein és Höhnel szárnysegédekkel, Kerzl dr. udvari tanácsossal, a polgári és katonai kabinetiroda tagjaival, az adriai tengeri hadgyakorlatokra Pólába utazott. Ő Felsége elutazásakor a pályaudvaron megjelent Salburg gróf helytartósági tanácsos, Weinmayer prelátus, Titz udvari tanácsos, Wiesinger polgár­­mester és Leitner alpolgármester. A király a megjelenteket mind megszólította. A nagyszámú közönség lelkes ovációkban részesítette a királyt. Este 7 óra 18 perckor ő Felsége Darvison­­át Laibachba érkezett. A király mindjárt megérke­zése után kiszállott a szalonkocsijából és mele­gen üdvözölte Rainer főherceget, aki már előbb érkezett oda Bécsből a déli vasút egyik vona­tával. A király negyedóráig időzött Laibachban, azután továbbutazott. Divaccaha ma reggel érke­zett ő Felsége vonata délelőtt 9 óra 45 perckor. A király kiszállott a kocsiból Rajner főherceg társaságában a közönség lelkes zsi­­ózása kö­zött. A helytartó tiszteletteljesen üdvözölte ő Felségét, azután Mucha volt tartománygyűlési képviselő tolmácsolta a lakosság hódolatát. A

Next