Alkotmány, 1902. november (7. évfolyam, 260-285. szám)

1902-11-23 / 279. szám

7 ALKOTMÁNY. 279. szám. Vasárnap, 1902 november 23. — (Az ágyuskirály meghalt.) Berlinből jelentik, hogy Krupp Frigyes Alfréd ágyusváros ma délután 4 órakor a Hügel-villában szélhüdés következtében hirtelen elhunyt. Ő volt talán az egész világnak legnagyobb stilü vagyonszerzője s senki sem mondhatja, hogy egy krajcárnyi igaztalan kereset is tapadt volna hozzá. Ágyukat gyártott drága pénzért, de hát ez kell ma a milítarizmusnak. Legutóbb fölötte kellemetlen hírekbe keveredett az ágyukirály. A Capri szigeten lefolyt választási kampányból kifolyólag erkölcsileg lehetetlenné akarták tenni, amint mai számunkban meg is írtuk. Valószínű, hogy hirtelen halála ezzel szoros összefüggésben van. Az Európa új történetére — ágyúi révén — befolyással bírt férfi életrajzi adatai a következők: Krapp Frigyes Alréd 1854-ben született. Rengeteg vagyonát és világhírű gyárát már apjától örökölte, ki szegény sorsból küzdőte fel magát magas társadalmi polcára Fia tovább lej tesztelte az ő ipari művészetét és ebben oly tökélyt ért el, hogy a német császár titkos kereskedelmi tanácsossá nevezte ki, sőt 1843 óta a birodalmi gyűlés és az államtanácsnak is tagja volt. Óriási gyárának évi összes üzemképessége — az ágyukat ide nem értve — 1893-ban körülbelül 230 tonnára rúgott. Csak az esseni gyárban volt (1892) 1500 olvasztó kemence, 300*1 kisebbnagyobb gép, 111 gőzkalapács, 263 állandóan sütött gőzkazán, 421 gőzgép (némelyik 3500 lóerőre), mely utóbbiak összesen 33.000 lóerőt képviselnek. Szüksége van naponkint körülbelül 2410 tonna kőszénre, előállít 330 tonna acélt, melynek anyagához 1800 tonna vasércet saját bányájából nyer. Az acélgyárban 13.956, a bányákban és kohókban 8345, összesen 23.351 munkás dolgozik, akiknek anyagi tóléséről (lakás, iskoláztaás, fogyasztási szövetkezet stb.) maga a gyár igazgatósága gondoskodik. Ez utóbbi a tulajdonos által kinevezett directoriumból éll, melynek tagjai részint kereskedők, részint jogászok és technikusok. Az esseni Agyu’királynak, Knipp titkos tanácsosnak neje — mint berlini tudósítónk jelenti — megőrült és át kellett szállítani egy jénai ideggyógyintézetbe. Felgyógyulásához nagyon kevés a remény. — (A fél.) A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályához érkezett jelentések szerint a beállott hideg következtében a Drávát és a Szávát kivéve minden folyón megindult a jégzajlás, igen alacsony vízállások mellett. A Duna a mai napon Budapestnél 5*1 centiméternyi magasságban szintén zajlik fazajlása jelentések szerint tart egész Paks. A Tisza részben zajlik, a jég pedig az éjjel megállt: Tisza-Ujlaknál, Tisza-Fürednél s csekély csuszamlás után ismét Szolnoknál. A Duna összes mellékfolyói igen leapadt viz mellett zajlanak s ha pár napig eltart a hideg, a jég az összes mellékfolyókon megáll. Máramaros megyében, ahol már szeptember közepe táján köszöntött be a tél, november 15-ike óta anynyira hidegre fordult az időjárás, hogy a vármegye felső részein 15—20 fok hideget mutat a hőmérő. A folyók befagytak és ami máskor karácsony felé is ritkaság, napközben sem enged fel az idő. A szegény emberekre szomorú napok várnak, mert Máramarosban a legnagyobb veszedelem a korai tél. (A falu rassza halála.) Demeter Simon,ak Jaádon mint szolga volt alkalmazva, rettegett falu rossza volt Jaád és vidékének. Minden mulatságon részt vett s ahol ő megjelent, vérnek folynia keleti. Mindenki félt tőle, a Herkules termetű legénytől, még gazdája is rettegett a vad lelkületétől s szó nélkül féltte garázdálkodásait. Vagy két hétel ezelőtt még Aldorfen olyan verekedést rögtönzött, hogy a vér valósággal patakzott s áldozata ma is élet és halál közt lebeg. Legjobban félt tőle Kozák Tódor, aki emiatt régóta kereste az alkalmat, hogy Demetert kiengesztelje. Ezzel a szándékkal ment a napokban Demeterhez, aki már épp aludni készült az istállóban. Alig vette azonban észre a közeledő Kozákot, feléje rohant, torkon ragadta s fojtogatni kezdé. A szorongatod legény erre késéhez kapott s több szúrást ejtett Demeteren, aki még az éj folyamán elvészett sebeiben. Reggel halva lelte gazdája. (Halál a határon.) Az utóbbi napokban három kovásznai juhász a magyar határon átkelve, romániai területre lépett. Vagy 3 kilométernyire hagyták el a határt, amikor romániai határőrök lövésekkel támadtak a juhászokra, kik közül az egyik nyomban holtan terült el. A szolgabíró távirati jelentésére a külügyminiszter felhívta a román kormányt a vizsgálat megindítására. Erre, mint levelezőnk írja, a romániai vizsgálóbíró két orvostól kisérve a helyszínen jelent meg s magyar részről is megindult a törvényszéki vizsgálat, melynek eredményét érthető kíváncsisággal várják e vidéken. (Ilveszer menyasszony.) Blaha Károly aradi mérnök arról tudósította ma a rendőrséget, hogy menyasszonya Kontyos Mária 27 éves vecserdei tanítónő eltűnt. Tegnapelőtt kellett volna megérkeznie Budapestre, mert úgy beszélték meg, hogy itt tartják esküvőjüket. A vőlegény azonban hiába várta. Érdeklődött, nem maradt-e Vecseklőn, de onnan is azt az értesítést kapta, hogy nincs ott. Vőlegénye azt számba, hogy bűnténynek let áldozata. Kontyos Mária ugyanis gyalog ment Vecseklőről a salgótaráni állomásra s a zsebében nyolcszáz korona készpénz volt. A rendőség megindította a nyomozást. (Eszülött joghallgató.) Király Gyula krokocsói lelkész bejelentette a rendőrségen, hogy fia, Király Gyula húsz éves joghallgató, akit Budapestre küldön, hogy az egyetemre beiratkozzék, eltűnt. A rendőrség megálapította, hogy ifjabb Király Gyula nem iratkozott be az egyetemre, hanem az otthonról kapott pénzt elmúlana s azóta pénz nélkül a fővárosban csavarog. A VIII. kerületi kapitányságon már két ízben volt csavargásért elzárva. (Sikkasztó könyvelő.) Ez év augusztus havában nagy feltűnést keltett fővárosszerte Ludvignak, az általános munkásbetegsegélyző pénztár pénztárnokáinak az öngyilkossága. A kereskedelemügyi miniszter akkor vizsgáló biztost küldött ki, aki nagyobb sikasztást edezett el. Augusztus 8-án a rendőrség le is tartóztatta Petőrd Jenőt, a péztár könyvelőjét, akire bebizonyult a sikkasztás. A vizsgálat azonban tovább folyt és most kiderült, hogy Pesoldnak Fischer János Károly budapesti születésű 32 éves betegellenőrző és pénzbeszedő a bűntársa, akit a rendőrség tegnap letartóztatott. Fischer a kihalgatása során azt vallotta, hogy 3201 koronát sikkasztott. A sikasztást oly módon követte el, hogy a fél által befizetett összegről szóló és a pénztárnál maradt ellennyugtán a befizetett összeget kisebbre hamisította és így számolt be. — (betörések.) Goldstein Adodla- és szénkereskedő Csengery-utca 6-8. számú lakását tegnap tolvajkulcscsal felnyitották és 400 koronát érő ruhaneműt elloptak. — Buchwald Róza Tavaszmező utca 22. számú papiriszletét is tolvajkulcscsal nyitották fel és 36 korona készpénzt elvittek. Jubileumi zarándoklat Loretón át Rómába. Ő Szentsége XTlI. Leo pápa 50 éves bibornoki jubileuma alkalmából. Vezető: főtisztelendő Fater Angelicus a cavagliai «Szent István» magyar intézet igazgatója. Indulás Budapestről: 1902. december hó 10-én. Visszaérkezés Budapestre december 22-ikén. Lithany : Budapest —Fiume—Ancona—Loreto— Ancona—Roma—Ancona— Fiume—Budapest. Részvételi árak: hajó I. osztályú, vasút 11. osztályú 140 korona, hajó III. osztályú, vasút III. osztályú 80 korona hét napi szállással Rómában, a vezetés költségeit beleértve. Jelentkezni kell december hó 6-áig főtisztelendő Hebrony Kálmán segédlelkész urnái Jászberény (Jász-Nagykunszolnnok megye), akár személyesen, akár levésileg, kinek egyúttal a teljes részvételi összeg postautalványon a jelentkezéssel egyderűvel beküldendő. Ugyanott programm is kapható. Makacs baj a csúz és köszvény, de gyógyítása a Zoltán-éle kenőccsel biztos. Üvegje 2 kor. Zoltán gyógytárában,Bpest, V. Sétatér-u.Szabadság-tér sarkán. A hit. — A Népszínház premierje. — Budapest, nov. 22. Puffogó reklám és az elragadalás görcsös extázisa előzte meg Rózsa Miklós darabját. Ma azután bemutatják és alkalmunk van a következőkben beszámolni róla: Manga Julcsa gányólány és Csepcsányi Bálint gazdalegény össze akarnak házasodni, de a Bálint anyja, aki egy hallatlanul kellemetlen vénasszony, protestál ez ellen. Julcsa büszke, dacos, szenvedélyes, erőslelkű, hatalmas, nagyszerű és szenzációs leány, nem akar tudniillik a gazdag Bálint felesége lenni, csak úgy, ha az lemond a vagyonáról és hozzá hasonló koldus lesz. Ez a hőskölteménybe való parasztlány azután a Tóth András csendőr szeretőjéhez, mert Bálint nem hajlandó lemondani a gazdagságról, sőt el akar venni egy gazdalányt. A második felvonásban bejön a színpadra egy hosszú hajú német magyar bekecsben. Ez a nazarénus tanító. Aztán egy kopasz vén lókötő, aki a fogságból kiszabadulva nazarénus lett. Az öreg svihák forgatja a szemeit, rámered a lányra, egy pár bibliai idézetet szaval és a lány ... nos a lány belebámul a levegőbe és rohamos gyorsasággal vetkőzni kezd. Tudniillik slantspede nazarénussá lett. Alsószoknyára vetkőzve, mint kész nazarénus alázatosan siránkozik a lány, a dacos, a büszke, a nagyszerű, a szenzációs, mert tel- Ezik tudni kérem, ez a pszichológia. De még más is van. Bálint paktumot ajánl Julcsinak, ő megbocsát, de Julcsa legyen az övé. Julcsa azonban nem lesz az övé, ellenben Bálint lumpolni kezd. Addig lumpol, míg a hisztérikussá vált Julcsa rátör, egyet-kettőt szól neki és a nekivadult Bálint egyszeriben megtér. Két reflektor világítása mellett elhagyja a korcsmát. Julcsa pedig, szegény, a vén svihák nazarénus karjaiba omlik. Tökéletesen megbutult a boldogtalan. Egy hozzánk érkezett levél alapján azt mondtuk, hogy ez a darab a nazarénus tévelygés apológiája. Az is, csakhogy ettől nem lesz nazarénussá senki, ellenben hajlandó leszen a népszínművet rabvallató eszköznek minősíteni. A szerző így gondolkozott: meglepem a világot, csinálok egy darabot, amiben tombol az eredetiség és megreformálom a népszínművet. Dolgához pedig úgy fogon, hogy elővette Justh Zsigmond egyik novelláját és jelenetezte. Valóban új módja az eredetiség keresésének. Azután elhatározza, hogy új alakokat teremt. Előszedi tehát a népszínmű ismert szalonparasztjait, akik a német szentimentalizmusban születtek és tetteik motívumainak semmi közük a nép lelkéhez. Ezeket az alakokat ellátja egy kis erkölcsi romlottsággal és ezt realizmusnak nevezi. Hősnője megtér a bűnből, igy mondják a szerző barátai. A szerző mindenáron újat akar produkálni s ez kiválóan sikerül neki, mint az előbbiekből látjuk s újság uáni stréberkedésében a nazarénus nem tudom micsodát kényes elragadtatással úgy állítja be, mint ami megszelídíti a vadakat. Botrány, hogy előadták és botrány a mi szempontunkból duplán, hogy a vakmerő tudatlanság a hitet igy profanizálni meri. De botrány a jó ízlés szempontjából is. Nem áldozunk több időt a darab taglalására, csak azt említjük még meg, hogy dikciója mintája a mondvacsinált népiességnek, győzelmes frázisok kergetik egymást, a zsurnalisztika minden stereotip kifejezése megjelenik a parasztok nyelvében és ahol egy kis valódi népiesség van a dikcióban, az Justh Zsigmond novellájából van kopírozva. Még annyit, hogy múltkori cikkünkre nagy felzúdulás támadt a túloldalon, egy szemérmetlen klakk garázdálkodott a galériákon s a szerző védelme megindult előre a sajtóban. Mert ő nagy, ő eredeti, mert ő megcsúfolta a vallást. Sőt Mucsa is megszólalt a «Magyar tengerpart» című fiumei lapban, dr. B. V. igen lesanál bennünket. Az ő liberalizmusuk, az ő véleményszabadságot hirdető tanuk nem tűr más véleményt, csak a magukét. Ez inkább komikus és csak komikumképpen említjük. A szereplőkről jót mondhatunk, ők igyekeztek Hegyi Aranka, Szirmai, Kovács, Németh szerettek volna valamit csinálni, ők igazán nem lehetnek róla, hogy a földszint és a páholyok köhögtek és fészkelődtek. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Az Operaházban holnap vasárnap a Bajazzók kerül színre a következő szereposztásban: Nedda — Szover Ilonka, Canio — Prevost, Silvio — Takáts, Tonio — Várady S., Beppe — Kiss B., Pór — Ney B A dalmű után a szerelmi kaland tréfás hallét ( képben kerül előadásra Balog Sz„ Schmidek G, Brada magántáncos, Smeraldi, Pini és az egész táncszemélyzet közreműködésével. * Fehér Ipoly az Akadémiában. A Magyar Tudományos Akadémia 1902. november 24-én, hétfőn, d. u. 5 órakor összes ülést tart. Az ülés kiemelkedik jelentőségével a megszokott nívóból, amennyiben fehér Ipoly, pannonhalmi főapát ezen az ülésen fogja elmondani emlékbeszédét rendtársa, Hollóssik Jusztin levelező tag felett. Az ülés főszámán kívül a programmon van még Heinrich Gusztáv rendes tag jelentése az 1902. évi Kóczán-pályázatról és folyó ügyek. * A Szent István-Társulat folyó hó 27-én, csütörtökön délután 4 órakor választmányi ülést tart.